CÍMLAP
Kozma Ferenc
Gazdasági integráció és gazdasági stratégia
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Első rész: A szocialista gazdasági integráció világgazdasági közege a hetvenes évek elején - közepén
1. fejezet: A tőkés világgazdaság válságának új szakasza és a szocialista alternatíva
2. fejezet: A kelet-nyugati gazdasági együttműködés reális távlatai
Második rész: Adalékok a nemzetközi munkamegosztás elméletéhez
1. fejezet: A gazdasági folyamatok internacionalizálódása
2. fejezet: Az összefonódás mérhetőségének korlátai
3. fejezet: A munkamegosztásból származó előnyök
4. fejezet: A nemzetgazdaságok jellege és a gravitációs tér
Harmadik rész: A szocialista integráció
1. fejezet: A szocialista forradalmak előtti Kelet-Európa; a fejlett Nyugat periferikus övezete
2. fejezet: A nyugat-európai gazdasági régió kialakulásának előtörténete
3. fejezet: A szocialista iparosítás gazdaságpolitikájának meghatározó szerepe Kelet-Európa mai integrációs feltételeinek kialakulásában
4. fejezet: A gazdasági integráció "nyugat-" és "kelet-európai" (EGK és KGST) típusának eltérő jellege
5. fejezet: A fejlettségi színvonal kiegyenlítésének követelménye
6. fejezet: A munkamegosztásból származó előnyök átrendeződése az iparosodás folyamán
7. fejezet: A szocialista integráció működésének alapvonásai
8. fejezet: A szocialista integráció építőkövei, a nemzeti gazdasági stratégiák
9. fejezet: A nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása - a szocialista integráció alapmechanizmusa
10. fejezet: Piaci szabályozórendszerek a gazdaságpolitikai koordináció szolgálatában
Negyedik rész: A magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapvető feltételeiről
1. fejezet: A magyar külgazdasági stratégia alapvető feltételeiről
2. fejezet: A magyar gazdaság lehetséges innovációs gócai
3. fejezet: Néhány következtetés
Fülszöveg
A világgazdasági folyamatok századunk második felében felgyorsultak.
Egyetlen nemzedéknek kell megoldania olyan horderejű feladatokat, amelyeken
egy évszázaddal előbb három-négy generáció munkálkodott. Ezek közül az egyik
legizgalmasabb - a regionális gazdasági integráció. Európa mindkét felében
integrációs folyamatok bontakoznak ki. Milyen erők hatnak a nemzetgazdaságokra,
amelyek az integrálódás felé irányítják azokat? Hogyan alakulnak ki az
egyes integrálódó régiók? Milyen hatással lehet az integráció a benne
résztvevő országok növekedésére és külkereskedelmére? Melyek a gyökeres
eltérések a tőkés és a szocialista integrációs folyamatok között? Ezekre a
kérdésekre keres választ a könyv első része. A második rész a szocialista
integráció természetrajzát kutatja. Megpróbálja szétválasztani a KGST-ben
lejátszódó folyamatokban azokat a vonásokat, amelyek az integrálódó
országcsoport szocialista jellegéből fakadnak, és azokat, amelyek a
kelet-európai régió speciális, történelmi adottságaival magyarázhatók. A
vizsgálat középpontjába a szocialista gazdaságstratégiák összehangolását
állítja, s ennek függvényében keresi a nemzetközi gazdasági együttműködés
egyes mechanizmus-elemeinek helyét és szerepét.
A harmadik részben a szerző felteszi a magyar népgazdaság számára
legégetőbb kérdést: milyen jellegű gazdasági arculat kialakítása szükséges
egy - gazdasági potenciálját tekintve - kis ország számára ahhoz, hogy
előnyösen illeszkedjék be a szocialista integrációs folyamatba? Kísérletet
tesz egy olyan fejlődési modell felvázolására, amelynek megvalósítása
a magyar népgazdaságot - mint a szocialista közösség tagját - Európa
legfejlettebb országai közé emelheti.
A kötet mondanivalója nem csak a nemzetközi gazdasági együttműködés
területén dolgozó közgazdászoknak nyújt hasznos segítséget, hanem
mindazoknak a gazdasági szakembereknek is, akik érdeklődnek a
világgazdaság, valamint népgazdaságunk fejlesztési problémái iránt.