Tétel adatlapja

CÍMLAP

Aranyosrákosi Székely Sándor

Erdélyország történetei hiteles kútfőkből

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. időszak.
Erdély történetei az ős-kortól kezdve a' magyar nemzet kijöveteléig, Krisztus után 888. évig.


I. czikk.
Erdély történetei az ős-kortól kezdőleg, K. u. 105. évig.

II. czikk.
Erdély történetei a' római birodalom alatt, K. u. 105-274.

III. czikk.
Erdély történetei a' gothok alatt, K. u. 274-374.

IV. czikk.
A' hunok birodalma Erdélyben, 374-454.

V. CZIKK.
Avarok birodalma Erdélyben, 567-796.


II. időszak.
Erdély történetei a' magyar nemzet kijötétől kezdve az Árpádi uralkodó ház kihaltáig, K. u. 888-1301.


I. czikk.
Erdély az Árpádi vezérek vagy herczegek alatt Szent István első magyar királyig, 888-1000-ig.

II. czikk.
A' magyar királyság eredetétől kezdve az Árpádi uralkodó ház alatt, - annak kihaltáig - vagy 1000-1301-ig.

III. czikk.
Erdélyi herczegek az Árpádi uralkodó ház alatt 888-1301-ig 's azok közt vajdák is.


III. időszak.

I. czikk.
Erdély különbféle házakból választott magyar királyok alatt, 1301-1541.

II. czikk.
Erdélyi vajdák 1301-1541.


IV. időszak
Erdély a' nemzeti fejdelmek alatt, Magyarországtóli elváltától kezdve a' felséges austriai uralk. házra száltáig, 1541-1699.


Függelék a' IV. időszakhoz.
Magyarország' történetei röviden, egybefüggve Erdély történeteivel, a' mohácsi csatavésztől kezdőleg ennek a' felséges austriai ház alászáltáig, 1526-1699-ig.


V. időszak.
Erdély történetei a' felséges austriai házból szármozott fejdelmek alatt, 1699-1840.


Előszó

Midőn testvér magyarországi több tudós honfiaink a' nemzeti nyelvészet, és honi történetek ügyében csak nem óriási előhaladást tesznek - 's a' magyar történeteket nemzeti nyelven kidolgozták, midőn az erdélyi derék szász nemzet német nyelven Erdély történeteit már több dolgozatokban birja, és olvassa; akkor valóban, - mind a' mellett is, hogy több jeles tudósaink honi történeteinket felvilágositó számos, becses régi emlékeket, és töredékeket közölnek a' tudós közönséggel, - fájdalommal kell megvallanunk, miszerint Erdély történeteit, az olvasó közönség, nevezetesen tanuló ifjuság nagy rövidségére, rendszeres kézi könyvben magyar nyelven még eddig felette kevesen dolgozák ki, annyira, hogy magyarországi atyánkfiainak is ezaránti méltó panaszra már már okot szolgáltatánk. Latinul dolgozott e' tárgybeli munkák noha szinte elegendő számmal forognak azon nyelvet értők kezei közt; de ideje volna már, sőt önnemzetiségünk szükségesképpen megkivánja, hogy illy nemü munkák nélkül is ne soká légyünk, - azonban, meddig fogunk még a' nélkül ellenni? mellyik tudós hazánkfia vigasztalándja meg e' tekintetben a' nemzetet? a' jövő kor titkos leple födi.

Hogy ezen hiányon némi tekintetben segithessek addig is, mig egy hatalmasb kéz az idő várakozását teljesleg kielégitendi, - és minden jeleni, és jövendői összegyüjtendő adatokat felhasználandó tökélyes munka jelenend meg, a' fölebb elősorolt okokból, kivántam ezen kisded munkát közrebocsátni; közel sem azon hiuságból, mintha ezzel időnk kivánatát kielégitni szándékoznám, - sem pedig, mintha tökélyes és hijánytalan munkát akarnék itten adni; hanem azon ohajtással, hogy ezutáni történetiróknak legalább kevés útmutatást, 's egyszersmind nagyobb tervre ösztönt adjak, - 's hogy ezen terv elérettessék, ohajtja is minden jó honfi. Annyival inkább, mivel Erdély történetei az Európai nemzetek történetei közt nem utolsó szerepet játszanak, egyfelől mint a' magyar birodalomhoz tartozó - ikerország, ugyanazon királyok által igazgattatván Magyarországgal, - a' nemzetek történeteiben kisebb nagyobb részt vett szinte hatodfél századok alatt, - másfelől mint majd magán álló tartomány saját fejdelmei alatt Europának a' keleti dulongó népek ellen elővédül szolgált.

Innen Erdély történetei bizonyos időkben együttjárnak a' magyarországi történetekkel, - néha pedig annyira eltérnek azoktól, hogy egészen külön történet folyamot alakitnak, 's külön kútfőkből is kell merittetniek, honnan nem csodálhatjuk, hogyha magyarországi legderékebb történetíróink, midőn szeretett honok történeteit érdemteljesen kidolgozták, akkor Erdély történeteit vagy csak felületesen, és futva érdeklették, vagy éppen el is mellőzték. - Erdélyi történetek kidolgozásában tehát egyfelől Magyarországi történetirókat kútfőkül kell felvennünk, és azok munkájit követnünk, - másfelől saját erdélyi íróinkhoz csatlakoznunk, elválva Magyarországtól, és igy a' két rendbeli írókból honi történeteinket egy egészszé alakitnunk; mindenik esetben pedig elkerülhetetlenül szükséges, hogy az írók hitelesek, a' kútfők minden ellentmondástól mentek legyenek, 's csak is illyenek használtassanak történetek alapjául minden más irományok felett, mellyek néha vagy bizonytalan adatokból merittettek, vagy csak az írók agy-költeményi, millyenek fájdalom! olly temérdek sokaságuak kivált újabb történetíróinknál.

Mirenézt szükségesnek véltem ezen kis történetiratban a' leghitelesb írókat követni mind régieket mind újakat, - semmit nem állitni, és nem írni, a' mit hiteles kútfő nem emlit, és igy ha nem különöst is, vagy eddig soha nem hallottat, de valósággal meglett, és tudni szükséges történeteket rendszeresen előadni, melly feladatnak mennyiben tétetett itten elég, azt egyfelől a' munka rendszeréből; másfelől a' felhozott kútfőkből általlátandja az É. O. -


×