CÍMLAP
Vajda Emil
Kossuth Lajos
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés.
I. Hol született Kossuth? Családi leszármazása. Kossuth szülői és azok házi
köre. Monoki szép napok. Átköltözés Sátor-A.-Ujhelyre. Tanuló évek.
II. Pályaválasztás. Folyamodás titkárságért az udvari kanczelláriához.
Kosarat kap. Haza megy ügyvédnek. Örvény szélén. Valóság és rágalom. Absens
legatus Pozsonyban.
III. Első szónoklati kisérlet. Népzendülés S.-A.-Ujhelyen. Egy főúri
pletyka. Absens legatus a pozsonyi dietán. Országgyűlési tudósítások.
Törvényhatósági tudósítások. Kossuth elfogatása.
IV. Kossuth a börtönben. Országos tiltakozás. K. szabaddá lesz. Megnősül.
Átveszi a "Pesti Hirlap" szerkesztését. Hatása a közvéleményre. Széchenyi
megtámadja a "Kelet Népé"-vel. Elv és modor. K. visszalépése a "P. Hirlap"-tól.
Csendélet Tinnyén. K. és a védegylet. Kossuth Pestmegye követe.
V. Az 1847-iki országgyűlés. Ellenzéki programm. Pártok és vezérek. Kossuth
felirati javaslata. Győz az alsó, megbukik a felső táblán. Az adminisztratori
sérelem. Cselszövés Kossuth megbuktatására. "Egy" szótöbbség. "Legyen tehát
harcz." Márczius 13 és 15. Kossuth ujabb fölirati javaslata. Küldöttség
Bécsbe. Az első felelős magyar miniszterium névsora. Kossuth és a 48-iki
alkotmány. Széchenyi és Deák Kossuth Lajosról.
VI. Az 1847/8-iki országgyűlés vége. A királyi család Pozsonyban. Pár szó a
48-iki alkotmányról. A szabadságharcz közjogi és erkölcsi okai dióhéjban.
Jellasich és Windischgrätz. Nemzeti áldozatkészség pénzben és vérben. Az
első képviselőház. Kossuth 200,000 honvédet kér a nemzettől. Megszavazzák
egyhangulag. Kossuth intézkedései a haza védelmére. István fhg nem fogadja
el a koronát. Eltávozik az országból. Windischgrätz a fővárosba nyomul.
Békeküldöttség. Kossuth a tiszai nép közt. Windischgrätz bevonulása
Budapestre. A kormány Debreczenbe költözik. A békepárt. A koczka fordul.
Diadalt diadal ér. Kossuth kormányzóvá választása. Budavár megvétele.
Kossuth bevonulása Budapestre. Orosz invasio. Görgey és a békepárt
fondorkodásai. Kossuth hadi terve. Görgey alkudozásai az orosszal. Vereség
vereségre. A kormány Szegeden és Aradon. Görgey leteszi az álarczot.
Kossuth lemondása és menekülése. Világos. Okt. 6. Kossuth bitófán -
in effigie.
VII. Kényuralom, halotti csönd otthon. Az emigráczió hivatása Kossuth
felfogása szerént. Viddin, első stáczió a hontalanság vándorútján. Ujabb
pihenő Sumlában. Egy végzetes alternativa. A brussai emlékirat. Beljebbezés
Kiutahiába. Minő volt itt az élet. Az Északamerikai Egyesült-Államok
közbelépése. A belebbezés vége. A "Missisippi" födélzetén. Spezzia.
Marseille. Gibraltar. Lissabon. Körút Angolországban. Nagyszerű fogadtatás
Southamptonban, Londonban, Birminghamban, mindenfelé. Bucsú Angliától.
Félesztendő Észak-Amerikában. A new-yorki bankett. Kossuth ünnepélyes
bevezettetése a senatusba és a képviselőházba Washingtonban. Kossuth-dollár.
Visszatérés Európába.
VIII. Kossuth házi élete Londonban. A békepárt írói. Kossuth és a Krim
háború. A forradalmi triumvirek kiáltványa. Kossuth és Mazzini. Fekete
pontok Ausztria látóhatárán. A magyar emigráczió és a Tuilleriák. Kossuth
első találkozása Napoleon császárral Párisban. A magyar nemzeti igazgatóság.
Kossuth megbuktatja az angol kormányt. Kossuth olaszföldön. Kossuth második
találkozása Napoleon császárral Wallegioban. Forradalmi bizottság
Magyarországon. Villafranca. Consummatum est.
IX. Kossuth elbúcsúzik Cavourtól. Ennek nyilatkozata a villafrancai
békekötésről. Kossuth visszatér Angliába. Borura derű. Koszorus költő és
hazafi. Népgyűlés Glasgowban. Kossuth és Garibáldi. Benedek tábornok, a nap
hőse. 1860. Kossuth Turinba utazik. Hogyan fogadja őt Cavour és Victor
Emmanuel. Szerződés a "Magyar nemzeti Igazgatóság" és az olasz kormány
között. Fegyverszállítás Keletre. Ujabb magyar légió olasz földön. Tisza
Kálmán és Ivánka Imre mint a forradalmi párt küldöttei hazulról. Kossuth
Londonban magyar bankót nyomat. Az osztr. császár pöre K. ellen. K.
családostul átköltözik Olaszhonba. A koczka vakra fordul. Cavour halála.
Köpenyforgatás en gros et en detail. 1861-1867. Ricasoli-Ratazzi. A nemz.
igazgatóság feloszlása. Osztr.-porosz háboru. A magyar légió fölbomlása.
Nyilt levél Deák Ferenczhez. Megtagadva - kitagadva. Őrök dicsőség és
mindennapi kenyér. Tu dixisti!
X. Kossuth Lajos családjáról. Egy sírkő története. K. levele Zlinszky
úrhölgyhöz. Egy alispán K. Lászlóról. K. L. édes anyja osztrák fogságban,
Kossuth és a belga kormány. Elv és szívvonzalom. Breznayné E. Karolina.
Zsulavszkyné K. Emilia. Meghal Newyorkban. Fiai hősök. Ruttkayné Kossuth
Lujza. Börtönbe kerűl. Kiszabadul. Kiszabadítja Kossuth fiait. Viszi
Kiutahiába. Az emigráczio hálája. Vissza a hazába. Újabb börtön. Nehéz
napok a külföldön. Az első viszontlátás. Az utolsó révpart. Meszlényiné
Kossuth Zsuzsánna. Lángész és hajthatlan lélek. "Zsuzsi, a tábori dajka."
Fogságból számkivetésbe. Brüssel. Newyork. Meg nem hajlik, de megtörik. K.
Lajos nejéről. Mikor a szív választ. Derüre boru. Bujdosás a hazában.
Menekülés álruhában. Garasanin. A menekült első öröme. Csendélet
Kiutahiában. K. neje és az angol hölgyek. Háztartás Londonban. Kossuth
levelei nejéhez. Rágalom és valóság. Egy sírkő a genuai temetőben. Kossuth
Vilma. Meghal virágkorában. Irányi gyászbeszéde. Kossuth Ferencz és Lajos.
Kossuth nevelési rendszere. A montçenii vasút és alagút. Olasz
állampolgárok, magyar hazafiak.
Kossuth mint ember, szónok és államférfiú.
Bevezetés (részlet)
[...]
Kossuth és e század bölcsője egymás szomszédságában ringott. S dajkadala
mindkettőnek a "Marseillaise" volt.
Együtt nőttek, fejlődtek, izmosodtak, hatottak. Együtt közelednek sirjok
felé. S bármelyikök fogja is megelőzni halálban a másikat, az idők végéig
mindenha együtt fogja őket emlegetni az emberiség története...
I. Napoleontól Bismarckig tüneményes nagyságok, halhatatlan szereplők,
világtörténelmi óriások hosszú sora vonul végig Európa szinpadán e század
folytában... S ha nemzeti hiúságunknak már az is hizeleg, hogy a Montblanc
és Monte-Rosa mellé egyenrangú természeti alkotásként állíthatjuk oda
örök-köd ülte, százados jég födte sziklacsúcsaival a Magas-Tátrát; hogyan ne
lehetnénk büszkék, mi tölthetne el inkább hazafi örömmel és önérzettel, ha
az nem, hogy a nemzetnek kicsiny és szegény, fajnak csekély és rokontalan
magyar nép kebléből vakszerencse pártfogása, véletlen kedvezése, mult idők
öröksége nélkül tisztán a saját erejéből, a lángelme és jellemnagyság
erkölcsi jogán jut egyenrangú kortársként a megjelölt vakító csoportba
Kossuth Lajos, kisebb egyiköknél sem, nagyobb igen soknál, ha a siker
eszközei és föltételei között gyakorlati haszna és értéke szerint veszszük
latba és számításba azt az aránytalan előnyt, hogy valaki a Rajna, Szajna
vagy Themze partján születik s világhirért és örökzöld babérért a franczia,
német, angol névnek létszámban, vagyonban, befolyásban, tekintélyben
nyilatkozó túlsúlyával jelenik meg a küzdtéren, nemzetközi vetélkedés - és
mérközéshez.
Bármi magas piedestálra helyezi is nemzeti kegyeletünk Széchenyit, a miért
egy ezeréves múlt minden fogyatkozását és mulasztását föltárta. És Deákot,
a miért egy ezeréves új jövő minden tényezőjét megjelölni és biztosítani
iparkodott: a világtörténelem Pantheonában csak a magyar népnek szánt külön
fülke fogadja be ily talapzaton emléköket.
A háromszínü lobogóval Kossuth diadalszekere egymagában fogja képviselni és
hirdetni a világtörténelem széles országútján a magyar nevet és magyar
Geniuszt.
Az osztrák monarchia elszigetelt, korlátolt belügyi kérdéséből ő tette
európaivá a magyart!
A kiutahiai fogságból, a southamptoni szószéken, az amerikai körút alatt s
később a franczia és az olasz kormány kombináczióiban ő lehelt a magyar
szóba oly varázst, ő szerzett a magyar névnek oly népszerüséget, ő
vindikált a magyar államnak oly jelentőséget, ő kölcsönzött a magyar
érdeknek oly nyomatékot, a mi nélkül a passziv ellenállás lassú halálnál,
csöndes kimulásnál, nesztelen végnél egyéb eredményre aligha vezet vala.
E szertelen egyéni túlemelkedésnek a házi környezeten és viszonyokon, ez
absolut nagyságnak az egyéniségben önmagában fatumszerüleg aztán nem is
lehetett más, mint tragikai befejezése.
Kossuth Lajos nem halt meg physice a hazáért, mint a csatatér áldozatai és
Arad vértanúi. Nem physiologice, mint a döblingi tébolydában a "legnagyobb
magyar". Nem erkölcsileg, mint a világosi síkon Görgey Arthur... De meghalt
lelkileg! meg, nem egyszer de százszor, mert csalódott mindenkiben és
mindenekben... S így a legborzasztóbb tragikai bünhödés: Prometheus lelki
kínjai keserítik meg utolsó éveit.
És Magyarország volt kormányzója idegen földön, egy szerény kis szobában,
késő éjjel lámpavilágnál iróasztala fölé görbülve, kezében egy kenyérkereső
napszámos pennával ma százszor megrázóbb és tanulságosabb látvány, emberi
részvétet és félelmet költeni százszor alkalmasb és méltóbb, mint a silány
agyagra szintén isteni szikrát vesztegető ókori Prometheus, kietlen
sziklához lánczolva, egy saskeselyüben symbolizált késő szívbéli bánatával.
E modern tragikum annál teljesebb, mert nem hiányzik abból a műbölcsek
által előírt, szerintök okvetlenül szükséges - erkölcsi tévedés sem!
[...]