Bevezetés (részlet)

A Kisvárdai Vármúzeum és az Ady Endre Művelődési Központ 1980. április 18-án helytörténeti tudományos ülésszakot rendezett Kisvárdán. "...nem látjuk sok értelmét egy olyan helytörténet megírásának, mely a köztörténetben vagy akár a monográfiairodalomban felmerült és tisztázott tényekre támaszkodik, s a történeti irodalomban Kisvárdára vonatkozóan adandó adatokból próbálta a város történetét megkonstruálni... A monográfiaírásnak... nem lehet célja, hogy az általánosabb tárgyú, szélesebb körű vagy más célú munkák esetlegesen idevonatkozó adatait kompiliálja. Ellenkezőleg, a monográfiaírás feladata éppen a tények részletekbe menő felkutatása, az adatok gyűjtése, hogy azokat bizonyos részletszempontból feldolgozva, az általánosabb szemléletű köztörténetírás részére hozzáférhetőbbekké tegye. Ez esetben jelent csak a helytörténetírás is értéket, csak ez esetben jelent a mi munkánk is bizonyos gyarapodást a magyar történetírásnak, ha eredeti és részletes adatok felkutatásával fényt tud deríteni hazánk történetének egyes homályosabb részleteire. Bármily kis területen fogjuk tisztázni a való múltat, érték lesz munkánk..." - olvashattuk a meghívón Virágh Ferenc 1935-ben megfogalmazott történetírói ars poeticáját. Nem véletlen, hogy éppen ennek a tragikusan fiatal korban elhunyt kisvárdai történetírónak a gondolatait idézve vezettük be a tudományos ülésszakot. Nem véletlen egyrészt azért, mert gondolatai ma is érvényesek, helytállóak, másrészt azért, mert mind ez ideig ő volt az, aki a legrészletesebben foglalkozott szülővárosa, az oly gazdag történelmi múlttal rendelkező Kisvárda történetével.

A kötet, melyet most az olvasó kezébe vesz, azt a régi adósságot Igyekszik törleszteni, amelyet már közel harminc év óta többen is sürgettek, de mind ez ideig eredménytelenül. Régi tartozásunkat próbáljuk most bepótolni azzal, hogy kiadjuk Virágh Ferenc történetírói hagyatékának egy részét. A Kisvárda helytörténetével foglalkozó kutatók körében nem ismeretlen Virágh Ferenc neve, hiszen a legtöbben az ő kézirataira, hagyatékára támaszkodva írták meg a város egyes történelmi korszakairól szóló tanulmányaikat, cikkeiket. Mivel azonban a szűkebb szakmán kívül nemhogy az országban és a megyében, de még a saját szülővárosában is vagy nagyon keveset, vagy egyáltalán semmit sem tudnak róla, kötelességünknek tartjuk röviden felvázolni életútját, tudományos munkásságát.

[...]