Előszó

Az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatok keretében 1962 óta rendszeresen meghirdetett megyei néprajzi és honismereti pályázatok eredményeként értékes témagyűjtések és dolgozatok kerültek a Jósa András Múzeum adattárába. Ismeretes, hogy a "Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban" első kötetét 1975-ben jelentettük meg abból a célból, hogy egyrészt a díjnyertes pályamunkákat a kutatók számára hozzáférhetővé tegyük, másrészt, hogy a publikálás lehetőségével az önkéntes gyűjtőket további sikeres munkára buzdítsuk. Ebben a sorban ezideig kilenc, többnyire többszerzős kötetet jelentettünk meg.

A jelenlegi kötetünkkel úgy érezzük, új szakaszhoz érkeztünk el. Ez a kötet egy szerzőnek - Balogh László önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőnek - pályamunkáit tartalmazza. Jó néhány régi önkéntes gyűjtő ma már képzett kutató, s közülük nem egy képes arra, hogy hasznos, publikálásra érett, kötetre való anyagot tagyen a tudomány asztalára. Biztosak vagyunk abban, hogy Balogh László kollegánkat rövidesen mások is követik!

Balogh László 1966-ban tűnt fel a "Földrajzi névadás Szamosszegen" c. pályamunkájával, melyet 1969-ben "A kender földolgozása Szamosszegen", majd 1970-ben "A szilva termesztése és földolgozása Szamosszegen" c. munkák követtek. Mindhárom Debrecenben készült, Szamosszegről szólt, és mindhárom megyei és országos II. díjat nyert. Az első dolgozat, átdolgozott formában "A földrajzi nevek struktúrája" (Nyelvtudományi Közlemények 1970. 95-124), a harmadik pedig változatlan címmel a "Honismereti kutatások" első kötetében (Nyíregyháza, 1975. 1-32.) jelent meg.

Balogh László 1971-ben már Bobodról küldte be "A szamosszegi kenyér" c. munkáját, a kötetünk második tanulmányát, melyet 1975-ben a "Falunevettetők", 1979-ben pedig "A szamosszegi temetés hagyományai" c. pályamunkák követtek. Az utóbbi, mely akkor megyei I. díjat és országos III. díjat nyert, képezi most kötetünk harmadik tanulmányét. E kötetünk első tanulmánya (A hagyományos búzatermesztés Szamosszegen) a szerző hosszas adatgyűjtő és feldolgozó munkájának eredményeként született meg, melyet Balogh László - szerkesztőségünk kérésére - pályázaton kívül, e kötet számára készített el.

Balogh Lászlónak köszönhető az is, hogy a rohodi általános iskola honismereti szakköre 1972 óta rendszeresen részt vesz az ifjúsági pályázatokon, s mindenkor kitűnő eredménnyel. A "Rohodi állatnevek" című gyűjtésük, mely megyei és országos III. díjat nyert, a "Honismereti kutatások..." IV. kötetében (1977. 96-122.) jelent meg.

Balogh László 1931-ben született Debrecenben, de (10 napos korától!) Szamosszegen nett fel. Joggal ezt tartja szülőfalujának. Falujának és népének szeretete minden írásából sugárzik. Az elemi iskoláit Szamosszegen, a középiskoláit Mátészalkán és Debrecenben végezte. Az egyetemi éveit is az utóbbi városban töltötte el, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán 1955-ben magyar nyelv és irodalom-szakos tanári diplomát szerzett. Jelenleg, 1970-től Rohodon tanít. Nyelvészettel Bárczi Géza, majd Kálmán Béla professzorok biztatására kezdett foglalkozni. Már egyetemi hallgató korában részt vett az "Új Magyar Tájszótár" gyűjtő, cédulázó és ellenőrző munkájában. Kisebb szünet (és némi mellőzés, csalódás) után Sebestyén Árpád, ugyancsak debreceni professzor a 60-as évek közepén vonta be Balogh Lászlót a ragadványnevek, állatnevek, földrajzi nevek kutatásába, a Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi névanyag gyűjtésének munkájába. Balogh László ezen a területen, tanári munkája mellett, mind a mai napig aktív és eredményes munkát végez. Reméljük, hogy tanulmányaival, dolgozataival a jövőben is találkozni fogunk.

Erdész Sándor