
CÍMLAP
Az erdélyi és magyarországi román egyházak és iskolák élete és szervezete a világháború előtt
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Első rész.
I. A román orthodox egyház
1. Az orthodox egyház jelenlegi helyzete
2. Adózás, államsegély
3. Lelkészségek (Parochiák)
4. A papnevelés
5. A lelkészek választása
6. A lelkészek száma és kötelezettségeik
7. Papi fizetések, nyugdij
8. Esperesek és esperességek
9. Egyházkerületek és püspökök
10. Az egyházak által fenntartott iskolák
11. Az egyház tisztviselőinek fizetése
II. A román görög katholikus egyház
1. A gör. katholikus egyház jelenlegi helyzete
2. A lelkészek képzése
3. Lelkészi kinevezések
4. Papi fizetések
5. A gör. kath. egyház által fenntartott iskolák
Második rész.
A közoktatásügy szervezete
1. Óvodák
2. Elemi oktatás
3. Román felekezeti iskolák
a) Tananyag
b) A tanitók képzése
c) A tanitói állás elfoglalásának módja
d) A felekezeti iskolai hatóságok
e) A román felekezeti iskolák felügyelete
f) A felekezeti és községi iskolák tanitóinak fizetése
g) A tanitók nyugdijazása
h) A tanitó katonai szolgálata
4. Községi iskolák
5. Az állami iskolák
6. Társulatok vagy magánosok által fenntartott iskolák
7. Állami hatóságok
8. Az elemi iskolai didaktikai irodalom szelleme 1879 óta
9. Inasiskolák
10. Polgári iskolák
11. Középfokú oktatás
a) Gimnáziumok
b) Néhány adat a román liceumok szervezetéhez, működéséhez a magyar uralom alatt
c) A középoktatás szelleme
12. Kereskedelmi iskolák
13. Szülésznőképző iskola
14. A felsőbbfoku oktatás
a) A gör. keleti román szemináriumok
b) A görög katholikus szemináriumok
c) Egyetemek
Harmadik rész.
Adatok a román felső- és középoktatás köréből
Következtetés
Negyedik rész.
Az erdélyi g. keleti román érseki főegyházmegye Konzisztoriumának két iskolaügyi rendelete a magyar nyelv tanitására vonatkozólag
Ötödik rész.
Függelék.1. Kulturzóna
2. A románnyelvű oktatás Magyarországon és Romániában
A) Elemi oktatás
B) Középfokú oktatás
3. Az úgynevezett "erőszakos magyarositással" összefüggő néhány adat
A) Néhány adat a lakosság anyanyelvére és iskoláik tannyelvére vonatkozólag 1913-ból
a) A történelmi Erdély falusi községeinek megyénkénti megoszlása aszerint, hogy hány községben volt 1913-ban magyar tannyelvű népoktatás is és hányban nem
b) Néhány falusi község részletes adata a lakosság nyelvére, elemi iskoláira és a felekezeti megoszlására vonatkozólag
B) Magyarország lakosságának megoszlása vallás anyanyelv és nyelvtudás szerint
a) Hitfelekezetek anyanyelve és nyelvtudása
b) A nemzetiségek anyanyelve
c) A nemzetiségek kölcsönös nyelvtudása 1910-ben
d) Az egyes nyelvek elterjedtsége 1910-ben
e) Irni olvasni tudás aránya felekezetek és nemzetiség szerint 1910-ben
4. Erdély lakosságának nemzetiségi statisztikája 1910-1923-ig
Bevezetés
A világháboru-előtti Magyarország román egyházi és iskolai intézményeiről
és azok helyzetéről nagyon sok hamis, gyakran tendenciózusan elferditett
adat és nézet van elterjedve a román közvéleményben, melyekre kiváló
román politikusok is mint szentirásra esküsznek, amikor a háboru-előtti
magyarországi román és a háboru-utáni romániai magyar kisebbségi ügyekről
van szó.
Miután pedig a román közvélemény minden olyan állitást vagy adatot - amely
magyar forrásból származik - kétkedéssel fogad s miután a román kormány
tagjai és a román közhatalom kezelői, a magyar kisebbséggel szemben
alkalmazott keményebb elbánást rendesen azzal indokolják, hogy a románoknak
a magyar uralom alatt még sokkal rosszabb volt a sorsuk: a kölcsönös
megértést kivánjuk szolgálni, amikor az alábbiakban közreadjuk a magyar
uralom alatti románok egyházi és iskolai életére vonatkozó adatokat -
illetékes román források alapján.
Dr. Onisifor Ghibu, a kolozsvári egyetem rendes tanára, a világháboru
előtt az erdélyi román-orthodox főegyházmegye elemi oktatásügyének volt
felügyelője (inspector al invăţământului primar in Archidieceza ortodoxă
română a Transilvaniei), a világháboru kitörése után magyarországi
szülőföldjét odahagyva Romániába távozott, ahol heves propaganda
tevékenységet fejtett ki Magyarország ellen. Ez időben irta és adta ki
Bukarestben 1915-ben két könyvét, melyekben az erdélyi és magyarországi
románság egyházi és iskolai szervezetét és életét ismerteti.
Az alábbiakban, bő kivonatban, szószerinti szöveggel ismertetjük az erdélyi
és magyarországi románság egyházi és iskolai életét dr. Onisifor Ghibu
egyetemi tanárnak emlitett: "Viaţa şi organizaţia bisericească şi şcolară
în Transilvania şi Ungaria" cimü müve alapján, kiegészitve egyes helyeken
ugyancsak dr. Onisifor Ghibu urnak "Şcoala românească din Transilvania şi
Ungaria" cimü müvében közölt adatokkal és más hivatalos román források
adataival.
Ezen adatok közlésével a helyes és tárgyilagos megismerés és itélkezés
lehetőségét akarjuk előmozditani abból a célból, hátha a gyülölködő,
ellenségeskedő hangok elnémulnak az igazság megismerése után és helyet
adnak az ország érdekében annyira kivánatos kölcsönös méltányosságnak és
megértésnek.
Tekintettel arra, hogy dr. Onisifor Ghibu egyetemi tanár ur, amikor
emlitett müveit irta és kiadta, minden eszközt alkalmasnak itélt
Magyarország megrontására, a magyarországi román oktatásügy és a gyülölt
magyar kormányzat közötti viszony ismertetésénél nem is lehetett minden
esetben tárgyilagos és elfogulatlan, mégis - a román forrásmüvek között -
elsősorban az általa közölt adatok és megállapitások járnak közelebb az
igazsághoz, mivel munkáján meglátszik, hogy önmagában a tudós szakember
igazságszeretetét a politikus elfogultsága nem mindig tudta teljesen
elnémitani.
Az alábbiak közlésénél lehetőleg a már emlitett dr. Ghibu Onisifor:
"Viaţa şi organizaţia bisericească şi şcolară în Transilvania şi Ungaria"
cimü müve beosztásához ragaszkodunk a könnyebb áttekinthetőség céljából.