Tétel adatlapja

CÍMLAP

Az erdélyi és magyarországi román egyházak és iskolák élete és szervezete a világháború előtt

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

Első rész.

I. A román orthodox egyház
1. Az orthodox egyház jelenlegi helyzete
2. Adózás, államsegély
3. Lelkészségek (Parochiák)
4. A papnevelés
5. A lelkészek választása
6. A lelkészek száma és kötelezettségeik
7. Papi fizetések, nyugdij
8. Esperesek és esperességek
9. Egyházkerületek és püspökök
10. Az egyházak által fenntartott iskolák
11. Az egyház tisztviselőinek fizetése

II. A román görög katholikus egyház
1. A gör. katholikus egyház jelenlegi helyzete
2. A lelkészek képzése
3. Lelkészi kinevezések
4. Papi fizetések
5. A gör. kath. egyház által fenntartott iskolák

Második rész.

A közoktatásügy szervezete
1. Óvodák
2. Elemi oktatás
3. Román felekezeti iskolák
a) Tananyag
b) A tanitók képzése
c) A tanitói állás elfoglalásának módja
d) A felekezeti iskolai hatóságok
e) A román felekezeti iskolák felügyelete
f) A felekezeti és községi iskolák tanitóinak fizetése
g) A tanitók nyugdijazása
h) A tanitó katonai szolgálata
4. Községi iskolák
5. Az állami iskolák
6. Társulatok vagy magánosok által fenntartott iskolák
7. Állami hatóságok
8. Az elemi iskolai didaktikai irodalom szelleme 1879 óta
9. Inasiskolák
10. Polgári iskolák
11. Középfokú oktatás
a) Gimnáziumok
b) Néhány adat a román liceumok szervezetéhez, működéséhez a magyar uralom alatt
c) A középoktatás szelleme
12. Kereskedelmi iskolák
13. Szülésznőképző iskola
14. A felsőbbfoku oktatás
a) A gör. keleti román szemináriumok
b) A görög katholikus szemináriumok
c) Egyetemek

Harmadik rész.

Adatok a román felső- és középoktatás köréből
Következtetés

Negyedik rész.

Az erdélyi g. keleti román érseki főegyházmegye Konzisztoriumának két iskolaügyi rendelete a magyar nyelv tanitására vonatkozólag

Ötödik rész.

Függelék.
1. Kulturzóna
2. A románnyelvű oktatás Magyarországon és Romániában
A) Elemi oktatás
B) Középfokú oktatás
3. Az úgynevezett "erőszakos magyarositással" összefüggő néhány adat
A) Néhány adat a lakosság anyanyelvére és iskoláik tannyelvére vonatkozólag 1913-ból
a) A történelmi Erdély falusi községeinek megyénkénti megoszlása aszerint, hogy hány községben volt 1913-ban magyar tannyelvű népoktatás is és hányban nem
b) Néhány falusi község részletes adata a lakosság nyelvére, elemi iskoláira és a felekezeti megoszlására vonatkozólag
B) Magyarország lakosságának megoszlása vallás anyanyelv és nyelvtudás szerint
a) Hitfelekezetek anyanyelve és nyelvtudása
b) A nemzetiségek anyanyelve
c) A nemzetiségek kölcsönös nyelvtudása 1910-ben
d) Az egyes nyelvek elterjedtsége 1910-ben
e) Irni olvasni tudás aránya felekezetek és nemzetiség szerint 1910-ben
4. Erdély lakosságának nemzetiségi statisztikája 1910-1923-ig

Bevezetés

A világháboru-előtti Magyarország román egyházi és iskolai intézményeiről és azok helyzetéről nagyon sok hamis, gyakran tendenciózusan elferditett adat és nézet van elterjedve a román közvéleményben, melyekre kiváló román politikusok is mint szentirásra esküsznek, amikor a háboru-előtti magyarországi román és a háboru-utáni romániai magyar kisebbségi ügyekről van szó.

Miután pedig a román közvélemény minden olyan állitást vagy adatot - amely magyar forrásból származik - kétkedéssel fogad s miután a román kormány tagjai és a román közhatalom kezelői, a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott keményebb elbánást rendesen azzal indokolják, hogy a románoknak a magyar uralom alatt még sokkal rosszabb volt a sorsuk: a kölcsönös megértést kivánjuk szolgálni, amikor az alábbiakban közreadjuk a magyar uralom alatti románok egyházi és iskolai életére vonatkozó adatokat - illetékes román források alapján.

Dr. Onisifor Ghibu, a kolozsvári egyetem rendes tanára, a világháboru előtt az erdélyi román-orthodox főegyházmegye elemi oktatásügyének volt felügyelője (inspector al invăţământului primar in Archidieceza ortodoxă română a Transilvaniei), a világháboru kitörése után magyarországi szülőföldjét odahagyva Romániába távozott, ahol heves propaganda tevékenységet fejtett ki Magyarország ellen. Ez időben irta és adta ki Bukarestben 1915-ben két könyvét, melyekben az erdélyi és magyarországi románság egyházi és iskolai szervezetét és életét ismerteti.

Az alábbiakban, bő kivonatban, szószerinti szöveggel ismertetjük az erdélyi és magyarországi románság egyházi és iskolai életét dr. Onisifor Ghibu egyetemi tanárnak emlitett: "Viaţa şi organizaţia bisericească şi şcolară în Transilvania şi Ungaria" cimü müve alapján, kiegészitve egyes helyeken ugyancsak dr. Onisifor Ghibu urnak "Şcoala românească din Transilvania şi Ungaria" cimü müvében közölt adatokkal és más hivatalos román források adataival.

Ezen adatok közlésével a helyes és tárgyilagos megismerés és itélkezés lehetőségét akarjuk előmozditani abból a célból, hátha a gyülölködő, ellenségeskedő hangok elnémulnak az igazság megismerése után és helyet adnak az ország érdekében annyira kivánatos kölcsönös méltányosságnak és megértésnek.

Tekintettel arra, hogy dr. Onisifor Ghibu egyetemi tanár ur, amikor emlitett müveit irta és kiadta, minden eszközt alkalmasnak itélt Magyarország megrontására, a magyarországi román oktatásügy és a gyülölt magyar kormányzat közötti viszony ismertetésénél nem is lehetett minden esetben tárgyilagos és elfogulatlan, mégis - a román forrásmüvek között - elsősorban az általa közölt adatok és megállapitások járnak közelebb az igazsághoz, mivel munkáján meglátszik, hogy önmagában a tudós szakember igazságszeretetét a politikus elfogultsága nem mindig tudta teljesen elnémitani.

Az alábbiak közlésénél lehetőleg a már emlitett dr. Ghibu Onisifor: "Viaţa şi organizaţia bisericească şi şcolară în Transilvania şi Ungaria" cimü müve beosztásához ragaszkodunk a könnyebb áttekinthetőség céljából.


×