
CÍMLAP
Hadházy Pál
Néprajzi dolgozatok Túristvándiból
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó (Erdész Sándor)
I. Kivándorlás Túristvándi községből
1. Bevezetés
2. A kivándorlás okai
3. Birtokviszonyok a századfordulón
4. A kivándoroltak
5. Összegezés
II. A túristvándi uradalmi cselédek élete az 1930-as években
1. Bevezetés
2. Túristvándi története
3. Túristvándi társadalma
4. Társadalmi tagozódás az uradalomban
a, Tulajdonos
b, Tisztségviselők
c, Belső cselédség
d, Cselédek
e, Pásztorok
f, Kerülők
5. Az uradalmi cselédek életkörülményei
a, Az uradalmi cselédek kommenciója
b, Az uradalmi cselédség lakáskultúrája
c, A gyermekek foglalkoztatása
d, Néphagyományok, népszokások
e, Hagyományokba való belenevelődés
f, Az uradalmi cselédek életmódja
6. Összefoglalás
III. Népi táplálkozás Túristvándiban
1. Bevezetés
2. Ház, udvar, kert
a, Lakóház, tűzhely, kemence
b, Udvar, ólak, állattartás
c, Kiskert, zöldségtermesztés
d, Gyümölcsöskert
3. Kenyérsütés
a, Őrlés
b, Dagasztás
c, Kenyérsütés
4. A gyümölcs felhasználása
a, Gyümölcsfogyasztás
b, Lekvárfőzés
c, Aszalás
5. Káposztasavanyítás
6. Disznóölés
7. A tojás és tej felhasználása
8. Táplálkozás
a, A táplálkozás szokásai
b, A szegényparaszti család heti étrendje
c, Ételek
9. Összegezés
Előszó
A Jósa András Múzeum Kiadványai sorozat keretén belül "Honismereti
kutatások Szabolcs-Szatmárban" alcímmel ezideig 8 kötetet jelentettünk
meg, melyek nagy része többszerzős gyűjtemény volt. De a szerkesztőségünk
helyet adott az egyszerzős köteteknek is. E kötetek anyagát mindenkor
a honismereti-néprajzi pályázatok díjnyertes dolgozataiból válogattuk.
Újabban a "honismereti" jelleget már nem tüntetjük fel, mivel úgy érezzük,
hogy indokolatlanná vált az önkéntes társadalmi gyűjtők és a hivatásos
kutatók publikációi között határvonalat húzni. Ez vonatkozik a mostani,
"honismereti" indíttatású kötetünkre is!
Jelen kötetünk szerzője: Hadházy Pál, aki 1909. máj. 29-én született
Hajdúböszörményben. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában
végezte. 1928-1932 között a debreceni Tisza István Tudományegyetem
Teológiai Fakultásán tanult. A ref. segédlelkészi oklevél megszerzése után
Túristvándiba került és ott teljesített egyházi szolgálatot 1975 végéig.
Túristvándi évei alatt foglalkozott a falu történetével és minden olyan
kutatási problémával, amelyik a nép életére, egészségügyére, a falu
műemlékeire és néprajzi értékeire vonatkozott. A megfigyeléseiről,
adatgyűjtéseiről mindenkor gondos feljegyzéseket készített. A feldolgozás
korszaka a nyugdíjbavonulás, Nyíregyházára költözés után kezdődött el,
amikor szorosabb kapcsolatba került a Jósa András Múzeummal, a Nyíregyházi
Levéltárral és a Megyei Könyvtárral. Majd 1978-tól a Sóstői Múzeumfaluban
tiszteletdíjas idegenvezetői beosztást vállalt, ahol a mai napig is
munkálkodik.
Az első pályamunkáját "43 év egy kis szatmári faluban" címmel 1976-ban
készítette el, mellyel a megyei honismereti, néprajzi pályázaton III.
díjat nyert. Az 1978. évi gyűjtőpályázaton "A túristvándi műemlék vízimalom
története" és "Egy vezető tábori lelkész naplója a második világháborúról"
című pályamunkákkal, 1979-ben pedig a "Csecsemő- és gyermekhalandóság egy
kis szatmári református gyülekezetben 1900-1975 között" c. pályamunkával
jelentkezett. Az utóbbi három dolgozat már nemcsak a megyei, hanem az
országos gyűjtőpályázatokon is magasabb díjazást ért el.
Az e kötetben közölt három dolgozat közül a szerző elsőként "Az uradalmi
cselédek élete Túristvándiban az 1930-as években" című dolgozatát küldte
be az 1982. évi honismereti-néprajzi pályázatra, mellyel megyei I. és
országos II. díjat nyert. A következő pályamunka elkészítésére már két
esztendőt szánt. A "Kivándorlás Túristvándi községből" című pályamunkája
1984-ben ismét megyei I. díjat, az országos pályázaton pedig "történeti"
kategóriában, erős mezőnyben III. helyezést ért el! A harmadik dolgozat, a
"Népi táplálkozás Túristvándiban" már kettős indítékból készült: egyrészt
pályázati, másrészt - a szerzővel előzőleg megbeszélt - szerkesztői
igénnyel, hogy ez a fontos témafeldolgozás is e kötet része legyen.
Láthatjuk, hogy Hadházy Pál igen szerteágazó honismereti kutatómunkát
végzett ezideig és végez ma is. Ennek ismeretében úgy láttuk, hogy ez
a három pályamunka az, melyek így együtt, egységes és reális képet ad
Túristvándi népének történetéről, hagyományairól, életkörülményeiről,
különösen az elmúlt száz esztendőre vonatkozóan. Reméljük, hogy hasonló
honismereti dolgozatok összeállítására a jövőben mások is vállalkoznak.
Nyíregyháza, 1985. szeptember
Erdész Sándor