Tétel adatlapja

CÍMLAP

Hadházy Pál

Néprajzi dolgozatok Túristvándiból

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó (Erdész Sándor)

I. Kivándorlás Túristvándi községből
1. Bevezetés
2. A kivándorlás okai
3. Birtokviszonyok a századfordulón
4. A kivándoroltak
5. Összegezés

II. A túristvándi uradalmi cselédek élete az 1930-as években
1. Bevezetés
2. Túristvándi története
3. Túristvándi társadalma
4. Társadalmi tagozódás az uradalomban
a, Tulajdonos
b, Tisztségviselők
c, Belső cselédség
d, Cselédek
e, Pásztorok
f, Kerülők
5. Az uradalmi cselédek életkörülményei
a, Az uradalmi cselédek kommenciója
b, Az uradalmi cselédség lakáskultúrája
c, A gyermekek foglalkoztatása
d, Néphagyományok, népszokások
e, Hagyományokba való belenevelődés
f, Az uradalmi cselédek életmódja
6. Összefoglalás

III. Népi táplálkozás Túristvándiban
1. Bevezetés
2. Ház, udvar, kert
a, Lakóház, tűzhely, kemence
b, Udvar, ólak, állattartás
c, Kiskert, zöldségtermesztés
d, Gyümölcsöskert
3. Kenyérsütés
a, Őrlés
b, Dagasztás
c, Kenyérsütés
4. A gyümölcs felhasználása
a, Gyümölcsfogyasztás
b, Lekvárfőzés
c, Aszalás
5. Káposztasavanyítás
6. Disznóölés
7. A tojás és tej felhasználása
8. Táplálkozás
a, A táplálkozás szokásai
b, A szegényparaszti család heti étrendje
c, Ételek
9. Összegezés


Előszó

A Jósa András Múzeum Kiadványai sorozat keretén belül "Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban" alcímmel ezideig 8 kötetet jelentettünk meg, melyek nagy része többszerzős gyűjtemény volt. De a szerkesztőségünk helyet adott az egyszerzős köteteknek is. E kötetek anyagát mindenkor a honismereti-néprajzi pályázatok díjnyertes dolgozataiból válogattuk. Újabban a "honismereti" jelleget már nem tüntetjük fel, mivel úgy érezzük, hogy indokolatlanná vált az önkéntes társadalmi gyűjtők és a hivatásos kutatók publikációi között határvonalat húzni. Ez vonatkozik a mostani, "honismereti" indíttatású kötetünkre is!

Jelen kötetünk szerzője: Hadházy Pál, aki 1909. máj. 29-én született Hajdúböszörményben. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1928-1932 között a debreceni Tisza István Tudományegyetem Teológiai Fakultásán tanult. A ref. segédlelkészi oklevél megszerzése után Túristvándiba került és ott teljesített egyházi szolgálatot 1975 végéig. Túristvándi évei alatt foglalkozott a falu történetével és minden olyan kutatási problémával, amelyik a nép életére, egészségügyére, a falu műemlékeire és néprajzi értékeire vonatkozott. A megfigyeléseiről, adatgyűjtéseiről mindenkor gondos feljegyzéseket készített. A feldolgozás korszaka a nyugdíjbavonulás, Nyíregyházára költözés után kezdődött el, amikor szorosabb kapcsolatba került a Jósa András Múzeummal, a Nyíregyházi Levéltárral és a Megyei Könyvtárral. Majd 1978-tól a Sóstői Múzeumfaluban tiszteletdíjas idegenvezetői beosztást vállalt, ahol a mai napig is munkálkodik.

Az első pályamunkáját "43 év egy kis szatmári faluban" címmel 1976-ban készítette el, mellyel a megyei honismereti, néprajzi pályázaton III. díjat nyert. Az 1978. évi gyűjtőpályázaton "A túristvándi műemlék vízimalom története" és "Egy vezető tábori lelkész naplója a második világháborúról" című pályamunkákkal, 1979-ben pedig a "Csecsemő- és gyermekhalandóság egy kis szatmári református gyülekezetben 1900-1975 között" c. pályamunkával jelentkezett. Az utóbbi három dolgozat már nemcsak a megyei, hanem az országos gyűjtőpályázatokon is magasabb díjazást ért el.

Az e kötetben közölt három dolgozat közül a szerző elsőként "Az uradalmi cselédek élete Túristvándiban az 1930-as években" című dolgozatát küldte be az 1982. évi honismereti-néprajzi pályázatra, mellyel megyei I. és országos II. díjat nyert. A következő pályamunka elkészítésére már két esztendőt szánt. A "Kivándorlás Túristvándi községből" című pályamunkája 1984-ben ismét megyei I. díjat, az országos pályázaton pedig "történeti" kategóriában, erős mezőnyben III. helyezést ért el! A harmadik dolgozat, a "Népi táplálkozás Túristvándiban" már kettős indítékból készült: egyrészt pályázati, másrészt - a szerzővel előzőleg megbeszélt - szerkesztői igénnyel, hogy ez a fontos témafeldolgozás is e kötet része legyen.

Láthatjuk, hogy Hadházy Pál igen szerteágazó honismereti kutatómunkát végzett ezideig és végez ma is. Ennek ismeretében úgy láttuk, hogy ez a három pályamunka az, melyek így együtt, egységes és reális képet ad Túristvándi népének történetéről, hagyományairól, életkörülményeiről, különösen az elmúlt száz esztendőre vonatkozóan. Reméljük, hogy hasonló honismereti dolgozatok összeállítására a jövőben mások is vállalkoznak.

Nyíregyháza, 1985. szeptember
Erdész Sándor


×