Bevezető

Az adatbányászat eljárását ma főként az üzleti, gazdasági, információtechnológiai életben alkalmazzák. Az eljárást használó üzleti elemzők a nagy mennyiségű adatot tároló adattárházaikban keresnek az adatbányászat segítségével olyan mintákat, amelyeket az ember gépi segítség nélkül nem tudna felfedezni.

A marketinghez használva elkülöníthetnek vásárlói csoportokat, vagy meghatározhatják azoknak a körét, akik korábban már válaszoltak a leveleikre vagy jó esélyt látnak rá, hogy válaszolnak, és csak nekik postáznak leveleket, ezzel is költséget takarítva meg.

Ennek tükrében a könyvtárakban is egyre fontosabbá válik, hogy megfeleljenek a felhasználók differenciált igényeinek, jobban megismerjék a használóikat és a szervezetük munkafolyamatait a hatékonyabb és gazdaságosabb működés érdekében. Az is fontos, hogy a könyvtárak reagáljanak az információs társadalom által hozott változásokra; például az információk mennyiségi növekedésének korában számadó információkkal szolgálhat és egyre több technikai lehetőség is kínálkozik rá, hogy nagy adathalmazokat elemezzenek, az intézmény irányítása céljából hasznosnak vélt adatokból kimutatásokat készítsenek, vizualizálják az adatokat. A könyvtárak esetében nagy adathalmazokat főként a könyvtári integrált rendszerekben tárolnak és kezelnek, ezen adatok új megközelítése és felhasználása szolgáltat alapot az adatbányászat alkalmazásához a könyvtárakban.

Az új felfogás az, hogy nemcsak a szolgáltatások és könyvtári működés támogatására használják fel ezeket az adatokat, hanem ezen információk egyfajta stratégiai erőforrássá, kiaknázható lehetőséggé váljanak a könyvtári szolgáltatások fejlesztésére, egyes szolgáltatások indoklására, tendenciák megfigyelésére. Az adatoknak ilyen fajta kezelésére kínál lehetőséget az adatbányászat, amelyet a könyvtárakban is sikerrel használnak, tudatos alkalmazással eddig nem ismert tudásra tehetnek szert a szolgáltatások használatáról és a követendő fejlődési irány előrejelzéséről.

Sőt, egyes hazai könyvtárakban már látszik is a lehetőség az adatbányászat egy-egy változatának használatára. Például ilyennek tekinthetjük, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban elkészítettek egy kimutatást a leggyakrabban kölcsönzött könyveiről, és ezt a honlapjukon nyilvánossá is tették. Ha ezt elemzik adatbányászati eszközök segítségével, szert tehetnek stratégiailag fontos, az adatok mélyén fekvő tudásra. Vagy például volt olyan könyvtár, ahol feltették azt a kérdést, hogy egy adott kiadó mely folyóirataira fizetnek elő, és milyen mértékben változott az áruk az elmúlt években. Vagy pedig, hogy milyen fajta e-könyveket használnak a felhasználók, és ezek a használatok milyen felhasználói csoportokhoz köthetők. Ezen kérdések megválaszolásához a könyvtári integrált rendszer vagy az általában meglévő könyvtári gépi eszközök nem elegendőek, pedig a válaszok érdekesek és hasznosak lennének a könyvtári döntéstámogatáshoz vagy akár az állományfejlesztéshez.

Külföldön több könyvtár felismerte a precízebb, számokkal és bizonyítékokkal jobban alátámasztott döntéshozás eszközeinek szükségességét. Sam Clay, a Fairfax County Public Library igazgatója szerint a könyvtáraknak érdemes üzleti modelleket alkalmazni, szerinte ezeket a modelleket használva nem kell spekulálni a döntéshozáskor vagy a megérzésekre hallgatni, hanem ki kell használni, hogy az adatbányászat által eredményül kapott tudás alapján döntsenek és cselekedjenek. A könyvtára körülbelül húsz évre visszamenő tendenciákról szóló adatokat gyűjtött össze, amelyeket vállalkozó szellemű módon fel is használnak. Az egyik adatbányászatfelhasználási példájukat nézve: van egy 2007 júniusa óta üzemelő blogjuk, amelyen hétről hétre feltüntetik az aktuális hét legtöbbször kölcsönzött könyveit, valamint az átlagosan legtöbbször kölcsönzött könyvek listáját. Továbbá az olvasók a blogról közvetlenül ismertetőt vagy megjegyzést írhatnak (write a review menüpont) valamint előjegyeztethetik a kívánt könyveket (reserve the book).

Ez a fajta blog jó lehetőséget ad arra, hogy a könyvtár keretein (oldalain) belül összefogja a felhasználókat és a népszerű könyvek ismertetésével, megjegyzések hozzáfűzésével aktív szereplőjévé tegyék őket a könyvtári, olvasói életnek, a könyvek azonnali előjegyzésének lehetőségével pedig megkönnyítsék az előjegyzés majd a kölcsönzés igénybevételét.