CÍMLAP
Kozma Ferenc
Külgazdasági stratégia
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Előszó
Előszó a második kiadáshoz
1. rész: Elméleti alapvetés
1.1. Piaci kapcsolatok - külgazdasági kapcsolatok
1.2. A "nemzeti szintű" vállalkozás az integrálódás folyamatában
1.3. Az oligopol szerkezetű piac - néhány megjegyzés
1.4. Tényezőárak az oligopol szerkezetű piacon
1.5. Költségek, haszon, elvárt haszonszint
1.6. Verseny és kooperáció
1.7. A koordináció - az oligopol piaci szerkezet szerves része
1.8. A nemzetközi piac és a nemzetgazdaság
1.9. Árszintek a nemzetközi piacon. Nemzetgazdaságok egyenértékű cseréje
1.10. A nemzetközi árucsere szerkezete
1.11. A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottsága
1.12. A nyitás-zárás mozgatórugói I. Versenyképesség
1.13. A nyitás-zárás mozgatórugói II. Nemzetközi cserearányokon keresztüli jövedelemtranszfer
1.14. A nyitás-zárás mozgatórugói III. Tőkemozgásokon keresztüli jövedelemtranszfer
1.15. A nyitás-zárás mozgatórugói IV. A külgazdasági kapcsolatok hazai jövedelemindukációs hatása
1.16. A nemzetgazdaság partnerkapcsolatai
1.17. A nemzetgazdaság kereskedelempolitikai nyitottsága (rendszervázlat)
2. rész: Metodológia
2.1. Gazdaságpolitika, külgazdaság-politika; stratégia és taktika
2.2. Korlátozó tényezők
2.3. A külgazdasági stratégia műfaja
2.4. A stratégiai műhelymunka I. Szervezeti keretek, szakértők
2.5. A stratégiai műhelymunka II. A megalkotás folyamata
2.6. Nemzetgazdasági helyzetmeghatározás
2.7. A külgazdasági stratégia prognózisszükséglete
2.8. Szintézis: a stratégia tartalma
2.9. Kiemelt akciók
2.10. A stratégia rugalmassága
2.11. Külgazdasági stratégiák alaptípusai
2.12. Egyszerűsített stratégiai modell
3. rész: Komparisztikai vázlatok I.: A világ
3.1. Külgazdasági stratégiák a modern társadalom szülőszobájában
3.2. A brit birodalom megszületésének előtörténete
3.3. Rövid kitérő: a francia "felzárkózási" kísérlet
3.4. A brit világbirodalom sajátos modellje
3.5. A német felzárkózási modell
3.6. Kis európai nemzetgazdaságok szelektív kivárási-kitörési stratégiái
3.7. Telepes gyarmatokból fejlődött nemzetgazdaságok fejlődési illeszkedési modelljei
3.8. Európai középhatalmak alkalmazkodási-expanziós stratégiái a XX. század második felében
3.9. A távol-keleti kitörési "siker-modell"
3.10. Illeszkedési és kitörési kísérletek a félperiférikus régiókban
4. rész: Komparisztikai vázlatok II.: Magyarország
4.1. Első kihívás: perifériára sodródás az Újkor hajnalán
4.2. Második kihívás: a reformkor kínálta nagy alkalom
4.3. Harmadik kihívás: Trianon
4.4. A negyedik kihívás: átkerülés egy "másik Európába"
4.5. Az ötödik kihívás: a magyar gazdaság nemzetközi kapcsolatrendszerének válsága (1974-1990)
4.6. Hatodik kihívás: Visszafordulás az "egyik" Európa felé
Előszó (részlet)
A könyv, amelyet az Olvasó a kezében tart - szakmai élettapasztalatom
java részének summázata. Részletes eszmefuttatás arról, hogy (a) milyen,
természettörvény erejével ható rendszerösszefüggéseket észleltem munkám
során a nemzeti és nemzetközi méretű gazdaság kapcsolódásaiban, a
nemzetgazdaság illeszkedései területén a regionális és globális
munkamegosztáshoz, valamint piachoz; (b) milyen utakon-módokon képzelhető
el az ország külgazdasági illeszkedési lehetőségeit a gazdaságpolitika
számára feltárni, kiválasztva a követhető utakat, valamint biztosítani a
gazdaság tényleges alkalmazkodását a külső környezet követelményeihez; (c)
mennyiben érdemes tapasztalatokért, modellekért a történelemhez fordulni,
mit lehet ezekből a történelmi "esettanulmányokból" okulni. A gondolatmenet
is nagyjából ezen a nyomvonalon halad.
Pályám szerencsésnek mondható: alkalmat kaptam a nemzetközi
kapcsolatrendszer alakulását meghatározó tényleges erőket és folyamatokat
a gyakorlati gazdaságpolitika oldaláról is figyelnem. Ez vonatkozik a
globális és regionális nemzetközi folyamatokba csakúgy, mint a partnerek
felől érkező impulzusokra és az országos szintű gazdaságpolitika
döntéselőkészítő-döntéshozó munkájának mechanizmusaira csakúgy, mint a
vállalati viselkedéseket befolyásoló erőkre. Tapasztalataim jelentős
hányadát tehát nem könyvekből szereztem. Ugyanakkor egész életem folyamán
olyan szerencsés adottságnak örvendhettem, hogy időm és lehetőségem nyílott
a tapasztalatok elméleti átgondolására, rendszerezésére, elemzésére, vagyis
a közgazdaságelmélet-tételeivel, igazságaival való szembesítésükre.
[...]
Kérem, fogják fel annak ezt az írást, aminek szántam: együttgondolkodásra biztató esszének. Azokon a helyeken is, ahol a szöveg hemzseg a matematikai formuláktól: tudom, lesznek olyan Olvasóim, akik ezekből az egyszerű (a középiskolai matematikatudást nem meghaladó igényű) formulákból másodpercek alatt több lényeget tudnak kiolvasni, mint fél íves verbális magyarázkodásból. És olyan Olvasóim is lesznek, akik berzenkednek a matematikai formuláktól: nyugodtan ugorják át ezeket. Az összefüggéseket verbálisan is kifejtettem, a lényeg a képletek nélkül is érthető. Vagyis a szöveg ott is esszé, ahol a külalak "értekezést" sejtet. Azt szolgálja, amit a könyv egésze: karon fogom Olvasómat és végigvezetem mindazokon a tépelődéseken és felismeréseken, amelyeken pályafutásom során magam is végigbotorkáltam.
Budapest, 1995. október 15.
Kozma Ferenc