
CÍMLAP
Müller Róbert [et al.]
Szentgyörgyvár története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A szerkesztő ajánlása
Müller Róbert:
Szentgyörgyvár földrajzi környezete és régészeti emlékei
Szatlóczki Gábor:
Szentgyörgyvár a középkorban
Szentgyörgyvár a török időkben
Haász Gabriella:
Szentgyörgyvár története 1676-1849-ig
A Széchényiek mint a község földesurai
A falu és környezete
Utak és hidak
Határbejárások
Népességi viszonyok
Gazdálkodás
Úrbéri viszonyok
Szőlőművelés
Erdők
Irtások
Halászat, rákászat
Ipar, kézművesség
Egyház és iskola
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
A Zala szabályozása
Szentgyörgyvár története 1850-1948
Birtokviszonyok
A Széchenyiek örökösei: az Oltay és a Nemestothy Szabó családok
Népesség
Gazdálkodás
A falu élete az I. világháborúig
Az I. világháború és a forradalmak
A Horthy-korszak
A II. világháború
A koalíciós időszak és a földreform
Petánovics Katalin:
Szentgyörgyvár néprajza
A település, építkezés
Földművelés, állattartás
Szőlőművelés
Halászat, rákászat, vadászat
Piacozás
Viselet
Az emberi élet szokásai
Naptári ünnepek szokásai
Epilógus
Mellékletek
Zusammenfassung der Monographie über die Geschichte des Dorfes Szentgyörgyvár
Képmellékletek
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Megtiszteltetésnek érzem azt, hogy én ajánlhatom néhány gondolattal
figyelmébe ezt a művet és ennek kapcsán köszönthetem Önt. Tősgyökeres
szentgyörgyvári lakosként múltunk megismerése már régebb ideje
foglalkoztatott, vezető tisztségviselőként már nem csak a magam szemével
kell, hogy lássam a történéseket, ezért a képviselőtestülettel ismertettem
gondolataimat és ezután jött a közös elhatározás, készítsük el Szentgyörgyvár
történetét.
Napjainkban egyre inkább igény jelentkezik múltunk megismerése iránt. Egyre
többen kíváncsiak arra, hogy egy-egy faluban hogyan éltek elődeink, hogyan
folytak le a különböző folyamatok, változások. Elődeink alkotómunkájának
megismerése és megbecsülése mindannyiunk feladata. Több éves munka
gyümölcsét tartjuk kezünkben. A szerzők felkutatták, számbavették és
feldolgozták a témához kapcsolódó szakirodalmat, a levéltári és múzeumi
forrásokat, támaszkodtak a szemtanúk visszaemlékezéseire is. Arra
törekedtek, hogy hű képet kapjunk szülőföldünkről, településünkről. A
szülőföldhöz, lakóhelyhez, munkahelyhez fűződő szeretet nemcsak helyi
jelentőségű, hanem a fejlődés egyik fontos tényezője. Biztos vagyok abban,
hogy ez a könyv községünk lakói számára ugyancsak élményt és fontos
felismerést tartogat.
Elődeink küzdelmes életének megismerése, eredetének tisztázása előfeltétele
azonosságtudatunk kialakításának, lokálpatriotizmusunk, kötődésünk
erősítésének, de nélkülözhetetlen a jövőnk alakítása szempontjából is.
A helytörténet megismerése jól segíti a helyi lakosságban azoknak az
érzelmeknek a kialakulását, megerősödését, melyek cselekvésre szólítanak a
helyi tervek megvalósítása érdekében.
Köszönetet mondok a szerzőknek, mindazoknak akik segítették az adatgyűjtő
munkát.
Ajánlom ezt a könyvet azoknak a barátainknak, rokonainknak, ismerőseinknek
akiket az elmúlt évek, évtizedek alatt máshova szólított a munka, a
hivatás, máshol alapítottak családot. Azzal a reménnyel teszem, hogy mint
múltjuk egy darabját megismertetik gyermekeikkel, ahonnan családjuk ered.
A lakosságnak pedig abban bízva, hogy a második ezredfordulóhoz érve a
változás és megújulás reményteli napjaiban e gazdag múlt eddig jobbára
ismeretlen történéseinek megismerésével, az így megszerzett tudás
birtokában elemezhessük a jelent, tervezhessük a jövőt és közös erővel,
összefogva megtalálhassuk a jó utat és azt végig is tudjuk járni.
Ádovics István polgármester