Tétel adatlapja

CÍMLAP

Magyar közgazdaság és kultúra

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

I. Általános rész:

1. Cholnoky: Magyarország ált. földleírása.
2. Teleki: Magyarország gazdasági földrajza.
3. Bud: Magyarország népessége.
4. Domanovszky: Magyarország történelme.
5. Mikszáth: A magyar alkotmány alapelvei.
6. Matlekovits: Magyarország ált. gazd. fejlődése.

II. Őstermelés:

7. Károly: A földművelés.
8. Pirkner: Az állattenyésztés.
9. Bund: Magyarország erdészete.
10. Répássy: Édesvízi halászat.
11. Réz: Magyarország bányászata.

III. Ipar:

12. Maly: A magyar ipar általában.
13. Farkas: A malomipar.
14. Gaul: a faipar.
15. Rejtő: a fonó-szövőipar.
16. Edvi-Illés: A vasipar.
17. Máday: A munkáskérdés Magyarországon.
18. Vig: A magyar iparoktatás.

IV. Közlekedés:

19. Hegyeshalmy: A magyar vasutak.
20. Kohányi: A magyar hajózás.
21. Hennyey: Posta, telegráf, telefon.

V. Kereskedelem:

22. Bálint: A magyar árúpiac.
23. Szende: Árutőzsde és az üzl. technikája.
24. Dér: Terménykereskedésünk.
25. Vágó: Közraktárak és aukciók.
26. Trautmann: Export és import.
27. Kovács: A Magy. Keresk. Múzeum.
28. Varjassy: Keresk. és iparkamarák.
29. Kirchner: Kereskedelmi oktatásügyünk.

VI. Pénz és hitel:

30. Márki: Pénz és hitel.
31. Fellner: Magyarország fizetőmérlege.
32. Schwarcz: A budapesti értéktőzsde.
33. Kornis: A biztosításügy Magyarországon.

VII. Művelődés, művészet:

34. Alexander: Magyarország szellemi fejlődése.
35. Kemény : Magyarország közoktatásügye.
36. Kúnos: A magyar nyelv.
37. Ferenczi: A magyar irodalom.
38. Lyka: A magyar képzőművészet.
39. Radisics: A magyar iparművészet.
40. Molnár: A magyar zene.

VIII. Budapest székesfőváros:

41. Gárdonyi: Budapest.
42. Déri: Budapest oktatásügye.
43. Wildner: Budapest szoc. polit. intézményei.

IX. Bosznia és Hercegovína:

44. Balkányi: Bosznia és Hercegovína.


Bevezető (részlet)

Több mint negyedszázada annak, hogy a kereskedelmi szakoktatás ügye iránt érdeklődők - Bordeauxban, 1886-ban - először gyűltek össze nemzetközi kongresszusra. Amikor ez az összejövetel - Párizsban, 1900-ban - hetedszer ismétlődött, kialakult az a meggyőződés, hogy a hosszabb időközökben tartott tanácskozások nem képesek lépést tartani a kereskedelmi oktatásügy gyors fejlődésével, s megszületett az a gondolat, hogy nemzetközi egyesület formájában oly középpontot kell alakítani, amely szakképzésünk ügyét folytonosan figyelemmel kísérje, a felmerülő kérdéseket állandóan tisztázza, az érdeklődőknek a kellő felvilágosítást bármikor megadja.

Így és e célra alakult meg 1901-ben Zürichben a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület.

Ma, tizenkét évi fennállása után, ennek az egyesületnek harminc országban közel harmadfélezer tagja van és tizenhárom állam hivatalosan támogatja. A tagok államonként külön-külön nemzeti csoportot alkotnak; ezek között a maga több mint 700 tagjával ma legerősebb a magyar. Az elnökség három évenként országról-országra vándorol. Az eddigi nagyérdemű elnökök a következők voltak: 1906-ig Stegemann, titk. kormánytanácsos, Braunschweigban; 1909-ig Rombaut, szakoktatásügyi orsz. főfelügyelő, Bruxellesben; 1912-ig Junod, a svájci keresk. oktatásügy főfelügyelője, Bernben; 1912 óta az egyesület élén Gelcich, udv. tanácsos, az osztrák kereskedelmi iskolák ny. központi főfelügyelője áll. (Székhelye Trieste: Piazza Lipsia 4-5.)

A nemzetközi egyesület azon kívül, hogy figyelemmel kíséri a kereskedelmi oktatásügy egészének fejlődését, rajta van, hogy az oktatás ez ágát a kötelékéhez tartozó államokban állandóan fejlessze. E célból időről-időre, de legalább minden évben ülést, három évenként pedig közgyűlést tart. Céljai eléréséhez jelentékenyen hozzájárul központi útbaigazító irodája fenntartásával s külön szakfolyóirat kiadásával.

Különösen nagy sikere volt az egyesületnek a nemzetközi közgazdasági tanfolyamok szervezésével.

Jóllehet e tanfolyamok eszméje már az egyesület megalakulásakor felmerült s utat talált az alapszabályokba is: határozott formát csak az 1906-i milánói nemzetközi kongresszus tárgyalásai folyamán öltött. Itt a tanfolyamok célja, szervezete Dr Ch. Glauser és P. Wauters javaslata alapján minden ízében alapos kidolgozásra találván, már a rákövetkező évben, 1907-ben, meg volt tartható az első ily kurzus Lausanne-ban.

E nemzetközi tanfolyamoknak célja röviden, hogy az illető államnak közgazdasági, és, ami szinte elválaszthatatlan, nagyjában kulturális állapotával is megismerkedjenek az idegen, de a hazai érdeklődők is. Rendesen minden állam a maga nyelvén tartja az előadásokat, amelyeknek meghallgatása s az illető országban való tartózkodás nyelvgyakorlatul is szolgál. Az utóbbi célt elősegítendő, több ízben nyelvi kurzusokkal is összekötötték a közgazdasági tanfolyamokat.

Ily nyelvi tanfolyamot Budapesten nem tartottunk. A magyar nyelv elszigeteltsége egyszersmind azt is kötelességünkké tette, hogy nekünk idegen nyelveken szóljunk hallgatóinkhoz, E nyelvek - tekintettel az érdeklődők anyanyelvének számarányára - a francia és a német. Az idegen- és hozzá kétnyelvűség természetesen bizonyos, a többi tanfolyamoknál nem tapasztalt nehézségeket okozott, amelyeket azonban igyekeztünk a legjobb akarattal és a cél iránti lelkesedéstől vezetve legyőzni.

A budapesti tanfolyam, mint az előzők is, a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület égisze alatt áll. Az előmunkálatokat egy, dr Matlekovits Sándor, v. b. t. tanácsos úr ő excellenciája vezetése alatt álló, a Nemzetközi Egyesület magyar osztályából választott előkészítő-bizottság végezte. Erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették a tanfolyamot a Vallás- és Közoktatásügyi, a Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter és Budapest Székesfőváros Tanácsa. Az utóbbi két hatóság nagyobb számú példány átvételével tette lehetővé a tanfolyam emlékkönyvének ily terjedelemben és formában való megjelenését.

Előadókul 44 kiváló szakembert sikerült megnyernünk.

[...]


×