Utószó

Próbáltam a falu történetével kapcsolatos adatokat a kezdetektől az 1700-as évek végéig összegyűjteni. Ebben az időszakban sok érdekes, fejlődésre utaló példa található. A római kori emlékek, a ferencesek megtelepedése, a kolostor és a vár sorsának alakulása, az új templom építése mind nyomon követhető egyházi, levéltári dokumentumokban. Az ország ügyeinek alakulása befolyásolta településünk dolgait is. Az itt élők sorsát a Mura folyó áradásai megszabták. Jól érzékelhető, hogy a városi rang elvesztése, a háborúk, a fő útvonalak áttevődése visszavetették a fejlődést. Azonban gondoljunk csak vissza, Csernec a teljes elnéptelenedés után is újjáépült, az emberek újra kezdték az életet.

A helybeliek visszaemlékezései, elbeszélései nélkül nem lett volna teljes a történet. Betyárokról, hadi tettekről, előkerült leletekről tőlük hallottam a legtöbbet. A szemenyei és a letenyei plébánosok közreműködéséért köszönettel tartozom. A szombathelyi ferences plébániahivatal adatai, levelei, biztató szavai lelkesítettek a munkám során.

Legnagyobb köszönet dr. Vándor László múzeum igazgatót illeti, aki irányította keresgéléseimet az elmúlt években. Minden lehetséges módon segített a kutatásom során, rendelkezésemre bocsátotta az általa ismert adatokat, irodalmat.

Végezetül hadd idézzem Nemeskürty István gondolatát: "A múlt ismeretéből merítek erőt a jelenhez - akár rossz, akár jó a múlt - és lépek előre, nézek a jövőbe. Nem lehet jövőt építeni múlt nélkül."