Tétel adatlapja

CÍMLAP

Varga Sándor

A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezető
A könyvkereskedelem, mint önálló foglalkozási ág
Hatósági rendeletek és szakmai szokások a XIX. század első felében
A könyvszakma fejlődése a kiegyezésig
A könyvárusok szakmai szervezetekben
A könyvkereskedők tájékoztatására készült első magyar könyvjegyzék
A könyvkereskedő-segédek szervezkedései
A könyvszakma a hetvenes években
Törekvések az egyesület létrehozására
Akik a Magyar Könyvkereskedők Egyletét alapították
Az alapító közgyűlés
Kitekintés
Függelék


Előszó

Szómagyarázattal vagyok kénytelen kezdeni. Az e mű sorozatcímében szereplő "könyvszakma" kifejezés (amely napjaink szóhasználata szerint a könyvek kiadásával és terjesztésével foglalkozó szervek, szervezetek és intézmények összességét jelenti) a XIX. században még nem használatos. Az effajta munkát végzőket ez idő tájt könyvárosnak (könyvárusnak), később könyvkereskedőnek hívták, és amire már itt fel kell hívnom a figyelmet: eme elnevezések mögött az idők múlásával maga a tevékenységi kör változik. E változások részletes leírásával találkozik majd az olvasó, erről itt annyi elég, hogy a XIX. században a termelőerők fejlettségének akkori foka bizonyos társadalmi munkamegosztást már megkövetelt ugyan, ám a könyvek kiadása azok forgalomba hozásától még nemcsak nem különült el, hanem szervesen összefonódott. Méghozzá nem is csupán egymással, hiszen, főképpen a század első felében, a könyvárus foglalkozik a lapok, folyóiratok, zeneművek és térképek kiadásával (és terjesztésével), ő a kölcsönkönyvtárak fenntartója is; egyes cégeknél mindeme tevékenységhez kisebb vagy nagyobb nyomda is társul, vagy éppen a nyomdászat egészül ki a könyvkiadói munkával.

Mindezt azért volt szükséges előrebocsátani, mivel e tanulmány csupán a szűkebb értelemben vett könyvkiadás és -kereskedelem XIX. századi történetéhez igyekszik adalékokkal szolgálni, a reflektorfényt azokra irányítva, akik közreműködtek a Magyar Könyvkereskedők Egylete alapításában. Ezért esik csak kevés szó a részvénytársasági és társulati szervezetben működő kiadókról (Athenaeum, Franklin Társulat, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Szent István Társulat), ezek ui. nem támogatták az egylet létrehozását.

Itt mondok köszönetet a könyvtárosoknak és levéltárosoknak, amiért a "munkaköri kötelezettségüket" erősen meghaladó mértékben működtek közre a források felkutatásában és rendelkezésemre bocsátásában. Külön köszönöm a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteménye és az Országos Széchényi Könyvtár (külön a Könyvtárközi kölcsönzési osztálya) könyvtárosai megértő támogatását és lektoraim segítségét.

Budapest, 1978. augusztus 21-én,
a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete alapításának 100. évfordulóján


×