
CÍMLAP
Varga Sándor
A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezető
A könyvkereskedelem, mint önálló foglalkozási ág
Hatósági rendeletek és szakmai szokások a XIX. század első felében
A könyvszakma fejlődése a kiegyezésig
A könyvárusok szakmai szervezetekben
A könyvkereskedők tájékoztatására készült első magyar könyvjegyzék
A könyvkereskedő-segédek szervezkedései
A könyvszakma a hetvenes években
Törekvések az egyesület létrehozására
Akik a Magyar Könyvkereskedők Egyletét alapították
Az alapító közgyűlés
Kitekintés
Függelék
Előszó
Szómagyarázattal vagyok kénytelen kezdeni. Az e mű sorozatcímében szereplő
"könyvszakma" kifejezés (amely napjaink szóhasználata szerint a könyvek
kiadásával és terjesztésével foglalkozó szervek, szervezetek és intézmények
összességét jelenti) a XIX. században még nem használatos. Az effajta
munkát végzőket ez idő tájt könyvárosnak (könyvárusnak), később
könyvkereskedőnek hívták, és amire már itt fel kell hívnom a figyelmet: eme
elnevezések mögött az idők múlásával maga a tevékenységi kör változik. E
változások részletes leírásával találkozik majd az olvasó, erről itt annyi
elég, hogy a XIX. században a termelőerők fejlettségének akkori foka
bizonyos társadalmi munkamegosztást már megkövetelt ugyan, ám a könyvek
kiadása azok forgalomba hozásától még nemcsak nem különült el, hanem
szervesen összefonódott. Méghozzá nem is csupán egymással, hiszen, főképpen
a század első felében, a könyvárus foglalkozik a lapok, folyóiratok,
zeneművek és térképek kiadásával (és terjesztésével), ő a kölcsönkönyvtárak
fenntartója is; egyes cégeknél mindeme tevékenységhez kisebb vagy nagyobb
nyomda is társul, vagy éppen a nyomdászat egészül ki a könyvkiadói
munkával.
Mindezt azért volt szükséges előrebocsátani, mivel e tanulmány csupán a
szűkebb értelemben vett könyvkiadás és -kereskedelem XIX. századi
történetéhez igyekszik adalékokkal szolgálni, a reflektorfényt azokra
irányítva, akik közreműködtek a Magyar Könyvkereskedők Egylete
alapításában. Ezért esik csak kevés szó a részvénytársasági és társulati
szervezetben működő kiadókról (Athenaeum, Franklin Társulat, Magyar Orvosi
Könyvkiadó Társulat, Szent István Társulat), ezek ui. nem támogatták az
egylet létrehozását.
Itt mondok köszönetet a könyvtárosoknak és levéltárosoknak, amiért a
"munkaköri kötelezettségüket" erősen meghaladó mértékben működtek közre a
források felkutatásában és rendelkezésemre bocsátásában. Külön köszönöm a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteménye és az Országos Széchényi
Könyvtár (külön a Könyvtárközi kölcsönzési osztálya) könyvtárosai megértő
támogatását és lektoraim segítségét.
Budapest, 1978. augusztus 21-én,
a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete alapításának 100. évfordulóján