Tartalom

Előszó

Nemzetiségi politika és oktatás

Tanító(nő)képzők, diákjaik és tanáraik
Felekezeti/nemzetiségi összetételük s területi elhelyezkedésük a dualizmus korában (Adalékok, kérdések)
1. A népiskolákba járók és tanítóik számának alakulása a korszakban
2. A tanító(nő)képzők számának és jellegének alakulása a vizsgált fél évszázadban, területi elhelyezkedésük 1868/1869-ben és 1917/1918-ban
3. A tanító(nő)képzősök számának, nemi összetételének alakulása s megoszlásuk a különböző fenntartású intézetekben
4. A tanító(nő)képzősök és tanáraik felekezeti összetétele
4.1. A különböző fenntartású intézmények növendékeinek felekezeti összetétele
4.2. Képzősök és tanáraik felekezeti összetétele 1906-1919 között, az utolsó dualizmus kori népszámlálással összevetve
5. A tanító(nő)képzősök és tanáraik anyanyelve/nemzetisége
5.1. A különböző fenntartású intézmények növendékeinek anyanyelvi/nemzetiségi összetétele a korszakban s területi elhelyezkedésük 1880/1881-ben
5.2. A magyar és más anyanyelvűek aránya a tanító(nő)képzősök és tanáraik körében, valamint az össznépességben a dualizmus kori népszámlálások alkalmával. A képzők tanítási nyelve, területi elhelyezkedése 1907/1908-ban és 1917/1918-ban
6. Anyanyelven kívüli nyelvtudás, könyvtárak a tanító(nő)képzőkben
7. A tanítói utánpótlás biztosítása
7.1. A tanító(nő)képzőkben kiadott oklevelek száma és a szükséglet
7.2. A tanító(nő)képzőkben kiadott oklevelek száma és a szükséglet - fenntartókként
7.3. A különböző tanítási nyelvű iskolákra kiadott oklevelek száma a tanító(nő)képzőkben és a szükséglet 1907/1908-ban
Jegyzetek

Politika és iskola
Egy ismeretlen epizód az 1922. évi választások és a magyarországi szlovák nyelvoktatás történetéből Szémán István a budai tanítóképzőben
Jegyzetek

"Germanizálni akart-e a Gróf"?
Klebelsberg Kuno nemzetiségi politikájának motívumairól
Jegyzetek

A német nemzetiségi tanítóképzés, nyelvészet, helytörténetírás kiemelkedő alakja: Lux Gyula
Jegyzetek

"Nem ék, hanem összekötő kapocs akarunk lenni e két nép között"
Vázlat a budai állami német tanítóképző líceum előtörténetéről s históriájáról, 1919-1944
1. A vajúdás két évtizede
2. Német nyelvű tanítóképzőt - de milyet?
3. Kettős kötődésben - a történelem szorításában
Jegyzetek

Nagy László kényszerű számvetései 1919-1922-ből
Dokumentatív elbeszélés szakmai önéletrajzával, egy iskolareformtervvel s a Gyermektanulmányi Társaság tevékenységének forrásaival
1. Az előzményekről röviden
2. A polgári demokratikus átalakulás és iskolareform reményében
3. Gyermektanulmányozás, iskolareform a Tanácsköztársaság idején: esélyek és engedmények
3.1. "Az orosz »egységes munkaiskola« terve alapján készült magyar reformtervezet"
A 8 osztályos népiskola és a 3-5 osztályos közép(fokú)iskolák helyett, perspektivikusan 2 osztályos "kezdő iskolát", 9 osztályos "köziskolát" és 3 éves líceumot/szakiskolát tervezett a Közoktatásügyi Népbiztosság reformbizottsága?
3.2. "A Közoktatási Népbiztosság által létesített intézmények, tervek" Nagy László kényszerű - ám szemléletét, törekvéseit s a 133 nap alatt történteket sokoldalúan bemutató - számvetése 1919 augusztusából
4. A "bolsevizmus alatti magatartásának" ismételt vizsgálata - alkalmazkodó "hangszerelés", fenntartott reformtervek
5. Nagy László részletes szakmai önéletrajzzal alátámasztott rehabilitációs kérelme 1922-ből
6. Kérésének demonstratív semmibevétele
Törekvés - a "naiv optimistának" minősített elvei s iskolareformterei mellett kitartó - Nagy László marginalizálására
Jegyzetek

Politikai-világnézeti diszkrimináció vagy valami más?
Nagykőrösi (és más városbeli) igazgatók küzdelme tanítóképzőjük fennmaradásáért s identitásuk megőrzéséért a változó iskolapiaci viszonyok és oktatáspolitikai elvárások erőterében, 1918-1958
1. Kérdések, szempontok
2. A nagykőrösi református tanítóképző az iskolapiaci nehézségek a rendkívüli körülmények s a radikálisan változó társadalmi-politikai elvárások szorításában (1914-1920)
2.1. A századelőn - forgószélben
2.2. A nagykőrösi képző a politikai-világnézeti elmarasztalás, beiskolázási nehézségek, infrastrukturális gondok s egy "likvidálási" kezdeményezés árnyékában
2.2.1. Amiről a hivatalos eljárások dokumentumai referálnak
2.2.2. "Hallgattassék meg a másik fél is"
2.2.3. A korabeli helyi források kiegészítései
2.3. Adalékok, források a Nagykőrösön történtek tágabb történeti kontextusba helyezéséhez s a más tanító(nő)képzőkben történtekkel való összevetéséhez
2.3.1. Forradalom - államosítási terv - vita a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetéséről
2.3.2. Jelképesen "állj élére annak, amit megakadályozni nem tudsz" - Váczy Ferenc az 1919. március 16-i vöröszászló-avatáson
2.3.3. Exkurzus: képzős tanárok a Tanácsköztársaság idején
2.3.3.1. Alkalmazkodók - s akik csak vonakodva "értették meg az idők szavát"
2.3.3.2. A klerikus pedagógusok dilemmája - egy "kötél nélküli kötéltáncos" győri igazgató feljegyzései
2.3.3.3. Az aktív politikai szerepet vállaló elkötelezettek megpróbáltatásai
2.3.3.3.1. A sárospataki képzős tanárok kíméletlen küzdelmének krónikája
2.3.3.3.1.1. Pályakezdő pedagógus útja a szociáldemokrata/szocialista párttitkárságig
2.3.3.3.1.2. Egy eszközökben nem válogató politikai, világnézeti, generációs harc állomásai
2.3.3.3.2. Ifjú képzős tanár a kalocsai fegyveres ellenforradalmárok, majd a vörös terror áldozatai között
2.3.3.3.3. Képzős pedagógusok a Tanácsok Országos Gyűlésének tagjai között
2.3.3.3.3.1. Ungvári párttitkár - a veszprémi oktatásügy élén
2.3.3.3.3.2. Pápa művelődésügyi megbízottja - s a református tanítónőképző "túlélési stratégiája"
2.3.3.4. Átmeneti "útitársak" - a TITOE főtitkára a győri pedagógusátképző tanfolyam élén
2.4. Fejezetzáró megjegyzések, kérdések a Tanácsköztársaság (volt) egyházi pedagógusokkal kapcsolatos politikájával, Váczy Ferenc és kollégái szerepvállalásával s a nagykőrösi képzőben történtekkel kapcsolatban
3. Az oktatáspolitika tanítóképzéssel kapcsolatos politikai-világnézeti elvárásainak változásai - s a nagykőrösi pedagógusok, 1920- (Kísérlet a második bezárási döntésig terjedő időszak atmoszférájának érzékeltetésére)
3.1. "Keresztény-nemzeti" világnézettel, fenntartó egyházainkkal - "a szocializmus", "a kommunizmus" ellen
3.2. Az átmenet évei - Ravasz László és a nagykőrösi képzős pedagógusok útkeresése
3.3. "A szocializmus útján haladó államunkkal", "marxista-leninista világnézettel" - a "világbékét fenyegető burzsoá imperializmus" és "a klerikális reakció" ellen
4. A nagykőrösi képző az "éberen" felügyeltek, majd a visszafejlesztésre, megszűnésre ítéltek között (1953-1957)
4.1. Az "erkölcsi-politikai" és a tanítói hivatásra nevelés Nagykőrösön - az 1953. és 1954. évi felügyeleti látogatások tükrében
4.2. Kényszerű, méltósággal viselt, mértéktartó engedelmesség
4.3. A nagykőrösi képző a fokozatosan megszüntetendők listáján
4.3.1. Tanári és szülői kérvények, küldöttségek s a városi és megyei szervek sikert ígérő akciói
4.3.2. Visszavont miniszteri ígéret - további petíciók, pártfogókeresések
4.3.3. Végjáték: leépítés, új remények - de győznek a száraz tények
5. Appendix. Az 1957/1958. tanév megpróbáltatásaiból: Juhász Béla Kecskeméten
5.1. "Úgy táncoltok, ahogy mi fütyülünk"
5.2. "A világnézeti nevelés és a pedagógusok világnézete"
Jegyzetek

Levéltárak, rövidítések, köszönetnyilvánítások
Felhasznált, hivatkozott irodalom
Névmutató
Térképek jegyzéke
Summary
Az egyidejűleg megjelent, "Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945-1960" című kötet tartalomjegyzéke