Előszó

Pázmány Péter Imádságos könyvével az 1998-ban Piliscsabán megrendezett Pázmány Péter és kora című konferencia kapcsán kezdtem el foglalkozni Hargittay Emil javaslatára. Témám a Mihálykó János evangélikus prédikátor által "szerzett" imakönyv, valamint Pázmány műve közötti kapcsolat vizsgálata volt. Ezen a konferencián született meg az elhatározás Pázmány műveinek kritikai kiadásáról, amely döntés személyes kutatási területemet is évekre meghatározta.

2001-ben jelent meg az Imádságos könyv kritikai szövegkiadása, amelyet Hargittay Emillel közösen rendeztünk sajtó alá, majd Bogár Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézet tanársegédével megkezdtük a szövegkiadáshoz kapcsolódó, a szövegtől külön megjelenő jegyzetkötet munkálatait. A feladatokat megosztottuk, Bogár Judit a tárgyi jegyzetek összeállítása mellett az Imádságos könyv közvetlen előzményeit, lehetséges forrásait kutatja. Vizsgálódása a Pázmány által jelzett locusok azonosításán túl kiterjed középkori kódexeink és a korabeli latin nyelvű imádságos könyvek szövegeivel való egybevetésre, ezeken túl rámutatott a liturgikus szövegekkel való kapcsolatra, a Missale Romanum, illetve a Breviarium Romanum könyörgéseinek felhasználására. A feladatmegosztás során rám a négy kiadás szövegének összehasonlító vizsgálata, illetve a szövegkritikai jegyzetek elkészítése jutott. A szövegkritikai apparátus 2008-ra elkészült, lektorálása folyamatban van.

Jelen disszertáció a készülő jegyzetkötet szövegkritikai vonatkozású eredményeit tartalmazza. A dolgozatban ezek alapján csak azokat az észrevételeket, tanulságokat és következtéseket gyűjtöm egybe, amelyek a Pázmány életében megjelent négy kiadás egybevetéséből, s a kiadások szövegkritikai elemzéséből adódnak.

Ez a vizsgálódás ugyan kis részlete, de tárgya miatt nem elhagyható eleme lehet annak a kutatási tervnek, amelynek célja a régi magyarországi lelkiségi irodalom, ezen belül - egyéb műfajok mellett - az imádságos könyvek átfogó vizsgálata, hiszen ahhoz, hogy például műfajtörténetre, imádságelméletre, az imádságos könyvek egymásra gyakorolt hatására vonatkozó kérdéseket megnyugtató módon lehessen megválaszolni, az alapos filológiai, retorikai vizsgálat nélkülözhetetlen, mint ahogy az imakönyvek szerzőitől/kiadóitól származó, egyéb műveikben fellelhető, a témához kapcsolódó elméleti megfontolások számbavétele is elengedhetetlen. A disszertációban ezen szempontok figyelembe vételével a korszak egyik alapművét, Pázmány Péter Imádságos könyvét elemzem.

A dolgozat tehát két nagyobb részből áll. Az első részben a XVI. századi nyomtatott, magyar nyelvű imádságos könyvek rövid áttekintését követően Pázmány imádságfogalmát kutatom, saját írásaiból, elsősorban a prédikációkból gyűjtöttem ki az ide vonatkozó megjegyzéseket. Majd a filológiai elemzés következik, az Imádságos könyv felépítését részletesen vázolom, példákkal illusztrálom a Pázmány életében megjelent négy kiadás eltéréstípusait. Ezt követi a retorikai megközelítés, Pázmány szövegalakítási, majd alkotói módszerét vizsgálom, különös tekintettel az imakönyv sajátos szövegtípusára, a tanulságokra. Ez után néhány példa erejéig bemutatom, hogy Pázmány munkájának hatása mennyire szerteágazó, hiszen amellett, hogy imakönyvét a halálát követő 260 évben 25 alkalommal kiadták, szövegeit más, esetenként protestáns művekben is felfedezhetjük. Ennek vizsgálata és pontos feltérképezése további kutatásokat igényel, ehhez kapcsolódva teszek javaslatot az utolsó fejezetben, amelyben a régi magyarországi imádságos könyvek feldolgozásának lehetőségeit, valamint a ránk váró feladatokat vázolom.

A disszertáció második része tartalmazza a szövegkritikai apparátushoz közvetlenül kapcsolódó fejezeteket. Elsőként a jegyzetek bevezetője olvasható, amelyben egyrészt tájékoztatást nyújtok az Imádságos könyv szövegkritika-történetéről, amely a kiadások sajátosságai miatt tanulságos lehet, másrészt eligazítást adok az apparátus használatát illetően. Ezt követi az a konkordancia, amely a 2001-es kritikai kiadás minden lapjához megad egy vonatkozó lapszámot, amely a Pázmány életében megjelent négy kiadás párhuzamos szöveghelyét mutatja. Ez után következik a bibliográfia. A dolgozat végén - terjedelmi okokból mellékletként - közlöm a szövegkritikai apparátust. Ennek célja a Pázmány életében megjelent négy kiadás közötti eltérések rögzítése, a tipográfia s a helyesírás következetlenségeitől eltekintve, minthogy ezek a nyomtatás, s nem az alkotás folyamatához köthetők.

A dolgozatban hivatkozott citátumok hármas célt szolgálnak, ezt kifejezve - a megszokottól eltérően - különböző formában idéztem azokat. Ha a funkciójuk a díszítés (fejezetcímekben), modernizálva, ha a cél, hogy Pázmány szövegét pontosan reprezentálják (kisebb betűméret jelzi), akkor betűhíven idéztem, s ugyanígy, de a tipográfia sajátosságait nélkülözve, amennyiben "kölcsönvettem," s a dolgozat szövegének részévé tettem azokat.