Előszó

Ennek a könyvnek a megírására a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletreméltó elhatározása nyújtott alkalmat. 1925. évi nagygyűlése ugyanis a Vitéz-féle alapítvány kamatainak jutalmával nyilt pályázatot hirdetett egy természetvédelmi munkára. Az 1926. évi nagygyűlés határozata azután a megírásra adott megbízással engem tisztelt meg, aki ebben, a nálunk még kevéssé felkarolt kérdésben addig is valamelyes irodalmi tevékenységet fejtettem ki.

A természettudományok annyi ágát és azok különböző változatait közelről érintő, azok érdekeit is szolgálni hivatott és sok mindenen át a magánjogi kérdésekig terjedő feladat várt ezzel a megbízatással megoldásra. Ezenfelül a kívánatos társadalmi tevékenységet részletező, a kormányintézkedéseket is taglaló és e kérdés törvényhozási rendezéséig eljutó tárgykörnek kidolgozása vált eképpen szükségessé, hogy a kérdés kellően kimeríthető legyen. A most vázolt körvonalozással tervezett, a csonka ország természeti kincseinek számbavételével a kérdés egész komplexumára a lehetőségig kiterjedő, és ilyen értelemben úttörő munka, elsősorban is a természetvédelem nálunk megokolt kategóriáinak olyan alapvető megállapítását tette szükségessé, mely a hazai viszonyainknak legjobban megfelel.

Mindennek kidolgozása pedig megkövetelte, hogy a természetvédelem körébe tartozó, de több változatában még kevéssé ismert anyagot és annak részben hiányos, részben nem a vázolt céllal, hanem a tudományos kutatás száraz eredményeként nyilvánosságra került irodalmát egy ilyen munkához szükséges értelemben feldolgozzam. Másfelől pedig kötelességemmé tette, hogy a külföld egyes országai e célú kormányintézkedéseiből, törvénykezéséből és társadalmi tevékenységéből figyelembe vegyem és ismertessem azt a részt, mely a magyar természetvédelem munkájához és a természeti emlékek elbírálásához és gondozásához iránymutatással és okulással szolgálhat.

Nem láttam azonban annak célját, hogy a külföld minden országának ilyen irányú tevékenységét felsoroljam. E helyett elégséges számban azoknak az országoknak munkáját ismertetem, amelyeknek ezirányú tevékenysége nekünk valamely vonatkozásban tanulságos, tehát okulásunkra lehet.

A természetnek azokat az érdekesebb alkotásait, amelyek nálunk védelemre szorulnak, sőt még az oltalmazásra leginkább váró természeti emlékeket és ereklyéket sem lett volna lehetséges e munkában tételenként mind felsorolnom és teljes egészükben ismertetnem. Ez a későbbi időkre vár, és majd az ország gondozásra szoruló természeti alkotásainak pontos felvétele és nyilvántartásba foglalása után, az erre hivatott részletes tanulmányok feladata lesz. Arra törekedtem e helyett, hogy szerencsétlen hazánk kegyetlen megcsonkítása után megmaradt természeti kincseinkből elégséges számban, jellegzetes példákat soroljak fel és azokra a természetvédelem szemszögéből megfelelő világosságot vessek.

A tárgykör lehető kimerítéséhez nem kívántam, de nem is lett volna célirányos száraz, tudományos munkát írnom. Nem is ezt a kívánságot olvasom ki a Magyar Tudományos Akadémia pályázatából és nem ezt megbízóleveléből.

Könyvemnek az a célja, hogy a műveit magyar társadalom egészét szolgálja. Azt tekintettem feladatomul, hogy megismertessem a kérdést és lehetőleg nem elvont formában nyújtsak tájékozást a természet kultusza mindenrendű művelőjének, sőt ezen a határon is túl mindazoknak, akik ezek iránt a kérdések iránt érdeklődnek. Az volt a célom e mellett, hogy kidomborítsam tárgyam jelentőségét és minél szélesebb körben felköltsem az érdeklődést a természetvédelem és a természeti emlékek gondozásának, természeti kincseink védelmének nemcsak a tudomány, hanem a nemzet egyéb, igen fontos érdekei szemszögéből is elbírált nagy jelentősége iránt. Végül pedig az volt a törekvésem, hogy megkeressem és megtaláljam azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel e célok szolgálatát várható sikerrel ellátni lehet.

Nehéz feladat volt a nagy tárgy lehető kimerítése mellett azt a célt is biztosítanom, hogy munkám aránytalanul terjedelmes ne legyen.

Mivel pedig az ismertetésnek és a meggyőzésnek az írás mellett a kép a legnagyobb eszköze, elkövettem a tőlem telhetőt, hogy munkám anyagát megfelelően illusztráljam.

Az első ilyen magyar munkának lehetnek és kétségkívül vannak is hibái és hiányai. Arra kérem ezért a természet kultuszának művelőit és barátait, hogy ne ezek kutatásában merüljön ki a természetvédelem és a természeti emlékek iránt megnyilvánuló érdeklődésük. Tekintsék ezt a munkát úttörőnek, még rögös utakon járónak. Tekintsék nemes célokat elősegíteni kívánó elég fáradságos és olyan törekvés eredményének, mely mint ilyen megbecsülésre is számot tarthat.

Ne a hiányait kutassák tehát, hanem társuljanak lelkesedéssel a nemes cél szolgálatába! Egyesült erővel olyan eredményeket érhetünk el, amelyek birtokában később egy teljesebb munka megírása már nem fog annyi nehézségbe ütközni, mint amennyi ennek a könyvnek a megírásánál jelentkezett.

[...]