Tétel adatlapja

CÍMLAP

Arany János hátrahagyott iratai és levelezése

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

ELSŐ KÖTET.
VERSEK.

BEVEZETÉS.

ÖNÉLETRAJZ.

ŐSZIKÉK.
Mindvégig
Az elkésett
Az ünneprontók
A régi panasz
Honnan és hová?
Tamburás öreg úr
Mária! Bűneid meg vannak bocsátva!
Aj-baj!
A hazáról
Növünk együtt
Vándor czipó
Rangos koldús
Meddő órán
Öreg pinczér
Semmi természet!
Hírlap-áruló
Naturam furca expelles
Népdal
Plevna
Ex tenebris
Intés
Almanach 1878-ra
Népdal
Dal fogytán
A kép-mutogató. (Énekes história.)
Végpont
Még egy
Aisthesis. (Megérzés.)
Formai nyűg
A szájasok
Hagyaték
Ez az élet...
Különbség
A sors húmora
Csalfa súgár
Melyik talál?
En philosophe

KISEBB KÖLTEMÉNYEK RÉGEBBI ÉVEKBŐL.
A honvéd özvegye
Ártatlan dacz
Beállottam...
Rózsa Sándor
Eszünkbe jusson... (Moore)
Oh, ne bántsd a költőt!.... (Moore)
A köztársasághoz (Horatius)
Az ördög elvitte a finánczot... (Burns)
Chinai dalok
  I. A szép horgany tű
  II. A tőr
  III. Wangné asszony

CSABA KIRÁLYFI, hún rege töredékei.
Előhang
Első dolgozat
  Első ének: Szász Detre
  Második ének: Krimhilde
  A hatodik énekből
Második dolgozat
  A Csaba-trilogia első alaprajza
  Tervvázlat
  A Csaba-trilogia első részéből
    Első ének: Atilla és Buda
    Második ének: Atilla vadászni megyen
A Csaba-trilogia harmadik részéből
  Első ének: Atilla meghal
  Második ének: A menyasszony ébredése
  Harmadik ének: Zoárd tanácsa
  Negyedik ének: Atilla terítőn
Utolsó dolgozat.
  A Csaba-trilogia újabb alaprajza
  Utolsó tervvázlat
  Első ének: A jóslat
  Második ének: Detre udvarlása
AZ UTOLSÓ MAGYAR
ÉDUA
ÖLDÖKLŐ ANGYAL

DALIÁS IDŐK.
Első dolgozat
  Első ének
  Második ének
  Harmadik ének
  Negyedik ének
  Ötödik ének
  Hatodik ének
  Hetedik ének
Részletek a második dolgozatból
  A második énekből
  A harmadik énekből

RÖGTÖNZÉSEK, TRÉFÁK, SÓHAJOK.
Egykori tanítványom emlékkönyvébe
Pohárköszöntő egy operaszöveghez
Uj-évi köszöntés
Névnapra
Lisznyay Kálmánnak
Dal és öt forint
Sírvers Baranovszky Miklós hamvaira
Széchenyi tiszai oszlopára
A három-pipa utcza
Kitör az!
Báró Kemény Zsigmondhoz
Látogató-jegy
Pohárköszöntő a Csengery családra
Fél-magyarság
Az élczlapok rajzolóihoz
Czilinder
Poéta és politikus
A haza sorsa
Demokrata-nóta
Hinc ille
Az alkotmányos sarjadék
Emlékre
Az 1869-i választások
Az "Üstökös"-nek
Civilisatio
Hasadnak rendületlenül...
A csillag-hulláskor
Sír-vers
Akadémiai papírszeletek
Az orthologusokra
Tompa sírkövére
Szegény Miska sírkövére
Toldy sírjára
Feljajdulás
Piroska betegségében
Sírvers
Intés
A reggel
Népdalok a kornak
Hangsúlyos verselés
Szülőhelyem...
Az idők...
A "Tavasz-ünnepély" albumába
Károly császár forrásaihoz. (Lobkowitz Bohuslav.)
Búcsú a fürdőtől
Áj-váj
Uram bátyám
Ötvenhárom év!
Főtitkárság
Régi adoma
"A tölgyek alatt"
Toldi II. részéhez
Sejtelem
Gyöngyösiád
Klasszikusok körmönfont fordítása
Egy ara sírkövére
Török Pálnak
Így is jó
Vakságban
Alunni...
Otium
Emlékre
Év-napra
Horatiusból
Az agg színész
Tanulság
Dr. Beadynak
Elégiák
Mi vagyok én?

A ZRÍNYIÁSZ NÉPIES KIDOLGOZÁSA.
Első ének
Második ének

FORGÁCSOK.
Juliska elbujdosása
A földrengés
Népmese töredék
Csanád
Grammatika versben
Rózsa és Ibolya
Perényi
A kincskeresők
A kincstalálók
A kis pokol
A puszta rémei
Kapisztrán
Szondi
A két apród
Két éles kard...
István örökje
Sok nagy ember...
A dalnok elhullt
1861
Ősz felé
Tinódi redivivus
Szép ősz
Juliska emlékezete
Nőmhöz
1872 május 1
Az "öreg" házról
A néma háború
Czímtelenül
A jó öreg úrról
Melyik a bűnös?
Bóka Bandi
Fordítás-töredékek.
  Horatiusból
  Anakreonból
  Romulidae Cannas
  Ének az öregségről
Dalszövegül
Hoc erat in votis
Néhány tervvázlat.
  Bolond Istók folytatásának terve
  Az özvegy lakása
  A két madár
  Az elaggott fülemile

MELLÉKLETEK.
Arczkép
Arany kéziratának hasonmásai


MÁSODIK KÖTET.
PRÓZAI DOLGOZATOK.

ELŐSZÓ

A MAGYAR NÉPDAL AZ IRODALOMBAN

IRODALMI HITVALLÁSUNK

BÍRÁLATOK.
Szász Károly. Trencséni Csák
Szász Gerő költeményei
Szász Károly költeményei
Garay Alajos. Betulia hölgye
Nagy István. Faust fordítása
Kemenes költeményei
Kulini Nagy Benő. Magyar hölgyek életrajza
Oláh Károly. Száz darab költemény
Thalés Beruard. Mélodies pastorales
Régi dán balladák
Almási Tihamér. A mit a szerek meg nem gyógyítanak
Paulikovics Lajos. Sarkadvár
Fejes István költeményei
Monier Williams. A hindu dráma
Ormos Zsigmond. Utazási emlékek
Campbell J. F. Nyugot-felföldi népmondák
Vida József. Nemzeti koszorú
Malvina költeményei
Magyar balladák könyve
Ormódi Bertalan. Magyarhon ébredése
Szász Károly és Illésy György Béranger-fordításai
Millien. La moisson
Alkotmányos nagy naptár (1862-re)
Bálinth Gyula. Tasso-fordítása
Gvadányi József. A peleskei nótárius pokolba menetele
Remete József. Aeneis-fordítása
Johanna. Asszonyélet
Gáspár János. Csemegék
Tompa Mihály költeményei
Mátyás Flórián. Magyar nyelvtörténeti szótár
Dózsa Dániel. Zandirhám

NYELV ÉS IRÁLY.
Az é-t í-re váltó tájszólásról
Kis polémia
Nő-e, vagy né?
Divattudósítás
A jövő stílusa
Az "aki" az akadémiában
A "vajon" kérdéshez
A szórend
Észrevételek a Nyelvőr egyik füzetére
Apróságok a Nyelvőr számára
Tücsök és bogár a magyar nyelv köréből

ZRÍNYI ÉS TASSO-TANULMÁNYOK.
I. Elemező egybevetés
II. Összeállítás

ELEGYES CZIKKEK.
Nekrologok.
  I. Szemere Pál
  II. Vachott Sándor
Madách bevezetése a Kisfaludy-társaságban
A magyar Shakspeare megindítása
Előrajz a "Szépirodalmi Figyelő" megindításakor
A "Koszorú" bemutatása
A Magyar Akadémia üléseiről
A nő-írókról
Egy szó, mely kell, de nem tetszik
Töredékes gondolatok
Népies politikai czikkek
Beszély-töredékek
Függelék és jegyzetek
Jegyzetek Arany önéletrajzához és hátrahagyott iratai bevezetéséhez

MELLÉKLETEK.
Arany János 1863. évbeli arczképe.
A geszti remetelak.
Az Arany-család czímere.


HARMADIK KÖTET.
LEVELEZÉS.

ELSŐ IDŐSZAK.
A FORRADALOM VÉGÉIG. (1845-1849)
I. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1845-1847)
II. Levelezés PETŐFI SÁNDORRAL (1847-1849)
III. Hat levél TOMPA MIHÁLYTÓL (1847-1848)
IV. Levélváltás TOLDY FERENCZCZEL (1847-1818)
V. Levél SZÁSZ KÁROLYHOZ (1847)

MÁSODIK IDŐSZAK.
A FORRADALOM UTÁN. (1850-1851)
VI. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1850-1851)
VII. Levelek SZILÁGYI SÁNDORHOZ (1850)
VIII. Levél JÓKAI MÓRTÓL (1851)
IX. Levelezés TOLDY FERENCZCZEL (1851)

HARMADIK IDŐSZAK.
NAGY-KŐRÖSÖN. (1851-1860)
X. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1853-1860)
XI. Levelezés TOMPA MIHÁLYLYAL (1852-1860)
Jegyzetek

MELLÉKLETEK.
ARANY JÁNOS szülőháza és NAGY-SZALONTA főtere
PETŐFI SÁNDOR és ARANY JÁNOS leveleinek hasonmásai.


NEGYEDIK KÖTET.
LEVELEZÉS.

HARMADIK IDŐSZAK. (FOLYTATÁS.)
Nagy-Körösön. (1851-1860)
Levelezés Lévay Józseffel (1850-1858)
Levelezés Gyulai Pállal (1853-1858)
Levelezés Toldy Ferenczczel(1853-1860)
Levelezés Szász Károlylyal (1851-1859)
Levélváltás Pákh Alberttel (1853)
Levél Egressy Gáborhoz (1854)
Levél Erdélyi Jánoshoz (1856)
Levél b. Eötvös Józseffel (1854)
Levelezés Szemere Miklóssal (1855-1857)
Levelezés Jókai Mórral (1852-1858)
Levelezés Tomori Anasztázzal (1856-1859)
Levélváltás Salamon Ferenczczel (1857)
Levél Deák Ferencztől (1858)
Levélváltás Szemere Pállal (1860)
Levél egy ismeretlen költőhöz (1860)
Levelezés Csengery Antallal (1854-1860)

NEGYEDIK IDŐSZAK.
Szerkesztői és akadémiai évek. (1861-1876)
Levelezés Tompa Mihálylyal (1860-1868)
Levelezés Gyulai Pállal (1860-1861)
Levelezés Szász Károlylyal (1860-1862)
Levelezés Kazinczy Gáborral (1860-1863)
Levélváltás Szemere Miklóssal (1862)
Levelezés Madách Imrével (1861-1864)
Levél Halmágyi Sándorhoz (1862)
Levelek Tóth Endréhez (1864)
Levél egy úri hölgyhöz (1865)
Levél Mentovich Ferenczhez (1866)
Toldy Ferencz levéltárából
Levél Lónyay Menyhérthez (1867)
Levélváltás b. Eötvös Józseffel és b. Wenckheim Bélával (1867)
Levél Csengery Antalhoz (1870)
Levél Pauler Tivadarhoz (1871)

ÖTÖDIK IDŐSZAK.
Alkonyat. (1877-1882).
Levélváltás Gyulai Pállal (1877-1878)
Levélváltás Jókai Mórral (1876-1879)
Levelek Tóth Endréhez (1879)
Levélváltás Lévay Józseffel (1879-1881)

FÜGGELÉK ÉS JEGYZETEK
I. Levelek Rozvány Györgyhöz (1861-1880)
II. Jegyzetek

MELLÉKLETEK.
ARANY JÁNOSNÉ, leánya Juliska Széll Kálmánné, és unokája Széll Piroska arczképei.
ARANY JÁNOS lakóháza Nagy-Kőrösön.
A CSONKA TORONY Szalontán. (Petőfi rajza.)
ARANY JÁNOS arczképe. (Petőfi rajza.)
ARANY síremléke.
ARANY és TOMPA leveleinek hasonmásai.


Bevezetés (részlet)

A magyar olvasó közönség azon részének, mely Arany költői munkásságát érdeklő figyelemmel kisérte, rég tudomása van arról, hogy hátrahagyott kéziratai között kiadatlan művek is maradtak fenn: befejezetlen eposzok s költői beszélyek töredékei és egy új sorozat a kisebb költeményekből.

[...]

Ime e hátrahagyott művek utolsó gyüjteménye, most már igazán de funere domini rapta.

Megvallom, nem csekély tépelődés után szántam el magamat közzétételükre. Az a kétség, a mit maga a szerző érzett, mikor töredékes dolgozatai egy részét fiókja rejtekéből először kiadta, elfogott engem is.

Vajon érdekkel fogadja-e mindezt a közönség? Vajon épen a leginkább érdeklődők nem csalódnak-e várakozásukban, a mit a hírlapok ismételt túlzó hírei talán nagyon is fölcsigázhattak.

Az ilyen hír haladtában nőttön nő, s a ki végre, a könyv megjelentekor, nem azt kapja, a mit talán a hírek után gondolt, elkedvetlenedésében becsét könnyen alább teszi a valónál.

De vajon nem ártok-e a közzététellel a boldogult emléke iránt tartozó kegyeletnek is? Szabad-e az alkotó művész műtermének minden forgácsát közszemlére tenni? Szabad-e a költő terveinek, eszméinek, ötleteinek kidolgozatlan vagy félig kész darabjait föltárni a világ előtt?

S ha egykor majd lehetne is: elérkezett-e már erre az idő? Eddig is szándékosan halogattam a közzétételt, várva, míg az Összes Művek folyamatban volt új kiadása, a mit atyám maga rendezett sajtó alá, egészen befejeztetett. Nem jobb volna-e várakoznom még tovább is? Vagy legalább megválogatnom a gyüjteményt? Egy részét adni most, a többit tartogatni más időkre?

De kétkedéseim közt is éreztem, hogy azok felfogásában is "van valami", a kik e kiadást már évek óta sürgetve, késlekedésemet csaknem egy tartozó kötelesség elhanyagolásának kezdték feltűntetni. Egy tekintélyes tudósunk épen kétségbe is vonta, van-e jogom ily kéziratokat hosszabb ideig elvonni az irodalomtól? Atyám barátai, a kikkel a gyüjteményt közöltem - különben egy részét már rég óta ismerték - nemcsak azért voltak a halogatás ellen, mert azt hiszik, hogy e töredékek egyes darabjai bízvást oda tehetők szerzőjök legfényesebb lapjai mellé, hanem azért is, mert nincs semmi oly természetű ok, a miért e gyüjteményt a kortársak előtt inkább kellene rejteni, mint talán később. Pedig előbb-utóbb úgy is megjelennének, az kétségtelen.

A mi a megválogatást illeti: az nehéz volna. Minden válogatás önkényes. Mondhatni, ízlés dolga. A mi egynek érdekesebb, másnak talán kevésbbé. A mi aesthetikai tekintetből talán mellőztetnék, meglehet, mint jellemző vonás, életrajzi adatként volna érdekes. Valóban, a ki válogatni akar, olyanba avatkozik, a mire csak maga a szerző lehetne hivatva.

Végre is legjobbnak véltem lehetőleg teljes gyüjteményt adni, összefoglalni egy posthumus kiadásban mind azt, a mi a hátrahagyott kéziratokból, az Összes Művek utolsó kiadásába föl nem vett régebbi dolgozatokból s atyám baráti levelezéseiből birtokomba jutott és egyáltalán közölhető.

[...]


×