
CÍMLAP
Arany János hátrahagyott iratai és levelezése
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
ELSŐ KÖTET.
VERSEK.
BEVEZETÉS.
ÖNÉLETRAJZ.
ŐSZIKÉK.
Mindvégig
Az elkésett
Az ünneprontók
A régi panasz
Honnan és hová?
Tamburás öreg úr
Mária! Bűneid meg vannak bocsátva!
Aj-baj!
A hazáról
Növünk együtt
Vándor czipó
Rangos koldús
Meddő órán
Öreg pinczér
Semmi természet!
Hírlap-áruló
Naturam furca expelles
Népdal
Plevna
Ex tenebris
Intés
Almanach 1878-ra
Népdal
Dal fogytán
A kép-mutogató. (Énekes história.)
Végpont
Még egy
Aisthesis. (Megérzés.)
Formai nyűg
A szájasok
Hagyaték
Ez az élet...
Különbség
A sors húmora
Csalfa súgár
Melyik talál?
En philosophe
KISEBB KÖLTEMÉNYEK RÉGEBBI ÉVEKBŐL.
A honvéd özvegye
Ártatlan dacz
Beállottam...
Rózsa Sándor
Eszünkbe jusson... (Moore)
Oh, ne bántsd a költőt!.... (Moore)
A köztársasághoz (Horatius)
Az ördög elvitte a finánczot... (Burns)
Chinai dalok
I. A szép horgany tű
II. A tőr
III. Wangné asszony
CSABA KIRÁLYFI, hún rege töredékei.
Előhang
Első dolgozat
Első ének: Szász Detre
Második ének: Krimhilde
A hatodik énekből
Második dolgozat
A Csaba-trilogia első alaprajza
Tervvázlat
A Csaba-trilogia első részéből
Első ének: Atilla és Buda
Második ének: Atilla vadászni megyen
A Csaba-trilogia harmadik részéből
Első ének: Atilla meghal
Második ének: A menyasszony ébredése
Harmadik ének: Zoárd tanácsa
Negyedik ének: Atilla terítőn
Utolsó dolgozat.
A Csaba-trilogia újabb alaprajza
Utolsó tervvázlat
Első ének: A jóslat
Második ének: Detre udvarlása
AZ UTOLSÓ MAGYAR
ÉDUA
ÖLDÖKLŐ ANGYAL
DALIÁS IDŐK.
Első dolgozat
Első ének
Második ének
Harmadik ének
Negyedik ének
Ötödik ének
Hatodik ének
Hetedik ének
Részletek a második dolgozatból
A második énekből
A harmadik énekből
RÖGTÖNZÉSEK, TRÉFÁK, SÓHAJOK.
Egykori tanítványom emlékkönyvébe
Pohárköszöntő egy operaszöveghez
Uj-évi köszöntés
Névnapra
Lisznyay Kálmánnak
Dal és öt forint
Sírvers Baranovszky Miklós hamvaira
Széchenyi tiszai oszlopára
A három-pipa utcza
Kitör az!
Báró Kemény Zsigmondhoz
Látogató-jegy
Pohárköszöntő a Csengery családra
Fél-magyarság
Az élczlapok rajzolóihoz
Czilinder
Poéta és politikus
A haza sorsa
Demokrata-nóta
Hinc ille
Az alkotmányos sarjadék
Emlékre
Az 1869-i választások
Az "Üstökös"-nek
Civilisatio
Hasadnak rendületlenül...
A csillag-hulláskor
Sír-vers
Akadémiai papírszeletek
Az orthologusokra
Tompa sírkövére
Szegény Miska sírkövére
Toldy sírjára
Feljajdulás
Piroska betegségében
Sírvers
Intés
A reggel
Népdalok a kornak
Hangsúlyos verselés
Szülőhelyem...
Az idők...
A "Tavasz-ünnepély" albumába
Károly császár forrásaihoz. (Lobkowitz Bohuslav.)
Búcsú a fürdőtől
Áj-váj
Uram bátyám
Ötvenhárom év!
Főtitkárság
Régi adoma
"A tölgyek alatt"
Toldi II. részéhez
Sejtelem
Gyöngyösiád
Klasszikusok körmönfont fordítása
Egy ara sírkövére
Török Pálnak
Így is jó
Vakságban
Alunni...
Otium
Emlékre
Év-napra
Horatiusból
Az agg színész
Tanulság
Dr. Beadynak
Elégiák
Mi vagyok én?
A ZRÍNYIÁSZ NÉPIES KIDOLGOZÁSA.
Első ének
Második ének
FORGÁCSOK.
Juliska elbujdosása
A földrengés
Népmese töredék
Csanád
Grammatika versben
Rózsa és Ibolya
Perényi
A kincskeresők
A kincstalálók
A kis pokol
A puszta rémei
Kapisztrán
Szondi
A két apród
Két éles kard...
István örökje
Sok nagy ember...
A dalnok elhullt
1861
Ősz felé
Tinódi redivivus
Szép ősz
Juliska emlékezete
Nőmhöz
1872 május 1
Az "öreg" házról
A néma háború
Czímtelenül
A jó öreg úrról
Melyik a bűnös?
Bóka Bandi
Fordítás-töredékek.
Horatiusból
Anakreonból
Romulidae Cannas
Ének az öregségről
Dalszövegül
Hoc erat in votis
Néhány tervvázlat.
Bolond Istók folytatásának terve
Az özvegy lakása
A két madár
Az elaggott fülemile
MELLÉKLETEK.
Arczkép
Arany kéziratának hasonmásai
MÁSODIK KÖTET.
PRÓZAI DOLGOZATOK.
ELŐSZÓ
A MAGYAR NÉPDAL AZ IRODALOMBAN
IRODALMI HITVALLÁSUNK
BÍRÁLATOK.
Szász Károly. Trencséni Csák
Szász Gerő költeményei
Szász Károly költeményei
Garay Alajos. Betulia hölgye
Nagy István. Faust fordítása
Kemenes költeményei
Kulini Nagy Benő. Magyar hölgyek életrajza
Oláh Károly. Száz darab költemény
Thalés Beruard. Mélodies pastorales
Régi dán balladák
Almási Tihamér. A mit a szerek meg nem gyógyítanak
Paulikovics Lajos. Sarkadvár
Fejes István költeményei
Monier Williams. A hindu dráma
Ormos Zsigmond. Utazási emlékek
Campbell J. F. Nyugot-felföldi népmondák
Vida József. Nemzeti koszorú
Malvina költeményei
Magyar balladák könyve
Ormódi Bertalan. Magyarhon ébredése
Szász Károly és Illésy György Béranger-fordításai
Millien. La moisson
Alkotmányos nagy naptár (1862-re)
Bálinth Gyula. Tasso-fordítása
Gvadányi József. A peleskei nótárius pokolba menetele
Remete József. Aeneis-fordítása
Johanna. Asszonyélet
Gáspár János. Csemegék
Tompa Mihály költeményei
Mátyás Flórián. Magyar nyelvtörténeti szótár
Dózsa Dániel. Zandirhám
NYELV ÉS IRÁLY.
Az é-t í-re váltó tájszólásról
Kis polémia
Nő-e, vagy né?
Divattudósítás
A jövő stílusa
Az "aki" az akadémiában
A "vajon" kérdéshez
A szórend
Észrevételek a Nyelvőr egyik füzetére
Apróságok a Nyelvőr számára
Tücsök és bogár a magyar nyelv köréből
ZRÍNYI ÉS TASSO-TANULMÁNYOK.
I. Elemező egybevetés
II. Összeállítás
ELEGYES CZIKKEK.
Nekrologok.
I. Szemere Pál
II. Vachott Sándor
Madách bevezetése a Kisfaludy-társaságban
A magyar Shakspeare megindítása
Előrajz a "Szépirodalmi Figyelő" megindításakor
A "Koszorú" bemutatása
A Magyar Akadémia üléseiről
A nő-írókról
Egy szó, mely kell, de nem tetszik
Töredékes gondolatok
Népies politikai czikkek
Beszély-töredékek
Függelék és jegyzetek
Jegyzetek Arany önéletrajzához és hátrahagyott iratai bevezetéséhez
MELLÉKLETEK.
Arany János 1863. évbeli arczképe.
A geszti remetelak.
Az Arany-család czímere.
HARMADIK KÖTET.
LEVELEZÉS.
ELSŐ IDŐSZAK.
A FORRADALOM VÉGÉIG. (1845-1849)
I. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1845-1847)
II. Levelezés PETŐFI SÁNDORRAL (1847-1849)
III. Hat levél TOMPA MIHÁLYTÓL (1847-1848)
IV. Levélváltás TOLDY FERENCZCZEL (1847-1818)
V. Levél SZÁSZ KÁROLYHOZ (1847)
MÁSODIK IDŐSZAK.
A FORRADALOM UTÁN. (1850-1851)
VI. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1850-1851)
VII. Levelek SZILÁGYI SÁNDORHOZ (1850)
VIII. Levél JÓKAI MÓRTÓL (1851)
IX. Levelezés TOLDY FERENCZCZEL (1851)
HARMADIK IDŐSZAK.
NAGY-KŐRÖSÖN. (1851-1860)
X. Levelezés SZILÁGYI ISTVÁNNAL (1853-1860)
XI. Levelezés TOMPA MIHÁLYLYAL (1852-1860)
Jegyzetek
MELLÉKLETEK.
ARANY JÁNOS szülőháza és NAGY-SZALONTA főtere
PETŐFI SÁNDOR és ARANY JÁNOS leveleinek hasonmásai.
NEGYEDIK KÖTET.
LEVELEZÉS.
HARMADIK IDŐSZAK. (FOLYTATÁS.)
Nagy-Körösön. (1851-1860)
Levelezés Lévay Józseffel (1850-1858)
Levelezés Gyulai Pállal (1853-1858)
Levelezés Toldy Ferenczczel(1853-1860)
Levelezés Szász Károlylyal (1851-1859)
Levélváltás Pákh Alberttel (1853)
Levél Egressy Gáborhoz (1854)
Levél Erdélyi Jánoshoz (1856)
Levél b. Eötvös Józseffel (1854)
Levelezés Szemere Miklóssal (1855-1857)
Levelezés Jókai Mórral (1852-1858)
Levelezés Tomori Anasztázzal (1856-1859)
Levélváltás Salamon Ferenczczel (1857)
Levél Deák Ferencztől (1858)
Levélváltás Szemere Pállal (1860)
Levél egy ismeretlen költőhöz (1860)
Levelezés Csengery Antallal (1854-1860)
NEGYEDIK IDŐSZAK.
Szerkesztői és akadémiai évek. (1861-1876)
Levelezés Tompa Mihálylyal (1860-1868)
Levelezés Gyulai Pállal (1860-1861)
Levelezés Szász Károlylyal (1860-1862)
Levelezés Kazinczy Gáborral (1860-1863)
Levélváltás Szemere Miklóssal (1862)
Levelezés Madách Imrével (1861-1864)
Levél Halmágyi Sándorhoz (1862)
Levelek Tóth Endréhez (1864)
Levél egy úri hölgyhöz (1865)
Levél Mentovich Ferenczhez (1866)
Toldy Ferencz levéltárából
Levél Lónyay Menyhérthez (1867)
Levélváltás b. Eötvös Józseffel és b. Wenckheim Bélával (1867)
Levél Csengery Antalhoz (1870)
Levél Pauler Tivadarhoz (1871)
ÖTÖDIK IDŐSZAK.
Alkonyat. (1877-1882).
Levélváltás Gyulai Pállal (1877-1878)
Levélváltás Jókai Mórral (1876-1879)
Levelek Tóth Endréhez (1879)
Levélváltás Lévay Józseffel (1879-1881)
FÜGGELÉK ÉS JEGYZETEK
I. Levelek Rozvány Györgyhöz (1861-1880)
II. Jegyzetek
MELLÉKLETEK.
ARANY JÁNOSNÉ, leánya Juliska Széll Kálmánné, és unokája Széll Piroska arczképei.
ARANY JÁNOS lakóháza Nagy-Kőrösön.
A CSONKA TORONY Szalontán. (Petőfi rajza.)
ARANY JÁNOS arczképe. (Petőfi rajza.)
ARANY síremléke.
ARANY és TOMPA leveleinek hasonmásai.
Bevezetés (részlet)
A magyar olvasó közönség azon részének, mely Arany költői munkásságát érdeklő figyelemmel kisérte, rég tudomása van arról, hogy hátrahagyott kéziratai között kiadatlan művek is maradtak fenn: befejezetlen eposzok s költői beszélyek töredékei és egy új sorozat a kisebb költeményekből.
[...]
Ime e hátrahagyott művek utolsó gyüjteménye, most már igazán de funere
domini rapta.
Megvallom, nem csekély tépelődés után szántam el magamat közzétételükre. Az
a kétség, a mit maga a szerző érzett, mikor töredékes dolgozatai egy részét
fiókja rejtekéből először kiadta, elfogott engem is.
Vajon érdekkel fogadja-e mindezt a közönség? Vajon épen a leginkább
érdeklődők nem csalódnak-e várakozásukban, a mit a hírlapok ismételt
túlzó hírei talán nagyon is fölcsigázhattak.
Az ilyen hír haladtában nőttön nő, s a ki végre, a könyv megjelentekor, nem
azt kapja, a mit talán a hírek után gondolt, elkedvetlenedésében becsét
könnyen alább teszi a valónál.
De vajon nem ártok-e a közzététellel a boldogult emléke iránt tartozó
kegyeletnek is? Szabad-e az alkotó művész műtermének minden forgácsát
közszemlére tenni? Szabad-e a költő terveinek, eszméinek, ötleteinek
kidolgozatlan vagy félig kész darabjait föltárni a világ előtt?
S ha egykor majd lehetne is: elérkezett-e már erre az idő? Eddig is
szándékosan halogattam a közzétételt, várva, míg az Összes Művek
folyamatban volt új kiadása, a mit atyám maga rendezett sajtó alá,
egészen befejeztetett. Nem jobb volna-e várakoznom még tovább is? Vagy
legalább megválogatnom a gyüjteményt? Egy részét adni most, a többit
tartogatni más időkre?
De kétkedéseim közt is éreztem, hogy azok felfogásában is "van valami", a
kik e kiadást már évek óta sürgetve, késlekedésemet csaknem egy tartozó
kötelesség elhanyagolásának kezdték feltűntetni. Egy tekintélyes tudósunk
épen kétségbe is vonta, van-e jogom ily kéziratokat hosszabb ideig
elvonni az irodalomtól? Atyám barátai, a kikkel a gyüjteményt közöltem -
különben egy részét már rég óta ismerték - nemcsak azért voltak a halogatás
ellen, mert azt hiszik, hogy e töredékek egyes darabjai bízvást oda
tehetők szerzőjök legfényesebb lapjai mellé, hanem azért is, mert nincs
semmi oly természetű ok, a miért e gyüjteményt a kortársak előtt inkább
kellene rejteni, mint talán később. Pedig előbb-utóbb úgy is megjelennének,
az kétségtelen.
A mi a megválogatást illeti: az nehéz volna. Minden válogatás önkényes.
Mondhatni, ízlés dolga. A mi egynek érdekesebb, másnak talán kevésbbé. A mi
aesthetikai tekintetből talán mellőztetnék, meglehet, mint jellemző vonás,
életrajzi adatként volna érdekes. Valóban, a ki válogatni akar, olyanba
avatkozik, a mire csak maga a szerző lehetne hivatva.
Végre is legjobbnak véltem lehetőleg teljes gyüjteményt adni,
összefoglalni egy posthumus kiadásban mind azt, a mi a hátrahagyott
kéziratokból, az Összes Művek utolsó kiadásába föl nem vett régebbi
dolgozatokból s atyám baráti levelezéseiből birtokomba jutott és
egyáltalán közölhető.
[...]