CÍMLAP
Zala megye ezer éve
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Előzmények (a kezdetektől a magyar honfoglalásig)
Horváth László: Zala megye őskora
Müller Róbert: Római és népvándorlás kor
Szőke Béla Miklós: Mosaburg - Zalavár
Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000 - 1540-es évek)
Zsoldos Attila Zala megye kialakulása és a megyei intézmény a 14. század elejéig
Zsoldos Attila: Zala megye birtokviszonyai az Árpád-korban
Rácz György: Zala megye birtokviszonyai az Anjou- és Zsigmond-korban
Vándor László: A középkori várépítészet Zalában
Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében
Valter Ilona: Egyházszervezés, kolostorok, templomok a 11-13. században
Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei
Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén
A török háborúk kora (1540-es évek - 1690)
Bilkei Irén: Nemesi társadalom és vármegyei közigazgatás a 16. században
Vándor László: A zalai végvárrendszer a 16-17. században
Németh József: A reformáció
Németh József: Zrínyi Miklós
Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690 - 1849)
Turbuly Éva: Nemesi társadalom, birtokviszonyok - Újratelepítések, nemzetiségi viszonyok
Turbuly Éva: A megye újjászervezése
Horváth Zita: Úrbéres viszonyok Zala megyében 1686 és 1848 között
Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség
Kurucz György: Festetics György és a magyarországi művelődés
Kostyál László: A barokk Zalában
Bíró Friderika: A Göcsej a 19. század elején
Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék
Hermann Róbert: Hadműveletek Zalában. Zalaiak a szabadságharcban
A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849 - 1990-es évek)
Halász Imre: A közigazgatás átszervezése és a négycentrumú megye kialakulása
Halász Imre: Közlekedés, pénzügy és gyáripar. A kapitalizmus fejlődése Zalában a kiegyezéstől az I. világháborúig
Megyeri Anna: Középítkezések, városfejlődés. Bevezetés
Megyeri Anna: Középítkezések, városfejlődés. Zalaegerszeg
Megyeri Anna: Középítkezések, városfejlődés. Keszthely
Kunics Zsuzsa: Középítkezések, városfejlődés: Nagykanizsa
Béres Katalin: A millennium Zala megyében
Csóti Csaba: A trianoni döntés és Zala megye
Csóti Csaba: Káosz és megszállás Zala megyében 1918-ban
Vonyó József: Zala megye politikai viszonyai az 1930-as években az országgyűlési képviselőválasztások tükrében (1931-1939)
Petánovics Katalin: Zala megyei summások
Srágli Lajos: A zalai szénhidrogénipar Trianon után
Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség
Szilvás Rudolf: A polgári kor egészségügyi szervezetének kialakulása
Béli József: Muraköz 1941-1945
Ravasz István: A front szele megérinti Zala megyét
Németh László: A Holocaust Zalában
Szabó Péter: Zalaiak a második világháborúban
Káli Csaba: Zala megye a koalíció éveiben (1945-1947)
Káli Csaba: Zala megye az ötvenes években (1947-1956)
Kapiller Imre: 56 Zalában
Káli Csaba: Zala megye mezőgazdasága a Kádár-korszakban (1956-1990)
Szilvás Rudolf: Zala megye egészségügye a Kádár-korszakban
Halász Imre: Az idegenforgalom Zala megyében
Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében
Vajda László: Középfokú oktatás Zala megyében
Halász Imre: A felsőoktatás Zalában
Kostyál László: Zala megye képzőművészete a 20. században
Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek
Áttekintő irodalom
Előszó
Magyarország délnyugati sarkában a Balaton és a Dráva közti tájat 1100 éve
vette birtokába a magyarság. 1000 éve annak, hogy államalapító királyunk,
I. (Szent) István megszervezte az ország egyik legkorábbi közigazgatási
egységét - akkor még Kolon megye néven, amely valószínűleg a későbbi
Zalánál nagyobb területet fedett le. Erről írásos dokumentum szól, a király
által a veszprémi püspökségnek adott oklevél 1009-ben Veszprém, Fehérvár és
Visegrád társaságában már Kolont is megemlíti.
Írásos bizonysága van tehát a magyar állam és Zala (Kolon) egykorúságának.
Az évforduló méltó megünneplését koordináló Zala Megyei Történelmi
Emlékbizottság a megyei múzeumi szervezetet bízta meg a jubileum fő
eseményeinek megszervezésével és lebonyolításával. Ennek során a 11.
századi ispánsági központ területén elkészült az 1995-ben megálmodott
zalavári emlékpark első üteme, megnyitásra kész a magyarság legrégibb
gyökereihez nyúló Finnugor Néprajzi Park, elkészült és megnyílt a 2000
esztendő zalai történeti központjait bemutató új állandó kiállítás a
zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
A bizottság döntött arról is, hogy Zala megye ezer évének történéseit a
legújabb kutatások eredményei alapján a nagyközönség elé tárja. Miután
a megyetörténet megírásának gondolata már több mint száz esztendeje
felvetődött, úgy véljük, hogy ezzel a kötettel - bár teljességre nem
törekedhettünk - egy azóta mind erőteljesebben jelentkező igényt elégítünk
ki. Megkerestük azokat a kutatókat, akik e tájnak és lakóinak történetével
foglalkoztak, és ők hajlandók voltak legújabb kutatásaik eredményeit
összefoglalni e kötet számára. Végül is harmincnyolc szerző tollából
ötvenkét tanulmány készült el. A tanulmányok történészi alapossággal,
ugyanakkor közérthetően íródtak, minden, a történelem iránt érdeklődő
olvasó számára. A kötet illusztrációi a történések helyszíneit, a kor
dokumentumait mutatják be. A bevezető három tanulmány összefoglalja a
magyarságot megelőzően itt élt emberek régészeti-történeti emlékeinek
feltárására irányuló kutatások eredményeit, negyvenkilenc pedig végigkíséri
Zala megye ezeréves történetét. Az itt közölt írások eredményei nagyobbrészt
az elmúlt évtizedekben születtek, néhány közülük azonban egészen friss, itt
olvasható először.
A szerzők minden korszakban a történeti megyéről szólnak. Így szó esik a ma
Veszprém megyéhez tartozó Balaton-felvidékről, a ma Szlovéniához tartozó
Lendva környékéről, a ma Horvátország egy megyéjét alkotó Muraközről, s a
legújabb korban Zalához került vasi és somogyi falvakról is. Ezer év zalai
történése - a magyar állam ezer évének egy szelete - először lapozható
végig egy kötetben. Köszönve mindenkinek, aki erejét nem kímélve munkálkodott
ennek a kötetnek a létrejöttén, ajánlva a benne foglaltakat minden zalainak
és azoknak, akik e tájat és lakóit kedvelik.
Dr. Vándor László
főszerkesztő
a történelemtudomány kandidátusa