Előszó

A Zalai Közgyűjtemények egy új induló sorozatának első kötetét tartja kezében a Tisztelt olvasó. A Zala Megyei Levéltár 1974 óta megjelenő és immár 33 kötetet felmutatni tudó Zalai Gyűjtemény nevű sorozata az 1987 óta megjelenő a Zala Megyei Múzeumi Szervezet 5. köteténél tartó Zalai Múzeum néven közreadott évkönyve zömmel a hivatásos kutatók fóruma, és méltán reprezentálja azt a nagyszabású kutató munkát, amely az elmúlt évtizedekben Zalában kibontakozott.

A hivatásos történetkutatók mellett örömmel vettük tudomásul, hogy jelentkezett egy olyan színvonalas kutatógárda, amellyel úgy érezzük, hogy szóhoz kell, hogy jusson. Különösen nagy jelentősége van az általuk írt falutörténeteknek, mely amellett, hogy egy-egy településünk sok évszázados mindennapjain vezetik végig a szakavatott és laikus olvasót egy szerencsére mindjobban erősödő igényt elégít ki. Megismerteti a falvak lakosságát saját történelmükkel, lakóhelyük szeretetére, mind teljesebb megismerésére ösztönöz, ugyanakkor értékes adalékokkal egészíti ki a zalai és a magyar történelem adattárát. Ebben a sorozatban elsősorban nekik, de természetesen minden, a zalai falvak történetével monográfia szinten foglalkozó kutatónak kívánunk megjelenési lehetőséget biztosítani.

A falutörténet írás természetesen az ezzel foglalkozó intézmények bábáskodása nélkül is megindult. Több kötet már megyénkben is napvilágot látott. Megjelenésük azonban problémákat is felvetett. Nem minden esetben segítették az idegen talajon mozgó szerzőket szakavatott kezek és így olyan hibák maradtak bennük, amelyek nélkül a mű értéke jelentősen nőhetett volna. Ugyanakkor a kiadott kötetek mögötti szakmai háttér hiánya a terjesztésben, a megismertetésben okozott gondokat. Úgy véljük, hogy ezen sorozat keretében mindezeken a jövőben segíteni tudunk.

Első kötetünkben egy zalavégi fiatalember, Ruzsa Károly több évi elmélyült kutatómunkájának eredményei látnak napvilágot. Hatalmas energiával, szorgalommal és tehetséggel maga szerezte meg azt a tudást, amihez mások az iskola padban jutottak. Az olvasó meggyőződhet róla, hogy faluja történetének megírása során nemcsak egy szorgalmas adatgyűjtés eredményeit produkálta, hanem értékelései, következtetései és a problémák szélesebb körbe való kivetítése is megállja a helyét. Remélve, hogy első nagylélegzetű munkáját több is követi, ajánlja a szerzőt a tisztelt olvasók figyelmébe

Dr. Vándor László
szerkesztő