CÍMLAP
Zombori István
Jagelló-Habsburg rendezési kísérlet 1523-ban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I.
Krzysztof Szydłowiecki kancellár élete és magyarországi kapcsolatai
Az 1523-as konferencia előzményei
A soproni találkozó
Magyarország bel- és külpolitikai helyzete a bécsújhelyi konferencia idején
A cseh ügyek
Lengyelország a 16. század elején
A német lovagrend és Lengyelország
Lengyelország és az orosz-tatár veszély
A moldvai fejedelemség ügye
A pápaság és Velence magyar politikája
A Habsburg család és az osztrák tartományok, V. Károly és I. Ferdinánd kapcsolata
Ferdinánd és Mária királyné
II.
Az 1523. október 15-december 16. között rendezett nemzetközi konferencia
A bécsújhelyi tárgyalások
A török ügy
A porosz ügy
Magyar-Habsburg ellentétek, Anna főhercegné helyzete
Titkos tárgyalások
A pozsonyi összejövetel
A cseh ügyek
A moldvai fejedelemség kérdése
A porosz ügy
Moszkva, a tatárok és egyéb lengyel diplomáciai gondok
A magyar-velencei kapcsolatok
A ragúzai követ jelentése
Bizalmas és titkos tárgyalások
A lutheri tanok terjedése
Magyar belpolitika és a királyi udvar megreformálása
III.
Ami a naplóból kimaradt
A napló jelentősége
A kéziratok keletkezése és sorsa
Felhasznált irodalom
Rövidítések jegyzéke
Bevezetés (részlet)
A részletesen ismertetendő 1523-as napló hivatalos szerzője és egyik főszereplője az a Krzysztof Szydłowiecki, Lengyelország kancellárja (1467-1532), aki a 16. századi lengyelországi, de nyugodtan mondhatjuk, hogy egyben a közép-kelet-európai politikai élet egyik legfigyelemreméltóbb személyisége. Igazi reneszánsz politikus, aki ha Itáliában vagy Franciaországban élt volna, ma bizonyára regények, krónikák, életrajzok tucatjai örökítenék meg emlékét. Ám a korabeli források és krónikák Lengyelország, Magyarország, de még Ausztria esetében is elég gyakran említik nevét. Ahhoz a feltörekvő, karrierjét a saját erejének és tevékenységének köszönhető főnemes típusához tartozik, aki alig egy generáció alatt került az ország politikai élvonalába és sajátos - de nem egyedülálló - módon családja személyével el is tűnt a lengyel történelemből.
[...]