Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet


26. Lövészet élesben

– – Hangfelvétel meghallgatása – –

Most még mindig nem tudom abbahagyni ezt a közbeszúrt dolgot, amit hát idejében kellett volna elmondani, de elfelejtem én ezeket, hát az én fejem se káptalan! És untatom, aki ezt hallgatja tovább azzal, hogy a légvédelmi tüzérségnek az ágyúnál, ami nyolc centis volt, annak ilyen kétféle tüzelési rendszere volt. Volt az előzetes a Juhász-Gamma-féle lőelemképző előtt, ilyen úgynevezett táblázatos tüzelési rendszer. Egy nagy könyv volt, amiben az összes lőelem le volt írva.

Ez a nagy könyv ott volt a tüzelőállásban, és egy katona, aki természetesen erre ki volt képezve – nem egy, több is, csak egy állt ott, egy másik esetleg, aki segítséget nyújtott neki valamiben – az a szükséges oldalon kihajtotta a könyvet. És őneki is [volt rádiója] – mert nagyon sok ilyen fülhallgatós rádió volt ott, ami a két fülünkön rajta volt, már akinek olyan volt a beosztása, hogy szükség volt rá, és egy gégemikrofon volt mellé – úgyhogy ő is tudott beszélni és hallgatta is, amit úgy volt szükséges.

Bofors ágyú

No most a célelemmérő, a távmérő, ami adatot bemondott ennek az embernek, annak az alapján ő a szükséges lőelemeket bemondta az ágyúkhoz, ahol állították. Az egyes is hány fok, a kettes hány fok, a gyújtóállító, hogy hová kell neki állítani ezeket. No ez volt az egyik tüzelési rendszer. A másik pedig a lőelemképzővel, amit már többször is említettem, csak ott is elfelejtettem mondani, hogy a megfigyelő, főfigyelő álláson, ahol a lőelemképző, távmérő, célelemmérő volt, ott mindig amikor lőni kellett, akkor ott megnyomtak egy gombot, és a lövegeken csengett egy csengő. Be volt töltve az ágyú, úgyhogy a hármas, az ötös szám [a kezelőszemélyzetet sorszámokkal jelölték, mindnek megvolt a maga feladata], az az elsütőkart meghúzta és úgy lőttek. Ha folyamatos volt a csengő, akkor folyamatosan töltött és lőtt. Amikor a lövés megtörtént, akkor automatikusan kinyílt a závárzat, úgyhogy a hármas, ötös szám az új lőszert lökhette be a csőbe, akkor becsukódott szintén automatikusan a závárzat, és már lőhetett. A nyitás is, zárás is automatikusan történt.

Tűzkész gépágyú tüzelőállás

Még szükségesnek tartom azt mondani, hogy amikor már elvileg a szabály szerint, ha folyamatosan kellett lőni, akkor egy légvédelmi ágyúval egy perc alatt hatot kellett tudni kilőni. No most a gépágyúnál egészen más volt a helyzet, ott az egyes és a kettes, egyik amelyik oldalra mozgatta a csövet, másik amelyik le-föl mozgatta a csövet, azok a nézőkén keresztül tudták a célt [követni].

Mert tudniillik, hogy visszatérjek a légvédelmi ágyúra, ott a szabály az volt, hogy egy ütegben négy ágyú volt, és azok tüzelőállásban úgy lettek felállítva, hogy négyszögletbe, egymástól ötven-ötven méterre voltak felállítva, és nem a közvetlen a repülőre lőttek, hanem körbelőtték a repülőket. Mert egy lövedéknek, amikor felrobbant, a szükséges gyújtás időre, akkor az ötven-ötven méteres átmérőnek, tehát huszonöt méteres sugárban [robbantak], úgyhogy ha ötven méterre volt a négy ágyú fölállítva, akkor azok egybeértek, és a repeszeiknek kellett akkor elvileg – ez az elvileg nagyon ritkán volt– eltalálták a repülőt, hogy az lezuhant.

A gépágyúnál más volt a helyzet, mert ott közvetlen kellett a repülőt eltalálni, ott a pillanatgyújtóval, abban a pillanatban, amikor a repülőt elérte a lövedék, akkor már fel is robbant. Mind a két ágyúnál, az ágyúnál is és a gépágyúnál is két fajta lövedékkel lőttünk, a repeszgránáttal, és a páncélgránáttal. A páncélgránát másként működött, mint a repeszgránát. Azzal is hasonlóan volt a gépágyú lövedékéhez, el kellett találni [a célt]. Hát ez elvileg a páncélosok ellen volt. Úgyhogy még eleinte, amikor én bevonultam katonának, sőt a fronton voltunk, már második ízben voltam én személy szerint, a gépágyúval elvileg négyezer-ötszáz méterre lehetett lőni.

Igen ám, csak gyakorlatban meg érdekes eset került elő, mégpedig az, hogy amikor sűrű eső esett, és mi lőttünk, akkor az esőcseppektől is felrobbant a gépágyú lövedék. Ezért előzőleg egy újfajta lőszert adtak, a régit pedig elvitték, mégpedig az új fajtával csak háromezer méterre lehetett lőni célzott lövést, viszont annál eshetett nem csak sűrű, hanem jégeső is, az se bírta felrobbantani.


Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet


Az oldal tartalma oktatási és tudományos célra szabadon felhasználható a forrás és a megfelelő hivatkozás feltüntetése mellett. A tartalom üzleti célra történő felhasználásához a jogtulajdonosok engedélye szükséges.