CÍMLAP
Fekete Marianna
A háttértárolók fejlődése a kezdetektől napjainkig
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
1. Papíralapú tárolók
1.1. Lyukkártya
1.1.1. Charles Babbage (1791-1871) és analitikus gépe
1.1.2. Hollerith-kártya és a népszámlálás
1.1.3. Működése
1.1.4. Műszaki adatok
1.1.5. A lyukkártya utóélete
1.2. Lyukszalag
1.2.1. Az 5- és 8-csatornás kivitel
1.2.2. Műszaki adatok
1.2.3. A lyukszalag utóélete
1.3. A kereszteződés: lyukszalagkártya
2. Mágneses alapú adattárolók
2.1. Mágnesdob
2.1.1. Műszaki adatok
2.1.2. Fej típusok
2.1.3. A mágnesdob utóélete
2.2. Mágnesszalag
2.2.1. Működése
2.2.2. Műszaki adatok
2.2.3. Tokozott mágnesszalagok
2.2.4. A mágnesszalag utóélete
2.3. Merevlemez
2.3.1. Története
2.3.2. Egyéb jellemzők és a fejlesztésre irányuló törekvések
2.3.2.1. Író-olvasó fejek és a sáv-szektor szerkezet
2.3.2.2. Lemezek száma
2.3.2.3. Írássűrűség-fejlesztés
2.3.3. A merevlemezek utóélete és jövője
2.4. Hajlékonylemez
2.4.1. Működése
2.4.2. Fejlődése
2.4.2.1. A 8, 5,25 és 3,5 inch-es meghajtók
2.4.2.2. LS-120 és LS-240 (superDisk, A-drive) meghajtók
2.4.2.3. Zip Drive meghajtó
2.4.2.4. Késői fejlesztések
2.4.3. A floppy lemezek utóélete
3. Optikai adattárolók
3.1. CD
3.1.1. Története
3.1.2. Működése
3.1.3. CD szabványok: a Rainbow könyvek
3.1.4. CD lemeztípusok
3.1.4.1. CD-DA (audio CD)
3.1.4.2. CD-ROM
3.1.4.3. CD-I (CD-Interactive)
3.1.4.4. CD-ROM/XA
3.1.4.5. Írható CD-lemezek
3.1.4.5.1. CD-MO
3.1.4.5.2. CD-R
3.1.4.5.3. CD-RW
3.1.4.6. Egyéb CD fajták
3.1.4.7. Photo CD
3.1.5. Egyéb jellemzők
3.1.5.1. A CD-k mérete és kapacitása
3.1.5.2. A CD lemezek felépítése, élettartama
3.1.5.3. A CD eszközök sebessége
3.1.5.4. A CD utóélete
3.2. DVD
3.2.1. DVD-történet
3.2.2. DVD lemeztípusok és a kapacitás
3.2.3. DVD lemezek és meghajtók
3.2.3.1. DVD-ROM
3.2.3.2. DVD-RAM
3.2.3.3. DVD-R
3.2.3.4. DVD-RW
3.2.3.5. DVD+R és DVD+RW
3.2.3.6. DVD-AUDIO
3.2.3.7. DVD-Video
3.2.3.8. NG DVD-k
3.2.3.9. Egyéb DVD meghajtók
3.2.4. Változások a CD-hez képest
3.2.5. Az optikai tárolók jelene
4. Elektronikus háttértárak
4.1. Pendrive (USB flash drive)
4.1.1. Története
4.1.2. Jellemzők
4.1.3. A pendrive napjainkban
4.2. Memóriakártyák
4.2.1. SmartMedia
4.2.2. MultiMedia Card (MMC) és Secure Digital (SD)
4.2.3. CompactFlash (CF) és a Microdrive
4.2.4. XD Picture Card
4.2.5. Memory Stick
4.2.6. A memóriakártyák jelene
4.3 SSD-k és a jövő
5. Könyvtári gépesítés Magyarországon és a háttértárolók szerepe
5.1. Az Országos Széchényi Könyvtár gépesítése
5.2. A szegedi Egyetemi Könyvtár gépesítési munkálatai
5.3. CD-ROM adatbázisok a könyvtári tájékoztatásban
5.4. A CD-ROM kiadványok története
6. Összegzés
Irodalom
Táblázatok és ábrák jegyzéke
Képek
Bevezető
Szakdolgozatom célja az idők folyamán változó háttértárolók fejlődésük
alapján történő bemutatása a kezdetektől napjainkig, kiemelve az azonos és
a különböző elveken működő tárak előnyös és hátrányos tulajdonságainak
összevetését. Munkámban az adattárolókra jellemző alapvető, funkcionális
szempontú információkra szeretnék rávilágítani, pontosabban a papíralapú
tárolóktól a legújabb technológiákig. Ezen diplomamunka az adattárolókról
szóló összegzést nyújt, mely nem részletezi oly mélyre menően a velük
kapcsolatos műszaki jellemzőket, ugyanakkor a megfelelő helyen kitér a
történeti aspektusokra, és legújabb fejlesztéseket szintúgy bemutat 2010.
márciusig bezárólag.
A dolgozat végén egy fejezetet szentelek a könyvtári vonatkozásnak, illetve
gépesítésnek és a hozzá kapcsolódó háttértárolásnak, ugyanis ezeknek az
eszközöknek kiemelkedő szerepük volt a könyvtáros világban, nélkülük nem
indulhattak volna el az automatizálási munkálatok.
A kezdeti papíralapú technológia magában foglalja a lyukkártyás,
lyukszalagos technikákat történeti áttekintéssel és alapvető jellemzéssel,
majd részletezem a mágneses adattároláshoz tartozó mágnesdobot,
mágnesszalagot, floppy lemezt és winchestert. Utána következnek az optikai
tárolók körébe tartozó CD-k, DVD-k és fajtáik, majd bemutatásra kerülnek az
elektronikus tárolási elven működő pendrive-ok, különböző memóriakártyák
és az SSD-k. Az egyes fejezetek végén a könnyebb áttekinthetőség érdekében
táblázatban foglaltam össze a háttértárolók egyes típusait és a főbb
jellemzőket.
A számítógép működéséhez elengedhetetlen a programok, valamint az
előállított adatok tárolása. Napjainkban és a régebbi időkben is egyaránt
fontos szerepet játszik, illetve játszott, hogy adatainkat valamilyen
formában megőrizzük, és ezek az információk például a számítógép leállítása
után se törlődjenek, illetve vesszenek kárba. Megjegyzendő és köztudott
dolognak számít, hogy a számítógép működése közben az írható és olvasható
RAM memória feladata a programok és az adatok tárolása, azonban az adatok
itt kizárólag addig foglalnak helyet, amíg a számítógép működésben van;
ellenben kikapcsoláskor törlődnek az információk. Továbbá az adatok,
programok mobilizálásának érdeke és lehetősége szintén nagy jelentőséggel
bír a háttértárak szükségességének szempontjából.
A különböző elveken működő háttértárolók a számítástechnikában különböző
módon érvényesültek és váltak többé vagy kevésbé népszerű eszközökké. A
technika nagyfokú fejlődésével és előrehaladtával hihetetlen gyorsasággal
változnak, modernizálódnak az informatikai hardver elemek; és a működőképesség
vagy tárkapacitás, illetve gazdaságosság szemszögéből az újabb eszközök
rendszerint kiszorították a régebbieket.
Munkámban kirajzolódik egy a végén könyvtári gépesítéshez is kapcsolódó
háttértárolókról szóló bemutatás; az idők folyamán bekövetkezett változások
közötti óriási technikai, formai különbségek; történetük és utóéletük,
hogyan követték egymást az egyes tároló eszközök, különböző fajtáik;
valamint melyek azok az elemek, amelyek valamilyen formában "visszatértek"
és népszerűek maradtak. Általában mindig az egyes háttértárolók jellemzőinek
mérlegelése során jelent és jelenik meg az újabb fejlemények iránti igény.