
CÍMLAP
Szenti Tibor
Betyártörténetek
Mondák és dalok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Katona Imre: "Szenti Tibor: Betyártörténetek"
Szenti Tibor: Bevezető gondolatok a betyárvilágról és a betyárfolklórról
Általános betyártörténetek
A történetmondók
Védekezés a betyárok ellen
Lovak elpusztítási módja
A betyárrejtek
A három akasztott
Borotvás Dániel halála
A futóbetyár ne igyon!
A lelkiismeret
Díszkíséret
Lólopások
Dáré Zsófi
Póka kapitány a rablók között
A gazda túljárt a komisszáros eszén
Rózsa Sándor
A szabadcsapat föloszlatása
Sándor vonatot rabol
A zsandárok megtévesztése
A Fehér zsandár
Rózsa Sándor megvámolja az ökrök árát
Mózes zsandár megleckéztetése
Rózsa Sándor a Fekete Sasban
Rózsa Sándort megszorongatják egy szélmalomban
Rózsa Sándor visszafordítja a pandúrokat
Rózsa Sándor megugrik a szegvári megyebörtönből
Sándor szóval fenyít
A kisszűr
A kamat megvan, de a tőke még hiányzik
Beretvás komisszár lelövése
Az ügyes kisgulyás
Rózsa Sándor ajándéka
Rózsa Sándor figyelmeztet
Sándor nádat kúpol
Elfogási kísérlet
Sándor védelembe vesz
Szabó Miska és Szabó Palkó
A lopott jószág
Vért vérért!
A megtorlás
Kár a szóért
Ijesztgetés a Fehér zsandárral
Zaka Mihály nem hagyja magát
Az éjszakai vacsora
A betyárvacsora
Menedék a szoknya alatt
A betyárság kezdete
Agyonütik a Tárkány Szűcsék kutyáját
Harc a lóért
Az elvert perzekútorok
Az "útravaló"
Önakasztásra kényszerítés
Szabóék vendégei és a hálóhelyük
A vásározók kirablása
Papp Samu éneke
Elek Jakab és a Szabó-testvérek
Szépe Jóskát agyonlövik
Kenézné vallatása
Menekülés
Dal a Szabókról
A betyárló próbatétele
A vásárhelyi alagút
A béres megrablása
Az iparos-karaván kirablása
A szomorú vendéglátás
Közös ebéd a cselédekkel
Erős volt a paprika
Török Bálint leckét kap
Betyársors
A Szabó-gyerekek halála
Farkas Jancsi
Adatok Farkas Jancsiról
Farkas Jancsi kinézete
A betyártalizmán
Farkas Jancsi huncutsága
Gubás vállalása
Farkas Jancsi ítélete
Farkas Jancsi fölpofozása
Az orosházi káplár meggyilkolása
A sámsoni disznólopás
A gádorosi disznórablás
Bankrablás
Móringlopás
Farkas Jancsi fohászkodik
Önbíráskodás és disznóhízlalás
Farkas Jancsi kizavarta az örökösöket
A megkerült lovak
...Embert barátjáról...
Kis, és névtelen betyárok
A becsapott futóbetyárok
Sándor cigány csúfos vége
Babály Gyurka halála
A kapzsiság próbája
A rab betyárok
Bujdosók
Véres leszámolás
Jacsó lóajándéka Vécsey plébánosnak
Falásások
Zsarkóné megveri a betyárokat
Az öreg Maczelka leckéztet
A földbérlő és a magyar bika
Bogár Imre akasztása
Patkó Bandi dala
A nemes betyár
Menekülés a csárdából
Rücskös Aracsi föladja társait
Éjszakai disznólopás
Lázáréktól lovat lopnak
Tatár szomszéd eltűnése
Borra várva
A késve érkezett kegyelem
Mementó
Képmagyarázat
Irodalom
Adatközlők
Tájszavak magyarázata
Előszó
A több könyves vásárhelyi szerző száznál is több monda és dal tükrében
mutatja be a betyárvilág emlékét; gazdag és hiteles anyagot vonultat föl.
Külön szerencse, hogy a prózai mondahagyomány a gazdagabb, éppen e műfajból
van ugyanis kevesebb.
Végleg leszámol a reformkortól szinte napjainkig tartó népköltészeti,
ponyvai és irodalmi betyárromantikával: az eszményített betyárhősöket
levéltári és szóbeli források alapján a maguk valóságában mutatja be.
A szakirodalom ismeretében elfogadja ugyan a népi úrellenesség és a
szabadságvágy betyárdalokban és betyármondákban való jelentkezését, de arra
is rámutat, hogy a kétségtelen betyárheroizmus ellenére, mindez elszakadt a
valóságtól. Tér, idő és személyek, népi "maffia" eleve bukásra volt ítélve,
mert üközött a polgári Magyarország, benne a polgárosodó parasztság
érdekeivel; Ráday szegedi vésztörvényszékével párhuzamosan, a nép is
fokozatosan fordult szembe a betyárokkal.
Az általános tendencián belül is külön hely illeti meg a vásárhelyi Puszta
betyárjait: itt volt talán az egész magyar betyárvilág legnagyobb bölcsője,
mely olyan alakokat "nevelt", mint pl. a Szabó-testvérek, és egész rokonságuk.
Míg a Rózsa Sándorról szóló betyárköltészet csupa elvonatkoztatás, vele
szemben a vásárhelyi Szabók hús-vér emberek, és az egész helyi betyárfolklóron
belül külön népköltészeti hagyományuk van, amely azonban országosan már
csak kevéssé tudott elterjedni.
Szenti Tibor azt a 24. órát ragadta meg, amelyet legjobban talán a - Deres
már a határ, búsul a vén betyár... kezdetű, bánatos hangulatú hallgatónóta
jellemez. Eddig sem sajnáltuk, ha búcsút mondhattunk a fegyvereknek, ne
sajnáljuk hát a betyárvilág elmúlását se! De hol volt, hol nem volt...
kezdettel azért mesélhetünk róla, hiszen más népek is hasonlóképpen vannak
vele.
Budapest, 1999 augusztusa
Katona Imre