FÜST MILÁN

/ártatlanok is bűnhődnek/

fricskákat kaptam az élettől
hetedíziglen
pedig lelkem a felhőkből szülve
mint egy Jézust pottyantottak alá
és kikötöttek

Kékestetőnek magasából
rendítsem meg
a mihaszna kapzsi magyarokat
nem gyerekjáték – Purgatórium –
tűzvasa várja

ártatlanok is bűnhődnek
ezer íziglen
szerencse már nyelvben sincs tovább
a világ végétől. Egy másikig
halva születnek

turáni átok lámpása
kialvó népem
csúf kísértete az elmúlásnak
élsz
– hangtalanul

micsoda Napok és Idők!
maró fogakkal
tépik a Földet boldog Farkasok
ki is volt utamon Küldött engem?
Apokalipszis?