I.   II.   III.   IV.   V.

Helén
Georg
Helma
Wolf
Titánia
Oberon
Erstling
Höfling
Cyprian
Fekete fiú
Lány
1. fiú
2. fiú
3. fiú

Képzeljünk el egy tisztes társadalmat, amelyik majdnem ugyanannyira eltávolodott a szent dolgoktól mint az időtlen költészettől (és meg is fáradt egy kissé), de nem valamilyen mítosznak vagy ideológiának adja meg magát, hanem egy nagy mű géniuszának. Innen nézve ami ennek az új darabnak az alakjait és cselekményét megszállja, megindítja, fölemeli és megőrjíti az Shakespeare "Szentivánéji álmának" szelleme. És ahogyan közülünk sem élheti senki a saját életét, csakis egy olyant, amelyik ezernyi fölérendelt és aláépült előfeltételtől, "struktúrától", átörökített hagyománytól függ, ugyanúgy válnak itt fellépő kortársaink függővé egy régi, kifürkészhetetlen komédia varázslatos uralmától, s lesznek annak ideológusai. A virág nedvéhez hasonlóan, amelyet Puck és Oberon az athéni erdőben alvók halántékára hint, az itt fellépő személyeknek - összezavarva őket - egy műalkotást csepegtetnek érzékeire. Ámbár átváltozások sora megy végbe, és egymás alakját veszi föl ember, szellem és cselekmény - de a "Szentivánéji álom" egyre csak halad előre, és senki sem marad ébren, hogy valami jó kis ellenszert találva a többieket megszabadítsa téveszméjétől.

1.

GEORG
Jó estét. Hogy s mint?

HELÉN
Szo szo. Na ja. Vagyogatok.

GEORG
Csak kíváncsi voltam, mi lehet már magával.

HELÉN
Hm. Derék.

GEORG
És a művészettel mi a helyzet? Elégedett?

HELÉN
Művészet? Viccel?
megkopogtatja a homlokát
Itt! Á! Ph!
Amit ezek művelnek? Az nem művészet.
Az valami más, á, dehogy művészet.
Amatőr banda, csupa dilettáns.

GEORG
Itt ül kint és mindjárt megfagy.
Mért nem próbál bent a többiekkel?

HELÉN
Én? Én ezekkel nem próbálok, ennyi.
Én ezekkel soha többé abszolúte semmit.

GEORG
Talán összeveszett a partnereivel?
Most maga nem akar velük, vagy ők
nem akarnak magával?

HELÉN
Hogy ők velem? Mondok valamit. Ezek kezet csókolnának nekem, ha visszamennék. Megnyalnák a tíz ujjukat, ha odamennék és azt mondanám: hopplá, tratatatamm!
közben előre-hátra ing
na, mit kértek, megcsináljam nektek a dögös Helénát a szöges ágyon, vagy a Madárembert, vagy mit akartok? De a rúd mellett, a trapézon, odafent, ezek mindenbe belevartyognak. Hol a timingom^[1] nem elég jó, hol túl nagy vagyok, hol túl kicsi, ami a lényeg, mindig találnak hajszált a levesben. Á, what the fuck, I'm not such a dumb little cutie,^[2] hogy állandóan egzecíroztassanak.

GEORG
Bent biztos hiányolják már magát.

HELÉN
Nem. Leestem.

GEORG
Mi?

HELÉN
Leestem. Fentről le.
Zuhantam. Lezuhantam.

GEORG
A kötélről?

HELÉN
Trapézról.

GEORG
Hálóval?

HELÉN
Anélkül.

GEORG
Megsérült?

HELÉN
Nem mentem vissza föl. Na, ez az.
Na, ez az, amit nem szabad soha.
Egy egyszerű csavar, és már röpülök lefelé.
Pedig a dupla is megvan. Semmi az egész.
Viszont nem kaptam el a Pascal kezét.
Még csak meg se érintettem. Rosszul mértem be. Röpülök bele a homokba, és nem megyek rögtön vissza föl. Az volt bennem: nem bírom, képtelen vagyok rá. De mint a cirkuszban mindenkinek, nekem is rögtön vissza kellett volna másznom, és nem számít, hogy ez csak egy hülye amatőrcirkusz, mert különben soha a büdös életben nem tudod újra megcsinálni.

GEORG
Beviszem a kórházba, Helén. Ki kell vizsgáltatnia magát.

HELÉN
Á, nee. Hagyjuk. Megyek, megmosakszom.
lehúzza az egyik cipőjét és homokot szór ki belőle
Micsoda szar kis amatőrcirkusz. Tiszta időpocsékolás. It's a sheer waste of time. They're just a bunch of would-bes.^[3] Műkedvelők egytől egyig. Csak a pofájuk jár, mögötte a nagy büdös semmi.
föláll

GEORG
Jöjjön. Igyunk valamit.

HELÉN
Igen? Felőlem.

HELÉN
Ismerem ezeket a szupersztárokat. Állítom, egyik se tud többet nálam, egy hangyafasznyival se. They can't top me by a fart - none of them. Big mouth - no go...^[4]

2.

TITÁNIA
Máris újra itt, én Oberonom?
Máris harcra készen a vesztett ügyért?

OBERON
Csúfolj csak, szívtelen Titánia.

TITÁNIA
Én? Nem vagyok szívtelenebb nálad,
féltékeny uram és parancsolóm.

OBERON
Talpunk alatt a göröngyös lomha föld sem csillapítja sóvár lépteid.

TITÁNIA
Mint a te féltékenységed sem csitul,
míg kihalt, kopár városokon űz, hajszol
keresztül, nem mint hajdan, lágy felhők mezőin.
Ég és föld ezen az egy hangon ostoroz.

OBERON
Akkor maradj velem, és abban segíts,
miként gyakorolhatna lényünk mélyebb hatást
a városlakókra. Az örökös veszekedés
kínosan tompítja ragyogásunk.

TITÁNIA
Így igaz, én Oberonom.
De hogy is mondjam... a kéjvágyunk sem könnyíti meg éppen,
hogy egymáshoz kedvesebbek legyünk.

OBERON
Engem a kéjvágyam nem zavar semmiben.

TITÁNIA
Engem se, Oberon.
És mégis - az istenlét fáj
e testbe bezárva. Ez nekem túl szűk, túl szoros.
Fáj.

ERSTLING
Ne vedd rossznéven: de eddig és ne tovább.
Tovább egy lépést se.

HÖFLING
Már itt volna? Itt kezdődne már?

ERSTLING
Forduljunk vissza. Ez a hely nem tetszik nekem...

HÖFLING
Ezt nem hiszem el! Félsz éjjel keresztülvágni a parkon, közben mint egy bika arról ábrándozol, hogy a bokrok közé löksz egy nőt, és sec-perc, megerőszakolod.

ERSTLING
Azt a kövéret, igen.

HÖFLING
Azt a kövéret! Aki avval a kiszáradt kóróval, avval a csontkollekcióval él együtt?

ERSTLING
Él? Élt. A csontkollekció halott.

HÖFLING
Már?

ERSTLING
Már.

HÖFLING
Hogyhogy a csontkollekció halott?

ERSTLING
Hogyhogy hogyhogy?

HÖFLING
Mibe halt bele?

ERSTLING
Mibe! Egy ilyen vékony valaki, aki napról napra egyre vékonyabb lesz, egy szép napon fogja magát, és nincs többé.
Sorvadásba halt bele. Valami vírusba.
Valami sorvasztó vírusba. Egy minden jel szerint ismeretlen vírusba.

HÖFLING
Senki nem értette, hogy egy ilyen eszméletlenül vékony, szabad szemmel alig látható valaki hogy járhat egy nővel, aki olyan kövér, már gurul? Állítom, hogy hirdetés útján jöttek össze.

ERSTLING
Házasságközvetítés internet-katalógussal!

HÖFLING
Online partnerkereső!

ERSTLING
Egy adatbankban lettek egymáséi!

HÖFLING
Ilyenből sose lesz harmonikus páros.

ERSTLING
Bohócpáros!

HÖFLING
Forduljunk vissza.

ERSTLING
Látod: én megmondtam előre.
Jobb ha visszafordulunk.

1. FIÚ
Ez az állandó rángatás. Nem vennéd fel az én ritmusomat?

LÁNY
Vedd föl te az enyémet.

HELMA
Uram! Elnézést... de ott, a bokorban, egy nő, egy nő! Ilyet még nem láttam. Rémes! Iszonyú! Egy nő, mutogatja magát... széttárja a kabátját, hallja! - jaj, nagyon megijedtem. Hívja kérem a rendőrséget! Ha ezt egy gyerek meglátja, Jézusom, ha ezt egy gyerek meglátja!

OBERON
"Tudok egy partot, hol kakukkfű virágzik
Ibolya izzik, kankalin világít
Hol sűrű loncból szőve baldachin,
Alatta mályva nő, rózsa és jázmin
Ott szunnyad Titánia egy-egy éjszakán
Ha illat, tánc és kéj kifullasztotta tán
Ott, hol kígyó vedli ezüstruháját -"

3.

TITÁNIA
Túl sokra nem jutottál vele, jóuram.

OBERON
Te sem.

TITÁNIA
De előttem hosszabb ideig állt.
Engem mégis hosszabb ideig bámult.

OBERON
Megtörtént az első pillanat, most egyelőre
Várjuk ki, hogy mi lesz belőle.

TITÁNIA
Valamit mindig elrontunk végül.
Az önmutogatástól nem túl lelkesek.
Én még egy örömtől kigyúlt arcot se láttam eddig,
sugaramból szikra se pattant vissza rám.
Mintha én nem szorulnék rá e mégoly
emberi-gyönge visszfényre, megerősítésül.
Mind bambán megy tovább, sőt: undorodva,
vagy felsikolt, ha lát! Ez volna a kéj, a mámor?
Maradt még bennük egyáltalán nemiség?

OBERON
Az embereknek sejtelmük sincs a kéjről.
Sejtelmük sincs a brutális vágyról,
amellyel más bolygókon másfajta lények
egymásnak esnek. A mi nászunknak
az övék csupán korcs utánzata,
s amit ők túláradó gyönyörnek hisznek, az csak szánalmas, kontár és fukar gazdálkodás az adománnyal, melyet csak eltékozolva lehet megtartani és megújítani. Az ő kéjük olyan távol áll a miénktől, mint a gyík a sárkánytól. Ráadásul újabban egyre lankad, sőt azzal fenyeget, hogy teljesen kihal, ha a lángot nem szítjuk fel újra bennük.

TITÁNIA
Mit akarsz tenni?
Idelent annál többet, mint hogy egy villanásra
Durva, szelídítetlen alakodban
Megmutasd magad, nem nagyon tehetsz.
Itt meg vagy kötözve.
Földöntúli erőid nem használhatod.
Már túlságosan belesüllyedtünk
e nagyon is földhözragadt misszióba.

OBERON
Az arcukon látom, milyen nagy a baj,
És azt is, amit nem tudnak kimondani:
kérik, térítsük végre magukhoz őket.
Tudom, biztosan érzem, beérnek nemsokára.
Ösztöneiket az öntudat és az üzlet
úgy megrongálta, hogy néhányan már
segítségért a régi istenekhez folyamodnak.
Mi pedig - hadd legyünk mi az elsők,
kik a mélybe temetett vágyakat kiköltik,
a jéggé dermedt józanságot feloldják.
Mert ha ez sikerül, és át tudjuk hatni őket,
míg van bennük élet,
végül minket fognak fennen imádni,
és szebb jutalmat nyerünk el azoknál,
akik miutánunk jönnek nemsokára.

TITÁNIA
És nem állunk rém-párosként tovább
a bozótban, didergő jelenések,
mint romlott nevelőnő, kit büntetésből áthelyeztek,
arra átkozva, hogy az idők végezetéig mutogassa magát,
anélkül, hogy bárkinek tetszene.

OBERON
Csak még egy kis türelem, Titánia.
Nagykorú választópolgárokból egy éj alatt
nem válik trubadúr, és Salamon király mohó kéjvágyát
sem lehet egy autóvezető-oktatóban fölébreszteni.
De azt remélem, hogy nem is kevesen
már első próbára megzavarhatók,
s ha megfakult lelkük kifényesedett,
megpillanthatjuk benne önmagunkat.
Nekem is, hidd el, nagy szükségem van erre,
a visszfény édes ízét nem nélkülözhetem -

TITÁNIA
Csitt! Ki jő?

OBERON
A fekete fiúcskád jön, Titánia.
És Cyprian, a művész fut utána.

TITÁNIA
Ez a te kibírhatatlan művészed, Oberon, tűnjön végre el, és ne járjon folyton a barátom nyakára!

CYPRIAN
Norman! Kekou!
Tudnál rám időt szakítani?

CYPRIAN
Mikor?

CYPRIAN
Nem jössz fel hozzám?
Már megígérted.

CYPRIAN
Mi a francot tudhat az a nő?!
Fehér ingeket húz elő a földből.
Na jó. Én meg maszkokat készítek, meg
olyan figurákat, amik tetszenek neked... Csupa olyasmit,
amit látni se akarsz. Holdbéli Titánia!
Koldust fosztasz ki, nem szégyelled magad!
És neked, te felfoghatatlan szépség,
nincs bátorságod megmondani neki,
hogy egy öreg férfit még mindig vonzónak találsz!
Eddig mindennap együtt jártunk,
és tessék, ma megsebesült a lábam...

CYPRIAN
Itt ez a bokor,
mocskos, kopár, beteg -
És amit az árnyékok mögött látok,
a pillantáson túl mi vibrál, mi áll,
csak úgy nyüzsögnek ott a patkányok
és azokon trónol az üres király!
el balra

2. FIÚ
Van, aki egyedül akar lenni, csak nem tanulta meg, és van, aki egyszerűen rákényszerül. Azt nem tudom, te melyik típusba tartozol.

LÁNY
Én egyedül akarok lenni.

2. FIÚ
Hm.

LÁNY
De szerintem az a legnagyobb hazugság,
ha úgy teszünk, mintha semmi baj nem lenne.

2. FIÚ
Ez szerintem is ez a lehető leghazugabb dolog.

LÁNY
Vagy ha valaki luxus hajókirándulásra megy.

2. FIÚ
Au!

LÁNY
És azt gondolja, legalább mindig emberek között vagyok.

2. FIÚ
Rémes.

LÁNY
Na ja. Persze, hogy mindig emberek között van, de állandóan beleütközik abba a problémába, hogy mindig emberek között van.

2. FIÚ
Ha már tényleg nem tudod, hogyan tovább,
mondjuk fél évre Finnországba mész,
föl a magas északra, egy ilyen kis
kunyhóba szaunával, tök egyedül.

LÁNY
Ott túl sok a szúnyog.

2. FIÚ
Attól függ, hol.

LÁNY
Ki akar egész nap csapkodni?

2. FIÚ
Persze a magunkfajta embernek,
akár Finnországban csücsül, akár máshol,
van egy égető problémája, és hát elég értelmetlen is
mellébeszélni, és ez nem más, mint az
emberi szexualitás.

LÁNY
Hm. Na ja. Én nem tudom.

2. FIÚ
Nem, de őszintén! Totál őszintén.
Neked kell tudni legjobban, hol szorít a cipő.

LÁNY
Én őszinte vagyok.

2. FIÚ
Csöppet se.

LÁNY
Az kizárt, hogy te meg tudd mondani, őszinte vagyok vagy se.

2. FIÚ
Mi nagyon hasonlítunk, azt ne felejtsed el.
Ismerek minden trükköt.

LÁNY
Akkor azt is tudnod kéne,
hogy nincsenek trükkjeim.

2. FIÚ
feláll
Oké. Ennek semmi értelme.
Ha egyszer egyedül maradnék, nem szeretnék a helyedben lenni. Te még a magány alapfogalmaival se vagy tisztában.

OBERON
Mit művelsz?! Mit művelsz?!

OBERON
Lerombolod a képet, lerombolod a látszatot...
Gyere ide! Állj föl!

TITÁNIA
Téged meg! Téged csak a te dicsőséged érdekel. Hogy oltárokat építsenek neked az emberek. Engem bezársz ebbe a csontvázba és hagysz szenvedni. Haza akarok menni. Az én tág szabad mezőimre haza.

OBERON
nyakon ragadja
Neked jelenéssé kell válnod,
nem pedig az emberek közé keveredned.
Ha nem maradsz Holdbéli Titánia,
éjszakai hatalmad egyre gyengül,
és hozzászoksz a tökéletlen szerelemhez!

TITÁNIA
Igen, én Oberonom. Ez fáj, elég.

OBERON
Szétrombolod a képet, összezúzod tündöklésünk, pedig abban rejlik minden hatalmunk -

TITÁNIA
Meg tudja mondani, hány óra van?

TITÁNIA
Rád vártam, mindig csak terád!
Vigyél magaddal! Vigyél magaddal!

OBERON
Fogja meg, kérem!
Ő már ilyen.
Elmúlik mindjárt.
Nagyon köszönöm.

TITÁNIA
Elegem van!
Mindent tudok.
Eleget forogtam közöttük.
Csak a halál tudna többet mesélni nálam.
Haza akarok menni...
Hol megoldódik minden, és mi értjük egymást.

OBERON
leülteti Titániát a homokláda szélére
Hallgass rám jól, Titánia!
Hazatérünk, de nem mikor úri kedvünk
hozza, hanem ha már a szemük kinyílt,
és képünkkel ittasan megfáradt érzékiségük
új életre kel, csak ha megmentettük a gyönyört,
akkor vethetjük le ezt a kínos és nyűgös
megtestesülést (bár attól fogva nem lesz ez se szűkebb,
mint az a másik, tündérek és szellemek honában,
s te újabb birodalom fölött nyersz hatalmat...)
De csak ha oldalamon állva türelmes
mintává, szent példázattá változol,
érinthetetlen, mesebeli, vidám! -
És békén hagyod a fekete fiút,
aki szolgám, Cyprián jogos tulajdona,
kinek hidegsége bénítja, megzavarja,
gonosz gőgje gyötri, örömet nem szerez -
te meg a fiú hiúságát, hideg tompaságát
úgy fokozod, mintha nem tudnád,
hogy ezek a mi missziónk
legádázabb ellenségei?

TITÁNIA
Igen, én Oberonom.

OBERON
Akkor hallgass rám: ne befolyásold
a fiút tovább, és add nekem;
én őt az igazi szenvedélyre megtanítom,
és Cypriánnak adom, cserébe szolgálataiért.

TITÁNIA
Igen, én Oberonom.

OBERON
Igent mondasz, de a fordítottját teszed.
Nem én vagyok a hűvösségben hibás,
hogy a telihold többé senkit sem tesz
holdkórossá, s a forró nyári éj
sem kergeti őrületbe a szerelmeseket -
persze az őrületben nincs hiány,
de itt mindenki csak saját kisszerűsége miatt
nyög és üvölt, ugyan ki őrülne meg valaki másért? -
jobbról jön a 3. fiú
Nem, drágám, mindez csak azért lehet így,
mert mi ketten folyton veszekszünk,
és ha mi nem tudunk megegyezni semmiben,
hogy tetszhetnénk meg akárkinek is?

TITÁNIA
fáradtan, önkéntelenül
Helló! Hány óra...?

3. FIÚ
Most van -

OBERON
Nem! Semmi! Csönd!

TITÁNIA
Rád vártam, csak terád...
a fiú balra el

OBERON
Az időt?
Mért kérdezed te, hogy mennyi az idő?!

TITÁNIA
Mert tudni szeretném.

OBERON
Neked nem kell tudnod, hogy mennyi az idő!

TITÁNIA
De. Meg kell tanulnom.
föláll

OBERON
magában
Minden szó hiába.

TITÁNIA
Virrad a nap. Már fenyőerdőmben
a kicsiny tavak fel-felcsillanva bámulnak
az égre. Ilyenkor dőltem végig
mohaágyamon, álomba manó-ének ringatott...
Most kemény padokon nyújtózom el,
a dallam fülemben sziréna, vad dudálás.
Ég veled. Kedvezőbb órán lássuk egymást.
elmegy hátra

OBERON
Tűnj el nyugodtan. Ne félj, jobb belátásra
térítlek még. Nem tudsz te ártani
hírnevemnek, és önfejűségednek is véget vetünk.
Más módszerekkel, manók, tündérek, virágszellemek
nélkül is megzabolázom pimaszságodat,
és akaratodat enyémhez hajlítom.
Kitalálok egy rád szabott kínzási formát.
hátulról a bodzabokorban elfoglalt helyére lép
kiált
Cyprian!... Cyprian!
Cyprian álomittasan jön és a bokor alá fekszik
Cyprian, hallasz?

CYPRIAN
álomban
Igen.

OBERON
Itt az idő. Most kérem tőled mesterművedet.

CYPRIAN
A szorongás - a szorongás...

OBERON
Művész vagy?
Cyprian a vállát rándítja

4.
("Stimmel")

GEORG
Hagyjuk a lényegtelen dolgokat.
Nem sokkal ezelőtt bemutattam Helént.
Mondd, milyen benyomást tett rád?

WOLF
Helén. Igen.
Mivel foglalkozik? Ki is ő?

GEORG
Azt nem tudom. Képtelen vagyok kiszedni belőle. Hazudik. Hazudik, mint a vízfolyás. Másfél éve bejött hozzám az irodába. Látszatházasságot kötött egy libanonival, és pénzt fogadott el cserébe azért, hogy a férfit tartózkodási engedélyhez segítse. Aztán beadta a válást, hogy megköthesse a következő ugyanilyen típusú üzletét. Ügyvédként a gondját viseltem. Segítettem neki abban, hogy fölhagyjon a szervezett házassági üzelmekkel. Német-amerikai. Az anyja még az Államokban él.

WOLF
Ég és föld vagytok, nekem úgy tűnik,

GEORG
Vagyis lebeszélsz róla, hogy feleségül vegyem?

WOLF
Tudod, hogy egy jóbarát vonzalmait mindig támogatja az ember, bárhová is tévedjen is a szerelem. De nem! Rólad és Helénről az a véleményem, hogy nagyszerű, hálás feladat lesz egymásért élnetek...

GEORG
Azt mondod, feladat lesz? Ez elég szkeptikusan hangzik.

WOLF
Ismersz, Georg. Erről fölösleges többet beszélnünk.

GEORG
Fölösleges.

HELÉN
Wolffal találkoztál, nem?

GEORG
De.

HELÉN
Nyomaszt valami?

GEORG
Nem. Semmi.

HELÉN
És mi a véleménye rólunk a barátodnak?

GEORG
Nos, sok boldogságot kíván nekünk.

HELÉN
Ezt értsem ironikusan, vagy ti így szoktatok beszélni?

GEORG
Nem. Egyáltalán nem ironikus volt. Halálkomoly.

HELÉN
És nem tudtad kiszedni belőle, valójában mit gondol rólunk?

GEORG
Úgy érted: rólad, hogy mit gondol rólad?

HELÉN
Hát persze!

GEORG
Óvott attól, hogy feleségül vegyelek.

HELÉN
megrémül
Ó!

GEORG
Ha az ösztöneire hallgatna, mondta, akkor lebeszélne róla.

HELÉN
És te mit gondolsz erről, hogy így óvott tőlem téged?

GEORG
Nyilván megérted, hogy ha egy jóbarát, mint Wolf ilyesmit mond, az számomra nem lehet teljesen közömbös.

HELÉN
Nem lehet teljesen közömbös... És mit mondanak a te ösztöneid?
Georg a vállát rántja
Ezt most nem értem, Georg. Ezt most nem teljesen értem...

HELÉN
Mért mondasz rosszakat rólam?
Nem is ismersz.

WOLF
Soha nem mondtam rosszakat rólad.

HELÉN
Óvtad tőlem Georgot.

WOLF
Ezt tettem volna?! Az ellenkezője igaz: sok szerencsét kívántam az elhatározásához, hogy végre összeköti valakivel az életét.

HELÉN
De szerinte neked az a véleményed, hogy mi egyáltalán nem illünk egymáshoz.

WOLF
Hazudik. Semmi ilyesmit nem mondtam. Van viszont egy dolog, amiről nem beszéltem vele. Amiről nem beszélhetek vele. De előtted nem fogom elhallgatni. Te az én szememben is egy igencsak kívánatos nő vagy. Ha kíváncsi vagy rá, megmondom: féltékeny vagyok Georgra.

HELÉN
Vagy úgy -
Ez igaz?

HELÉN
Georg! Találkoztam a barátoddal, Wolffal.

GEORG
Igazán?

HELÉN
Tényleg már az egyetemről ismeritek egymást?

GEORG
Igen. Stimmel.

HELÉN
Akkor ő hogy lehet autóvezető-oktató?

GEORG
Mert van egy autósiskolája. Történelemből diplomázott, és egy szép napon átvette az apja cégét.

HELÉN
Tény, hogy ki nem állhat engem.

GEORG
Ó! Mit mondott?

HELÉN
Szerinte nem vagyok hozzád való.

GEORG
És ezt egyenesen az arcodba mondja?

HELÉN
Mindent megtesz, hogy téged, a legjobb barátját megóvjon egy szörnyű tévedéstől. Gyűlölöm.

GEORG
Ne. Erre semmi szükség. Persze elég komplikált egy ilyen érzékeny viszonyt fenntartani három ember között, akik -

HELÉN
Három? És Helma? Talán nincs felesége?

GEORG
Ja igen, Helma. Az teljesen más eset. Wolf mindenestre erősen vonzódik hozzánk.

HELÉN
Hozzám nem. Hozzád.
Azt hiszem, előbb-utóbb döntened kell.
Vagy ő, vagy én.

GEORG
Ez a kérdés föl se merül.

HELÉN
Nem? Már döntöttél?

GEORG
Wolf a legjobb barátom, és téged szeretlek.
Mi köze ennek a kettőnek egymáshoz?

HELÉN
Sok. Nagyon sok. Ő nem fogad el engem, és én sem fogadom el őt. Tehát kettéreped a szíved.

GEORG
Soha nem árultad el, hogy igazából mi a véleményed Helénről!

WOLF
De te megérezted. Hiszen elárultad neki, milyen rossz véleményem van róla.

GEORG
És tényleg az van?

WOLF
Azóta volt alkalmam közelebbről megismerni. Azt hiszem, nagyon is illik hozzád.

GEORG
Ezt meg hogy érted?

WOLF
Úgy, hogy minél hamarabb vedd feleségül.

GEORG
Ez az utolsó szavad?
Nem veszem feleségül, ha emiatt tönkremegy a barátságunk.

WOLF
Tehát azt akarod, hogy csodáljam a feleségedet, és ugyanakkor maradjak a legjobb barátod?

GEORG
Wolf, nézd, neked egyrészt ott van Helma, és a rendezett otthonod. Másrészt Helénnel és velem megtalálod a számodra olyannyira szükséges szellemi-lelki hátteret.

WOLF
Magyarán a családhoz tartozom?

GEORG
Természetesen. Hozzánk tartozol. Bizonyos értelemben. Egy pontig feltétlenül.

WOLF
Ez Helén véleménye is?

GEORG
Magától értetődik. Kifejezetten arra kért, biztosítsalak a barátságáról, amely semmiben sem marad el az enyémtől.

WOLF
Hogy lehetsz ennyire képmutató, hogy Georgon keresztül biztosítasz a "barátságodról"?

HELÉN
Ah!
Nem tettem ilyet.

WOLF
Szerinted én milyen érzéseket táplálok irántad? Barátiakat?

HELÉN
Azt nem tudom. Csak azt tudom, hogy a lelked mélyén egyet akarsz, hogy Georg meg én szétmenjünk.

WOLF
Talán nem vallottam be utolsó találkozásunkkor az igazi érzéseimet? És te ezek után is eljöttél -

HELÉN
Ezek után is eljöttem, és arra szeretnélek kérni, hogy hagyj békén engem meg a férjemet.

WOLF
A férjed azonban nem hajlandó lemondani a barátságunkról. És ha igazán szereted Georgot, akkor ezt nem követelheted tőle.

HELÉN
Nem házasodhatok össze egyszerre Georggal és a legjobb barátjával.

WOLF
Erre nem is lesz szükség.

HELÉN
Mert te már előtte eléred, hogy szétmenjünk!

WOLF
Dehogy! Épp ellenkezőleg! Mivel én mindent el fogok követni, hogy Georg barátságát megőrizzem, ti annál inkább együtt maradtok.

HELÉN
Mit jelent az, hogy "mindent el fogsz követni"?

WOLF
Például azt, hogy vágyom utánad, mert Georg semmit sem kíván hevesebben, mint hogy vágyakozzam utánad.

HELÉN
Georg nem diktálhatja, hogy te mit érezz.

WOLF
Szerintem igen. Egy férj szemében, sőt karjaiban a feleség értéke - most úgy beszélek a szívről, mint a tőzsdéről - abban a mértékben emelkedik, amennyire a nő a legjobb barátjának tetszik. És ezt a férj a barátjának még mélyebb odaadással hálálja meg. Ez viszont újra csak azt a vágyat fokozza, amit a barát a feleség iránt érez.

HELÉN
A szív nem tőzsde.
Mit akarsz tőlem?

WOLF
Micsoda kérdés!

HELÉN
És akkor is ugyanilyen vonzónak találnál, ha máshol, és nem Georg társaságában találkozunk?

WOLF
Aligha.

HELÉN
Cinikus vagy és visszataszító.
Nem vagy te egy igazi jóbarát.

WOLF
Hamarosan megtanulod, hogy csak akkor lehetek igazi jóbarát, ha mostantól mindenféléket susoghatok a füledbe, és célzatos gyöngédségekkel üldözhetlek.

HELÉN
Sajnos mostantól kénytelen leszek Georgot óvni tőled.

HELÉN
Nemrég találkoztam Wolffal. Úgy gondolom, hogy kifejezetten elbűvölő férfi.

GEORG
Ó! Na ugye. Akkor mégis használt egy kicsit.

HELÉN
Mi használt egy kicsit?

GEORG
Bevallom, megengedtem magamnak egy kis őszintétlenséget. Anélkül, hogy erre felhatalmaztál volna, biztosítottam őt a barátságodról. És ez úgy látszik nagyon jól esett neki.

HELÉN
Seems to me you like doing things behind my back, now and then...^[5]

GEORG
Ha így volna is! Ha egyszer így lesz jó mindenkinek! Wolf most a tűzbe menne érted. Te pedig ehhez képest "kifejezetten elbűvölőnek" találod. És ráadásul közte és köztem minden a legnagyobb rendben van.

HELÉN
Tény... És közted és köztem?

GEORG
Minket nem zavarhat meg semmi!
Már ha te nem érzed másként... De mondd, nem gondolod, hogyha közted és közte minden stimmel, és közte és köztem minden stimmel, akkor az érzések logikája azt diktálja, hogy közted és köztem is -

1.

CYPRIAN
Elég tébolyult, mi?
nevet

WOLF
Nekem úgy tűnik, mintha élne a nő. Mint egy szent!

CYPRIAN
Egész picike emberek, mi?

WOLF
Teremtmények!

CYPRIAN
Mérj mérj mérj, mondja. Mérj mérj mérj!
De mit mérjek? Fogtam a mérőszalagomat,
és mindent megmértem, ami az utamba került. A parancsai űztek hajtottak tovább. És azt vettem észre, hogy egyre kisebb méretarányokkal dolgozom.

WOLF
Mért dugja őket a szőnyeg alá?

CYPRIAN
Nem dugom. Ők akarnak odamenni.

WOLF
És ha rájuk lép valaki -
Miből vannak? Ez milyen anyag?

CYPRIAN
Az ott, az földből van. Savanyú földből és méhviaszból. És az gagát. Polírozott szén. Abból régebben amulettet csináltak.

WOLF
Bámulatos. Hát nem pont úgy néznek ki, mint a minosz korabeli terrakotta bábuk? Ugyanaz az ősi életöröm.

CYPRIAN
Gondolja? Lehet. Csinálj valamit, mondja, csinálj valamit Cyp. Adok szuflát, adok szemmértéket, és te nekilátsz. Pirinyó kis emberkék, érti? Erdei manók, koboldok, akik lyukat fúrnak a katolikusok gumióvszerébe, és a titkárnők széke alá borsot hintenek.
nevet
Régebben ilyen óriás papírmasékat csináltam. Óriási méretűeket. Óriásdolgokat. Most azt mondja: csinálj egyszer valami irinyó-pirinyót, hátha az emberek azt jobban beveszik.

WOLF
Ki mondja?

CYPRIAN
Oberon.
egy újabb figurát mutat

WOLF
Fantasztikus.

CYPRIAN
Ennek az a címe: "A szétpukkedlizett térdű leány". Túl sokat pukkedlizett a kicsike valaki előtt. Most meg sántikál.

WOLF
A mozdulata, a tartása - maga a tökély, mindjárt mászni kezd a tenyeremen.

CYPRIAN
nagyítót ad neki
Nézze meg! Nézze meg!

WOLF
A szeme - a szeme is mintha élne. Ezzel valami egész rendkívülit alkotott.

CYPRIAN
Tisztára kis démonok, mi? Ja ja.
Mit gondol: tetszeni fog az embereknek?

WOLF
Mit érdekli ez magát? Ne törődjön vele, hogy az "embereknek" tetszik-e majd vagy se.

CYPRIAN
Legyen. Azért csak fölteszem magamnak a kérdést, hogy vajon tetszik-e bárkinek, vagy se? Az ember végsősoron örömet akar szerezni. Sokszor gondolok arra - például a "Dél rózsáját" hallgatom vésés közben vagy a "Kék Duna-keringőt", és Strauss, a valcerkirály is biztos föltette magának a kérdést, hogy vajon ez tetszik-e majd a társadalomnak vagy sem? Ó, ez biztos tetszeni fog a társadalomnak! Hallgassátok! Kéremszépen, ez a művész ajándéka!

WOLF
A valcerkirály, igen. De ön kis figurákat készít. Néma és megalkuvásmentes tárgyakat a nagyon keveseknek.

CYPRIAN
Figurakészítő? Csak ennyi volnék?
Az nem éri meg a fáradságot.

WOLF
Egy pillanat! Szeretném megvenni ezt a szobrocskát. "A szétpukkedlizett térdű lány"-t. Nászajándékba akarom adni valakinek. A nő, akit szeretek, hozzámegy valaki máshoz.

CYPRIAN
Vagy úgy. Akkor ne a lányt vigye. Akkor vigye inkább a holdtündért, a buja Titániát. Ha őt választja, mérget vehet rá, hogy imádottja a házasságot elég lazán értelmezi majd...

WOLF
Ez csodás. Szebb a többinél. Mi van a hajában? Virág?

CYPRIAN
Virág? Extrudált kenyér, sűrített tej, négercsók, burgonyaszirom. Egy dög ez a Titánia. Gyakran megy emberek közé. Délben, a szupermarketban, amikor nincsenek sokan, csak megérinti az árut és követik maguktól, úgy lebegnek a feje körül, mint a bolygók. "Mért nem vesz el egy bevásárlókocsit?" dohog a pénztárosnő. Na, vele megtalálná a számítását. A fejem teszem rá, hogy pont ez kell magának.

WOLF
Igen. Megveszem.

CYPRIAN
magában
Egy dög! Bánt engem. Kínoz és gyötör...
fennhangon
Na! Látja, egy jó ötlet sose árt.
Néha hetekig facsarja az ember az agyát, semmi, aztán egyet köhint, és az ölébe pottyan az ötlet.

2.

TITÁNIA
"Ne vágyj el az erdőből, édesem;
Velem jössz majd mezőkön, rétemen.
Én nem mindennapi szellem vagyok;
Államomban örökös nyár ragyog.
S látod, téged szeretlek! Hát gyere,
Szolgál tündéreim egész serege;
Neked tengermély gyöngyeit felhozzák,
Virágágyon fekszel, énekelnek hozzád.
Én megszabadítlak minden földi súlytól,
S tested szellemként a légben lubickol.
Pókháló! Moly! Mustármag! Babvirág!"

Titánia négy fehér inget húz ki a földből. Jobbról jön Oberon és Cyprian és bizonyos távolságból figyelik a jelenetet.

TITÁNIA
"Ezzel az úrral itt kedvesen bánjatok,
Ha szól szökelljetek, ha int, ugorjatok;
Etessétek édes barackkal, szederrel,
Tömjétek fügével, szőlővel, eperrel.
A vadméh odvából raboljatok mézet,
Gyertyául a méh viaszlábát kitépjed,
Szentjánosbogár lángja gyújtsa fényed,
Szerelmem fekhelyét, hogy földerítsétek.
Pillangó szárnyát kölcsönbe vegyétek,
A hold fényétől szemeit védjétek.
Hódoljatok előtte szépen, tündérek."

OBERON
Ott álmodik Titánia szomorú
száműzetésben nyáréji államáról,
és mór fiúcskádnak azt a bájos darabot
adja elő, amelynek hőse a szegény,
szerelembe őrült szamármenyasszony.

CYPRIAN
Feltételezem, hogy itt és most
ez részéről a búcsúelőadás.

OBERON
Fogadkozik ezerszer is, hiába,
ha egy karórát lát, rögtön futni kezd utána,
és összeszűri a levet akárkivel.
Képtelen másképp; ezt a környezetet
nagyon rosszul tűri.
A föld erőterei zavarják ép eszét.

CYPRIAN
Felforr a vérem, ha csak rágondolok!

OBERON
Akkor lássuk, mire képes együtt
a te művészeted és Oberon szelleme,
van-e biztos szer, melynek csodája
lecsillapítaná a megvadult királynőt,
s egy rövid időre sokkírozzuk őt,
és bezárjuk egy távolabbi korba.

TITÁNIA
"Gyerünk, fektessétek a nyoszolyámra.
Nekem úgy tűnik, könnye van a holdnak;
S ha a hold sír, sír a rét minden virága,
Valahol valakit megerőszakolnak..."
a függöny mögé tolja a fekete fiút és Höflinghez fut
Meg tudná mondani nekem kérem,
hány óra van?

HÖFLING
anélkül, hogy megfordulna
Most van -

TITÁNIA
Rád vártam, mindig csak terád!
A távolság köztünk bármekkora volt,
csak arra kellett, hogy téged keresselek,
lábujjhegyen állva lestelek!

HÖFLING
zavartan, de élvezi
Nos, hát...

TITÁNIA
Mért nem jössz velem a birodalmamba?
Parkon át, gáton át, folyón át, tűzön át!

HÖFLING
Nos, hát...

TITÁNIA
Hol laksz?

HÖFLING
Heimeranstrasse nyolc.

TITÁNIA
mintha idegen nyelven beszélne
"Mi-van-még-a-mély-hű-tő-ben?"

HÖFLING
folyékonyan
A mélyhűtőben van még
csirkeaprólék, pizza, mézfagyi.

OBERON
Most!

CYPRIAN
Höflinghez
A karját! Fogja le a karját!

OBERON
magában
Hát igen. Működik.
De ez a kis trükk, én azt gyanítom, is csak arra jó,
hogy mérhetetlenül megsokszorozza
a bánatom...

CYPRIAN
Köszönöm a közreműködését.

HÖFLING
Nincs mit, Cyp.
Majdnem szívrohamot kaptam -

3.

HELÉN
Istenem, milyen édi!

GEORG
Nincs benne semmi édi.

HELÉN
De igen, édi. Őrülten édi.
How cute she is! A sweet little darling!
Such a refined little lady! What's her name?^[6]

HELMA
Nem is nő.

GEORG
De.

WOLF
"Hasadás".

HELÉN
Mi?

GEORG
Mint hajnalhasadás.

WOLF
Nem. Hasadás, mint tudathasadás. Skizó.

GEORG
Skizó. A tökéletes nászajándék.

WOLF
A teljes címe: "Hasadás avagy Titánia Tetániában".

HELÉN
Hogy szikrázik, hogy villog!

WOLF
Egy kicsit haboztam, a komor címe miatt persze. De ez volt messze a legérdekesebb munka, amit a műtermében láttam. Egy igazán kiérlelt műalkotás.

HELMA
Műalkotás? Ez a kis mütyür? Ez nem műalkotás.

HELÉN
Mindenesetre nagyon szeretnivaló.
Szerencsét hoz. Talizmán.

WOLF
Nem, Helén, már elnézést: ez egy modern műalkotás. Ez a művész találta föl a mikrominiatúra stílust. Azonkívül nagyon sokba került. A francba.

GEORG
Tipikus, mennyire divatba jönnek most ezek a kis izék. Az egyik kollégám még a bíróságon is egy ilyen amulettet visel.

WOLF
De nem. Összetéveszted a kettőt. Ilyet biztos, hogy nem.

GEORG
Egyáltalán nem tévesztem össze. Ez most a trendi cucc. "A tuti", suttogják az ember fülébe a kezük mögött. Félig nevetnek rajta, félig esküsznek rá.

WOLF
Csak nem akarod azt állítani, hogy Helén esküvőjére én egy giccs-szuvenírt vettem valami szektashopban?

GEORG
Ilyet nem mondtam. Biztos nagyon drága volt. De most mindenhol ezeket a kis izéket árusítják. Ezek most a menők.

HELÉN
Talizmenők.

WOLF
Talizmánok.

GEORG
Hány játékdivatot megéltünk már: volt jojó és hullahop, gördeszka, walkman, a Bűvös kocka - most ezeket a kis termékenységdémonokat dobják a piacra. Szerintem ez nagyon is tipikus.

WOLF
Mi lenne ebben a tipikus?

GEORG
Tipikus, igen. Minden, ami hatékony manapság, a technikában, a gazdaságban, minden, ami dinamikus, az icipici. Kompakt, parányi, körömfeketényi. Minden kicsi és egyre kisebb lesz. Ez a korstílus. Mikroelektronika. Mikrofilm. Mikrobiszbasz. Mikroművészet.

WOLF
Helénnek
Tisztára hülyeség, amit itt előad.
Szavát se hidd el, kérlek! Nézd meg jobban.
Nem érzed, hogy vonz, hogy húz magához? Mint
holdfényes ösvény a tengeren...

HELÉN
Georgnak
Ha le kéne írnom, mit érzek ma, akkor egy kissé régimódi kifejezéssel élve: I dote on you, my love.^[7] Olyan gyerek vagyok, vakon belédzúgtam.

GEORG
Én is beléd. De vigyázat, kedvesem! Nehogy holnap reggel zúgó fejjel ébredjünk, két buta birkafej, nézik, de nem ismerik föl egymást.

HELÉN
Nagyon bízom abban, drága férjem, hogy vigyázol rám, és akkor is éber maradsz, ha magamat elveszíteném.

HELMA
A legrosszabbtól biztosan megvéd
majd titeket az egészséges kifáradás.

GEORG
Nem lenne kényelmesebb az esti bál előtt,
ha levetnéd a menyasszonyi ruhád?

HELÉN
Én addig járok ebben a ruhakölteményben,
míg meg nem keményszik a ráfröccsent mocsoktól,
és olyan nem lesz, mint egy niggerfattyú.

HELMA
Hoppá. Kezdődik.

WOLF
Helénhez
Bocsáss meg -

HELMA
Mi van?

WOLF
Bocsáss meg, Helén -

HELMA
Mi van?

WOLF
ráüvölt Helmára
Pofa be!
Helénnek
Bocsáss meg, kérlek, kissé kínos nekem,
hogy ennyire zavar a címe, a "Hasadás" -
nem volt szándékomban megijeszteni.

HELÉN
De hiszen imádom! Imádom!

4.

1. FIÚ
Melyik állatkertből szabadultál?
Egyébként egész jól nézel ki.

2. FIÚ
Vagy inkább egy múzeumból.

3. FIÚ
Nem tudsz beszélni? Honnan jössz? Nem vagy idevalósi?

2. FIÚ
Mi a neved?

LÁNY
Nem ért minket.

1. FIÚ
Ez úgy néz ki, hogy nem is hall minket.

3. FIÚ
A neved mi?!

1. FIÚ
kiabálva
Hal-lasz-min-ket?

LÁNY
Ez nem a mából jött.

3. FIÚ
Nem egészen a mából, mi?

1. FIÚ
De ha nem a mából jött,
akkor viszont elmesélhetné,
hogy itt hogy nézett ki minden korábban.

3. FIÚ
ujjával pattint Titánia arca előtt
Na, mondd már.

2. FIÚ
Nem beszél, nem hall, nem érez.

LÁNY
a plüsskutyáját Titánia kezébe nyomja
Még a kutyát sem bírja megfogni.
Fogni se tud.

3. FIÚ
a Walkman fejhallgatóját Titánia szájába tömi
Talán ízeket még érez.

1. FIÚ
egy üres sörösdobozt vág a fejéhez
Talán agya még van.

2. FIÚ
Hej, te más csillagkorból érkezett dáma!

3. FIÚ
kitépi a fülhallgatót Titánia szájából
Ne vágd tönkre a cuccomat!
Te disznó!
közelebb lép hozzá

LÁNY
előénekel
Rengeteg ember jár a parkban...

A HÁROM FIÚ
kórusban
Igen, a parkban rengetegen járnak.

3. FIÚ
Hányból jöttél, he? Te múltrém!

LÁNY
Korábbról!

3. FIÚ
Te holnemvolt-nyanya!

LÁNY
Még korábbról!

3. FIÚ
Te szuper-holnemvolt-nyanya!

LÁNY
Még sokkal korábbról!

3. FIÚ
Unicum Kingkong!

1. FIÚ
Arcod az van.
Nem vagy műanyag.
Tátsd ki a pofád, a pofádat tátsd ki!

3. FIÚ
Ez fentről jött.

1. FIÚ
Spuri, futás!

LÁNY
monotonon
Én még elég új vagyok itt.
Én még nem tudom, hogy mit csinálok.
Én egész jól érzem magam.
Én sokat járok az utcán, de
én még nem láttam a házakat belülről.
Néha azt hiszem, hogy rajtam kívül mindenki
totál oké, csak én futkosok folyton
a falakon kívül körbe-körbe.
És érzem, milyen sok erőt fordítok
önmagam ellen, és fogalmam sincs, miért.
Az öregem le akar lépni, az anyám
egész nap bőg, nem tudja abbahagyni,
kiszúrom az apám autógumiját.
Pincérnőnek megyek, ha nagyon muszáj,
és egész addig dolgozom, míg újra
el nem szúrom valahol.

5.

HELMA
Régen még magyaráztad a csillagokat.
Tudtad, hol van a Nagy Kutyában a Szíriusz,
hogy mi mért van, és hogy mit jelent. De ma?
Elfelejtettél mindent. Fölnézel még
Egyáltalán a csillagos égre, mondd? -
A nem-válasz, az is egy fajta válasz.
Mi a park napos oldalán lakunk.
Csak pár perc séta, és máris ott vagy
a zöldsodrú folyócska mellett,
amibe hajdan olyan szerelmes voltál.
Mióta nem jártál már arra, hm?
Hónapok óta. Hónapok óta itt fekszel
a szabadidődben és szundikálsz
a térképeiden.
Wolf! Nem tekinthetjük úgy ezt a parkot, mintha nem lenne hozzá semmi közünk! Muszáj a parkban egyet járnunk. Muszáj lesz egyszer a parkban egyet járnunk. Drága öreg majmom... Régebben még a francia forradalmat is olyan ékes szavakkal tudtad lefesteni. Ma már azt sem tudod megmondani, mikor történt. Hogy megtörtént-e egyáltalán. Csak azt akarom mondani, hogy annyi értékes tudás megy így veszendőbe. Végül is mindketten jó családból származunk. Hogy juthattunk oda, hogy a világtörténelem és az univerzum legfontosabb tényeivel sem vagy már tisztában. Ma már le se tudnál érettségizni. Kevesebbet tudsz, mint egy kisegítő iskolás.

WOLF
Egyáltalán nincs semmi okom rá,
hogy a francia forradalomra emlékezzem.

HELMA
Csak mert utálod.
Mert egyszerűen mindent utálsz.
Még a csillagokat is. Ezért nem tudsz gyakorlatilag semmit. És egyszerre minden túl magas lett neked.

WOLF
Nincs ember, akinek a csillagok ne lennének túl magasak.

HELMA
És régen? Az első emberek? Valahogy csak megbirkóztak vele. Történeteket és meséket találtak ki, hogy a mennybolt ne zuhanjon a fejükre.

WOLF
Milyen nap van ma?

HELMA
Kedd. Szerda.

WOLF
felpattan
Keddszerda.

HELMA
Kedd vagy szerda.

WOLF
Akkor mondd meg. Ne hagyj találgatni.

HELMA
Magam se tudom pontosan.

WOLF
Még egy olyan közeli dologban is képtelenség megállapodni veled, hogy milyen nap van ma. Akkor ugyan mi késztetne rá, hogy egy olyan távoli eseményről beszélgessek veled, mint a francia forradalom.

HELMA
Egykor olyan tapintható közelségbe tudtad hozni a francia forradalmat, mintha tegnap történt volna.

WOLF
Meghamisítjuk a Nagy Francia Forradalmat, ha úgy teszünk, mintha tegnap történt volna. Mivelhogy éppenséggel nem tegnap történt.

HELMA
Hanem? Na, mikor? Mikor?
Wolf hallgat
Annodacumál, mi? Annodacumál. A te visszatérő fordulatod.

WOLF
Az én visszatérő fordulatom? Mióta ez a visszatérő fordulatom?

HELMA
Évek óta! Évek óta!

WOLF
Légy pontos: mióta?

HELMA
Amióta nem igazodsz el a dolgok között.
Amióta nem olvasunk semmit.
Amióta nem utazunk sehová.
Amióta már nem vagyunk ugyanazok mi ketten.

WOLF
Légy pontos!

HELMA
Mióta egyszer Desmoulins-nal összekeverted Dantont.

WOLF
Aha. Tehát ezt észrevetted. Tehát ez minden, amit a francia forradalomból megjegyeztél.

HELMA
Már hogy ne vettem volna észre!
Mikor ez a kis nyelvbotlás volt a francia forradalomról szóló minden további elbeszélés lélekharangja.

WOLF
Összekeverni Desmoulins-nal Dantont
sajnos nem nevezhető kis nyelvbotlásnak többé.

HELMA
Uram teremtőm! Mi volt ezzel a kettővel?
Meséld el végre! Hogy volt az a dolog ezzel a kettővel, hm? Na?

WOLF
Összekevertem őket.

HELMA
És ez minden, de tényleg ez minden, ami még eszedbe jut - ezekről a... ezekről az idiótákról!

6.

HÖFLING
Az orrnyeregtől fölfelé. Mondom, nem vettem be semmilyen tablettát, nem én - és fáj a fejem, mondom, de annyira, hogy a szememet se bírom megmozdítani. Mostanáig azt se tudtam, mi a fejfájás, évek óta nem.

ERSTLING
heves érdeklődéssel
De a tünetek, mik a tüneteid?

HÖFLING
Magad is láthatod! Ez a bőrlebernyeg itt rálóg a szememre...
Erstling fölkel a helyéről, szakértő módon belenéz Höfling pupilláiba.
Az egész arc megfeszül, majd szétszakad. Lüktetés a fülben. Ami aztán benyomul az agyba.

ERSTLING
Gyanakszol valamire? Az arcizmaid - vagyis: van úgy, hogy valósággal csüng az arcod?

HÖFLING
Gyanakszom valamire.

ERSTLING
Tehát valamire gyanakszol!

HÖFLING
Igen, gyanakszom. Ha ez ugyanaz, mint ami a karommal volt -

ERSTLING
Mi volt a karoddal?

HÖFLING
A karomban! Azt hittem, belepusztulok! Üvöltöttem, mondtam, amputálják le a karomat, le vele! Én ebbe belepusztulok. A Stiermeyer Klinikán. Nagy hiba volt, mint utólag kiderült. Csak injekciókat adtak ezek a lódoktorok. Most már tudom. Tudod, hogy mért nem cserélték ki a kötésemet? Mert nem volt elég kötszerük, hogy új kötést csináljanak. De komolyan. Szóval nem ismersz valami jó helyet, valamilyen orvost?

ERSTLING
Kinél voltál akkor a karoddal?

HÖFLING
Ha ez ugyanaz, mint ami a karommal volt, akkor jóccakát. Akkor nekem végem.

ERSTLING
Külföldön voltál?

HÖFLING
Külföldön? Dehogy. Nem erről van szó.

ERSTLING
szája elé tett kézzel
Fertőzés!

HÖFLING
Ugyan már, a politikusok folyton külföldre utaznak.

ERSTLING
Folyton utaznak, igen. De azokra nálad sokkal jobban vigyáznak - szóval melyik orvosnál voltál?

HÖFLING
A Mainzer Strassén Dr. Sinekoe-nál, röviden Sinko, biztos ismered az Elkét, az asszisztensét.

ERSTLING
felpattan, a kabátjához megy
Azt hiszem, van valamim a számodra.
egy fogászati apparátust hoz
Tessék! Ezt hozták be ma reggel az ügynökségre. Ezzel úgy turkálhatsz a fogaid között, mint egy fogorvos. 98 euró. A német piacon ez az izé tökéletesen eladhatatlan. Nem kell hozzá se akku, se elem, közvetlenül bedugod a 220 voltba. Sőt, mit mondok, egy eldugult húgycsövet is ki lehet vele tisztítani.
megfordul
Ó, most túl hangos voltam... Na tessék! Letörted! Tönkrement!

HÖFLING
Ugyan már. Ez csak egy új típusú fogkefe, semmi más.

ERSTLING
A német piacon tökéletesen eladhatatlan.

HÖFLING
Miket beszélsz?! Ugyanolyan fogkefe, mint az a másik, az elektromos, csak ez erősebben pucol.

ERSTLING
Tessék! Tönkretetted! Nem működik. Tökéletesen eladhatatlan.
egy rovart vesz észre a virágváza mellett
Nézd csak! Egy kis jávorszarvas! Nem tud repülni, csak szökellni rovar létére. Anyám azt mondja: pakoljatok, ha van eszetek, kopjatok le innen, amíg nem késő.

HÖFLING
Nem értesz te az öregekhez! Nem kell nekik mindent elhinni. Nemrég beszéltem le a meckelstrassei házról. Erre most azt kérdezi tőlem: találtam egy másik házat, a hátsó kijárata a parkra nyílik, felőlem, de nézze meg előbb egyedül. Még mindig a legdrágább ingeket hordod.

ERSTLING
Mi? Ez az ing? Ez tíz éves. Tíz éves, kisapa.

HÖFLING
És ez mi? Mindig van rajtad valami új.

ERSTLING
Amulett. Ne! Ne nyúlj hozzá! Mindenki lelépne Németországból. Csak a kancellár és én maradunk itt a végén.

HÖFLING
A kapitány és a patkány nem hagyják el a hajót.

ERSTLING
A patkány! A patkány az nem én vagyok, hallod! Sokkal rosszabb idők jönnek, recesszió!

HÖFLING
Az American Airlines vezérigazgatója -

ERSTLING
És az Alitalia: egy milliárd dollár veszteség -

HÖFLING
Az American Airlines sokkal nagyobb cég. Chicagóban, vagy hol, a nagyfőnök kiküldi a titkárnőjét, kávét hozat magának és aztán bumm! kiloccsantja az agyvelejét, dirr-durr!

ERSTLING
A Frankfurter Allgemeinéban, mi?

HÖFLING
Nem, nekünk a Newsweek jár -

ERSTLING
Akkor a Frankfurter-cikk már biztos elavult.

HÖFLING
De legalább nem vagyok BMW-függő, mint te.

ERSTLING
De nem ám! Te Porsche-mániás vagy!

HÖFLING
Szóval te egy - te egy -

ERSTLING
Hagyd már.

HÖFLING
De tényleg, állítsd le magad. Te mindig egészen más pénzügyi kategóriába tartoztál, mint én. BMW alá nem mentél soha.

ERSTLING
Felvirrad még ránk, ne félj. Hogy múlik az idő, ember. Három napja, 22-én lapátoltuk el Meinhardot.

HÖFLING
Ma 25-e van?

ERSTLING
az órájára néz
26-a. Istenkém, ha belegondolok, három év az 36 hónap -

HÖFLING
Addigra letörleszted?

ERSTLING
36 hónap az 144 hét.

HÖFLING
Minden héten?

ERSTLING
Puszta túlélés.
Höfling leveszi a szemüvegét
Muszáj lenne lepucolni a szemüvegedet. Tedd sósvízbe.

HÖFLING
Itt, az orrtövemnél. Ezer oka lehet. Genetikus is.

ERSTLING
Hol voltál annakidején a karoddal?

HÖFLING
A Mainzer Strassén. Dr. Sinekoe, röviden Sinko.

ERSTLING
Figyelj ide! Ismerek egy kiváló ortopéd orvost.

HÖFLING
Ortopéd orvost!

ERSTLING
Igen. Nem hiszed?

HÖFLING
Mi köze az arcomnak egy ortopéd orvoshoz? Nekem neurológusra van szükségem!

ERSTLING
Ha nem, hát nem.

HÖFLING
Ugyan. Nemsoká úgyis mindennek vége. Minket ez nem érint. Vagyis dehogyisnem érint. De még beletelik pár évbe.

1.

GEORG
Mondd, miért beszéltél annyira csúnyán
azzal a színesbőrű fiúval?

HELÉN
Melyik színesbőrűvel?

GEORG
Az előbb, a buszon.

HELÉN
Nem bírom a niggereket.

GEORG
Nem vettem észre, hogy bármivel zaklatott volna.

HELÉN
Hogy nem zaklatott? Egy büdös nigger disznó, pawing my knee all the time! "Oh my, you're looking real pretty, li'lady, wonna see some hot pictures, just look at my -" The creep was all over me!^[8]

GEORG
Ez egy egészen fiatal fiú, játszik a testével, a busz rázkódott és lehet, hogy egy kicsit eltúlozta.

HELÉN
Keep off your rotten old fingers and beat it! You nigger son of a bitch! Stop touching me!^[9]

GEORG
Nahát, elég hogyismondjamcsak egy fiatal színesbőrűvel ilyen durván beszélni. Kész csoda, hogy olyan nyugodtan fogadta.

HELÉN
műsiránkozással
The lady there pushed me! That lady says I touch her. But I never didn't lay my hands on her, nosirre!^[10]

GEORG
Amikor leszállt, kiöltötte rád a nyelvét. Mint egy kisfiú.

HELÉN
Ezek a niggerkölykök tanuljanak meg ugyanúgy viselkedni, mint más rendes utasok. Ha már egy buszon utazunk.

GEORG
Mi ütött beléd?

HELÉN
Semmi. A niggerek alacsonyabbrendűek.

GEORG
Ezt magad se hiszed.

HELÉN
Dehogynem! Be van bizonyítva. Alattomosabbak, lustábbak és inkább hajlanak az erőszakra, mint a többi emberek.

GEORG
Marhaság!

HELÉN
Ez nem marhaság. Én éltem niggerek között. Tudom, miről beszélek.

GEORG
Helén! Értelmes nő vagy. A huszadik század végén élünk. Korunk legtöbb problémájáról józan megfontoltsággal mondsz véleményt. Nem jelentheted ki egyszerre, hogy a színesbőrűek másodrendűek!

HELÉN
Nekem nincs semmi bajom a színesbőrűekkel. Csak a niggerekkel. A kínaiak azok keményen élnek, sokat dolgoznak, kevéssel beérik.

GEORG
Ne! Kérlek! Elég!

HELÉN
Na ja. Nem harcolok mindenáron az elveimért. De azt se hagyom, hogy megfosszanak tőlük.

GEORG
Izgatott vagy ma, kismackó.
Talán mert Wolf jön, vagy nem?
Na jó, én máris eltűnök.
Legtöbbször úgy intéztem, hogy akkor találkozzatok, amikor az irodában vagyok. Egy újabb szép délutánt töltötök el együtt. Most is úgy lesz, mint mindig, azt remélem. Ha mindig úgy volt, mint ahogy remélem. De talán összefutok még vele, amikor visszajövök. Az utóbbi időben különösen jóba voltunk, Wolf meg én. Ennyi harmónia az általad szeretett két férfi között - mindig bepárásodik a szemed, ha együtt látsz minket. Nem is tiltakozol, amikor "az általad szeretett két férfiról" beszélek?

HELÉN
Ugyan minek. Amúgy is tudod.

GEORG
Nem tudok semmit!
feláll, hátramegy
Akkor hát...

HELÉN
Georg?

GEORG
Igen?

HELÉN
Ugye mi jól elvagyunk, nem igaz?
Úgy értem, nincs okunk aggódni pénzügyi tekintetben?

GEORG
Nincs. Mért kérdezed?

HELÉN
Mert az emberek körülöttem folyton panaszkodnak, és aggódnak a jövő miatt.

GEORG
Erre nekünk nincs okunk, habár -

HELÉN
Nem szeretném egy nap azt hallani,
hogy bennünket is utolért a válság.
Kérlek, légy éberebb, mint mostanáig.
Van egy olyan érzésem, eljött az idő,
hogy átütő nagy sikereket érj el.
Te nem hiszed? Látsz rá esélyt?
Jól védsz? Nem vesztesz el túl sok
Pert? Az ügyfeleid fizetőképesek? Elég nagyok
A perben forgó összegek?

GEORG
De kismackó, mért aggódsz emiatt?

HELÉN
Annyira sóvárgok a siker után,
valósággal éhezek a sikerre!

GEORG
Talán jó volna, ha újra aktív lennél...

HELÉN
Nem: te légy az. Erősnek, okosnak, jobbnak
akarlak látni a többieknél. Szeretném
érezni a benned rejlő erőket. Stramm
legyél, még ennél sokkal strammabb!
Semmi hátrálás, hanyatlás, megingás.
Látod, milyen sokat kívánok tőled. Nekem
olyan férfi kell, aki mindig győz, aki erősebb,
még erősebb, annál is erősebb. Aki elragad, aki
boldoggá tesz, aki legyőz - és szeret mindörökre.
És sok pénz legyen, Georg. Pénz a gyerekekre, az
iskolára, pénz magunkra, pénz öregkorunkra,
pénz a szépségre, pénz!

Georg Helén felé megy. Helén a karját az arca elé emeli, mintha attól tartana, hogy megütik. De Georg azért jön, hogy átkarolja.

HELÉN
nevet
A széken!... A széken!

CYPRIAN
Maga mit művel ott? Megőrült? A háborúban elvesztettem a fél fülemet. Az összes majom halott. Az összes fű halott. Ez kapd ki. Kitört a kötelező bejelentés. Itt már nem építesz több országutat. Jelentkezzen a polgári védelemnél. El a kezekkel! Azt mondtam, el a kezekkel!

GEORG
Ki maga? Mit keres itt?

CYPRIAN
Maga! Maga az anyatermészettel együtt hált, a pályaudvaron maga állt. Láttam magát a moziban. Ne menjen olyan gyorsan. Én is hadirokkant vagyok. Az adatvédelem így írja elő. Igenis! Hagyja abba! Elég! Rablógazdaság!

HELÉN
nyöszörög
Segítség! Segítség!

CYPRIAN
nevet
Nem, dehogy. Csak tréfa volt, csak tréfa.
Úgy látszik, egy kissé elkeveredtem.

GEORG
Tűnjön el, amíg szépen mondom!

CYPRIAN
Ezeknél a modern öko-házaknál az ember sose tudja, hol ér véget a közpark és hol kezdődik a magántulajdon. Ajtójuk nincs mindenesetre.

GEORG
Helénnek
Megint nem hajtottad be a rácsot.
elvezeti hátra Cypriant
Jöjjön...

CYPRIAN
A régi kínaiak azok még tudták, hogy a földgolyót keresztül-kasul mágikus ösvények hálózzák be. A maguk lakószobáját biztos hogy keresztülmetszi egy ilyen ösvény. Én a maguk helyében megvizsgáltatnám.

GEORG
Mindig járkál néhány őrült a parkban.
Ha nem húzod be az ajtókat, átjárnak a házon is.

HELÉN
Igen, Georg.

GEORG
Mit is akartam mondani... az előbbi, az a kirohanásod a négerek ellen, azt ugye nem gondoltad komolyan?

HELÉN
Nem gondoltam komolyan? Már hogyne gondoltam volna?

GEORG
De honnan jön nálad ez a gyűlölet?

HELÉN
Nem tudom. Az ember fejében születik.
De a vérében van.

GEORG
Bántott téged valaha is egy fekete?

HELÉN
Undorítóak. Ez nem elég? Ők a megtestesült gonosz a földön. Elnyomják, megfojtják, széttiporják a fehér fajt. Világuralomra törnek. Nincs lelkük, csak a fekete testük és a hatalom mérhetetlen akarása.

GEORG
Az előbb mintha azt mondtad volna, hogy nagyon lusták.

HELÉN
Igen, lusták és hatalomvágyók.

GEORG
Ügyvéd vagyok, Helén! Az a hivatásom, hogy a gyengék, az üldözöttek és a kisebbségiek jogaiért küzdjek. Bérlőket képviselek a tulajdonosokkal szemben, külföldieket a német hatóságokkal szemben -

HELÉN
Igen, ez tiszta sor, remek. De ennek semmi köze a niggerekhez. Itt nincs egy néger se, akivel komolyabb dolgunk lett volna. Ezért nem kéne ezen veszekednünk. Ez olyan, mint amikor az egyik protestáns hitű, a másik meg katolikus. Felőlem mindkettő megtarthatja a maga hitét magának, és a házasság mégis jól működik.

GEORG
De az én feleségem nem lehet fajgyűlölő!

HELÉN
Dehogynem.

GEORG
Istenem, micsoda iszonyú szélhámosság:... Ezt maga mért nem árulta el nekem korábban?! Így nem mehet az emberek közé, ezekkel a beteges nézeteivel! Az ilyesmit előbb meg kellett volna mondani az embernek!

2.

3.

ERSTLING
Maga valószínűleg nem olyan robosztus, mint a többiek. Nagyon finom lapockái vannak.

LÁNY
Az ember lapockái voltaképp elcsökevényesült szárnyak.

ERSTLING
Nem mondja komolyan.

LÁNY
De, de. Az úgy van.
sószórót húz elő a farmerja zsebéből és sót szór a szájába
Rajtam kívül mindenki totál oké és érett.
Csak én futkosok folyton a falakon kívül körbe.

ERSTLING
idegesen
Hm, hm.

LÁNY
Én még elég új vagyok itt.
Még nem tudom, hogy mit csinálok.
De egész jól érzem magam.

ERSTLING
Hm, hm.
Ami még némi reményt ébreszt bennem, tudja, az az emberi szív melege az általános felfordulás közepette. Vandalizmus, kilátástalanság, égő kartondobozok, égő autógumik -

LÁNY
Érzem, milyen sok erőt fordítok
önmagam ellen.

ERSTLING
Hm, hm.

LÁNY
sót szór a szájába
Kanálszámra tudnék sót enni.

ERSTLING
Hm, hm. Egyszer majd csak szájon csókolja magát valaki, nem igaz?
kuncog

LÁNY
Én úgy látom, hogy van a baromihatalmas mérnökvilág az egyik oldalon, és a szegény disznók irinyó-pirinyó rohadtegyvilága a másikon.

ERSTLING
Hm, hm. Azért bizonyos haladást elértünk már. Például ott van a higiénia. Azt már nem lehet olyan egyszerűen visszacsinálni.

LÁNY
Higiénia. Kész terror. Ettől lesz a gomba, a pattanás, a sömör, egy egész dzsungelnyi szirszar a bőrödön.

ERSTLING
Hm, hm.

LÁNY
Ma éjjel azt álmodtam megint,
hogy a rokonságot úgy általában
eltörölték, de radikálisan! Az ember
megszületik valahol és azonnal benyomják a társadalomba. A család, mint olyan kiesik az életedből. Legföljebb laza baráti körök vannak, munkahelyi körök, tanulókörök, lakóközösségek, ehhez hasonló.

ERSTLING
Rémálom!

LÁNY
Na persze, ezzel nem értek egyet föltétlenül.
Egy csipetnyi igazság van azért benne.

ERSTLING
Magának nincsenek rokonai?

LÁNY
Nekem? Dehogynem. Hogyne volnának.

ERSTLING
Gyere, te mocskos kis Mikiegér, te... Európa legszebb asszonyává teszlek. Csak maradj szépen nyugton! Sziporkázóan elegáns nőt csinálok belőled... Minden kívánságodat teljesítem, de ha úgy átversz, mint Irmgard Peters, akkor kitaposom a beledet! Te az én büszke hercegnőm vagy, hallod! Légy büszke, légy nagyon büszke, akkor majd jó lesz, akkor -

LÁNY
Rohadt geci.

1. FIÚ
Fogd meg! Elkapjuk a múltból jött nőt.

3. FIÚ
Hé, gyere velünk! Elkapjuk a pliocénkori csajszit és eladjuk a múzeumnak.

LÁNY
Ááá, nincs kedvem.

3. FIÚ
Levelet írt neki a nő.

2. FIÚ
Az égből lógott ki, két felhő közül, egy állati nagy levél, aztán hirtelen leesett a rétre. Rohanok át a parkon. Próbálom elolvasni. De túl közel vannak azok az állatnagy betűk. Fölmászok egy fára, és fölülről próbálom elolvasni -

3. FIÚ
És tudod, mi volt benne? Találkozni akar vele. Nicóval! Csak vele, egyedül... De mind odamegyünk. Most elkapjuk a bestiát.

LÁNY
Arról ti csak álmodtok. Kopjatok le.

ERSTLING
magában
Je suis comme je suis.^[11]
Kérdezem, mi vehet rá egy fölegyenesedett, két lábon járó embert, hogy ilyen nevetségesen összegörnyedve rángjon, ha egy kis szórakozásra vágyik? Ami itt most összejött: a félig gerjedt vágy, a gyanakvás és a nemi aktus. Az összes többi irmgardszerűen alakult... De nem! Igazán bájos volt! Mért kritizálsz utólag? Miért kell egy hibátlanul összeillő szerelmespárt utólag szétcincálni? Ezt úgy hívják: elvonatkoztatás! Amint két lábra áll az ember, már csak szavak maradnak a fejében. Az előbb még, a földközelben, nem volt, csak néhány csöndes, lendületes, vidám fogás és alig múlt el egy perc, máris feltolakszik az emberben a heves fogalomalkotás! De miből következik, hogy gondolkoznom kell? Abból, ahogyan viselkedett!
hátramegy. A homokláda szélén ülő kis Höflingből egy magas és halk "i" szakad ki. Erstling megtorpan, fülel, aztán odamegy a kis emberhez
Mi van kisfiam? Ilyen későn még nem vagy ágyban?
Milyen szépen kiöltöztél. Készülsz valahová ma este?
a fiú halk "i" hangot ad ki
Mi van veled? Hadd nézzelek... Jézusom: Höfling! De hát mi történt? Az isten szerelmére, hallasz engem? Höfling! Mi bajod? A tünetek, a tünetek - mik a tüneteid?! Ez már a vég, elérkezett. Höfling, most lecsapott rád. Gyere, viszlek a doktor bácsihoz. Jézusom, mit műveltél?! Na, ne sírj kicsim, itt vagyok, most már nem hagylak el. Segítek. Még mindened egyben van. Öregfiú! Viszlek az ortopédusomhoz... Á, francokat. Az úgyse segít. Máshova kell mennünk. De hová?
kézenfogja Höflinget, és eltűnnek a bozót mögött

4.

WOLF
Nem, Georg, most túl keserű vagy. Nem néztél elég mélyen az arcába. Helén az valami egészen különleges.

GEORG
Valami egészen különleges. Ez a valami egészen különleges számomra különleges próbatétellé változott. Számomra kínszenvedés a furcsasága. Hogy ilyen megátalkodott konok. Mintha valami rovar csípett volna a fejébe - kívülről szép és friss, belülről hernyó rágja szét. Megmérgez a rothadt elveivel!

WOLF
Csak kritizálod. Rögtön kiborulsz tőle. Ahelyett, hogy nyugodt maradnál, csodálnád, és így segítenél neki. Ha egyedül van, föltámadnak benne a gyermekkori félelmek, újra rettegni kezd a fekete embertől. Túl komolyan veszed ezt az egészet.

GEORG
Kisiklik előlem, fejlődik visszafelé. Napról napra távolabb kerülök tőle, és már alig vesz rólam tudomást. És aztán az utóbbi időben, akármilyen köznapi kérdés felmerül, hirtelen belémhasít, és mint akit megbabonáztak, osztani kezdem a legszörnyűbb nézeteit! Kit vettem én feleségül? A tévedés és annak zöld fénye vezettek el a rossz tündérhez. A tévedés és annak zöld fénye, úgy van!

WOLF
Én ezt másképp látom. Ő nekem is idegen - de közben értékes, csodálatos -, egy igazi csoda.

GEORG
Wolfba kapaszkodik
Vigyél jó társaságba! Jó társaságba, Wolf! Nem bírom tovább az emberi vadállatok között! Inkább élnék manók és tündérek között, mint teljesítményszakemberek és jóléthabzsolók között. Inkább lennék fürkésződarázs, mint ember a pszichológusok, bírók és tanárok között. Bár volnék szúnyog, belecsípnék abba a húsos, dagadt ajkukba. Inkább lennék kobold a nagyanyám befőttes üvegében, mint államilag dotált önmegvalósító a maga zagyvasággal és a rothadásmeleggel teli szabadketrecében, kihamvadt tekintetű gyerekkísértetek, kölyökkorú életuntak között. Inkább lennék féreg az ürülékükben, mintsem hogy napról napra szembenézzek velük. Látod, én már nem értek egyet senkivel sem. Este a kávéházban ülök és leszedem a keresztvizet a barátaimról. Azokról mondom a legrosszabbat, akik a legközelebb állnak hozzám. Egyiket a másik előtt szidom, a másikat az egyik előtt... Csak a hazug szó köt össze, csak a hamisság teremt békét. Ó, drágám! Honnan ez az én hirtelen kétségbeesésem? Különben nem látom a dolgokat ilyen kellemetlen fényben. Mi kettőnknek, Wolf, most sziklaszilárdan össze kell tartanunk. Értesz? Te vagy az egyetlen, aki előtt kitárhatom a szívemet!

WOLF
Helénnel ez nem megy?

GEORG
Helén, Helén! Téged csak ez az egy érdekel belőlem! Ha átölellek, az ő illatát szimatolod a ruhámon!

WOLF
Ha ízléstelen vagy, akkor nyavalyogj tovább egyedül.

GEORG
Wolf! Maradj. Tudod, mit csináltam?
Alapítottam egy videócéget.
Egy ügynökfej, egy munkanélküli építész, meg én.

WOLF
Videót miről?

GEORG
Üdülőhelyekről készítünk kisfilmeket. Egyre nehezebb papírhoz jutni. Drága színes prospektusok helyett a jövőben egy utazási irodában ingyen kikölcsönözheted a videóinkat. Csak annyit mondsz "Elba", és máris ott vagy Elba szigetén.
Mondd, mi a fenét csinálok én, mit képzelek egyáltalán?

WOLF
Egyszer az életben végre komoly dohányt akarsz zsebre vágni.

GEORG
Biztos vagy te abban, hogy ébren vagyunk? Nekem úgy tűnik, hogy pont mi alszunk. És más virraszt. És hogy bennünket senki - senki nem ébreszt már föl, mert az alvás elsodort magával, és mert nincs többé ébredés, csak sodródás újabb átváltozások felé.
És körülöttünk lidércek és hazajáró lelkek sétálnak, velünk választópolgárokkal egyenlő jogokat élveznek és befolyásuk van! Éjjel és nappal, a holtak és az élők, békésen együtt. Egy és ugyanaz a mispóche!
Gyönge halántékunkra, Wolf, ős árnyék vetül. Micsoda idiotizmus! Kit vettem én feleségül?

WOLF
Hát igen. Az ember céget alapít és egy szempillantás alatt kiszalad a lába alól a talaj. Szépen beszippantja az örvény.

5.

CYPRIAN
Na végre! Itt van. Már mindenhol kerestem. Még idegen lakásokba is begyalogoltam.

HELMA
Magával hozta a figurát?

CYPRIAN
Lassan, lassan.
Mért nem jön el hozzám a műterembe?
a zsebkendőjéből egy kis medált csomagol ki

HELMA
Hadd nézzem. Ez micsoda?

CYPRIAN
Nem látja? Az állig befalazott nő. Kidugja a fejét és üvölt. Kiugró bőgőmasina fehér falból.

HELMA
És ez hatásos?

CYPRIAN
Hatásos, igen.

HELMA
Milyen ronda.

CYPRIAN
Adja vissza!

HELMA
Nem! Ez egész biztosan egy igazi műalkotás. Én nem értek hozzá. De szükségem van rá, szükségem van rá. Tessék, itt a pénze, Cyp... Mondja, hogy tud valami ilyen kifejezőt csinálni! És ezt nyakba akasztva viselik?

CYPRIAN
Igen. Lejjebb.

HELMA
És aztán? Mi történik?

CYPRIAN
Embereket szólít magához. Amennyit csak akar. Férfiakat. Amennyit csak akar. Válogathat köztük.

HELMA
Nekem csak az enyém kell.

CYPRIAN
Naná, az is eljön. Magának jó, magának egy eredeti jutott. A legtöbben csak gépi másolatot kapnak.

HELMA
Ezeket az izéket most az egész világon keresik, mi? Szinte már olyan ez, mint egy járvány.

CYPRIAN
Gyereke van?

HELMA
Nincs. Sajnos.

CYPRIAN
De bőgőmasinája már van.
mindketten nevetnek
A mellén lóg, meg se mukkan, mégis bőgőmasina. Mi az?...
Igen. Ma még együtt nevetünk. És holnap beveri a fejem egy szöges kerítésléccel.

HELMA
Ki tesz ilyet?

CYPRIAN
Maga. Meg a magához hasonlók.

HELMA
Maga őrült. Beteg! Őrült!
jobbra elszalad

6.

1. FIÚ
a harmadiknak
Fázol? Odaadom a pulóveremet.

2. FIÚ
a lánynak
Az ember legyen őszinte. Minden reggel fedezd fel egy ócska dilidet és szabadulj meg tőle.

LÁNY
Nem olyan egyszerű.

1. FIÚ
a harmadiknak
Nem érzed jól magad?
Átveszem tőled az őrködést.

2. FIÚ
Csak akkor jutsz fel a csúcsra, ha totál őszinte vagy. Csalás kizárva. Olyan légy magadnak, mint a kristálytiszta víz, kristálytiszta és jéghideg, lényegében ilyenné kell válnod, ha el akarod fogadni saját magadat.

LÁNY
Világos. Aztán elmész Tibetbe, lehajítsz egy követ a világ tetejéről, hallgatod, ahogy gurul, és egyfolytában csak gurul, gurul lefelé.

1. FIÚ
a harmadiknak
Szereted az Empty Love-ot a Migstől? Majd adok neked egy kazettát.

2. FIÚ
Például az emberi szexualitás -

LÁNY
Uááá. Már megint kezdi.

2. FIÚ
De őszintén. Néha azért becsukhatnád a fél szemedet. Nem mindig jön arra a szőke királyfi fehér lovon.

LÁNY
Á, nem, én már döntöttem. Ha azt mondom magamnak, oké, egyedül mész a zuhogó esőben, akkor nem téma ebben a nyomorult helyzetben, hogy komolyan számolnom kéne azzal, hogy valami csodalény akad az utamba.

2. FIÚ
De ezt nézhetjük úgy is, hogy én az utadba akadtam, és ezt tekintheted csodának is.

3. FIÚ
Szeretnék egyszer áthajózni Írországba.

1. FIÚ
Ha ez a vágyad, akkor megpróbáljuk teljesíteni.

3. FIÚ
De annyi pénzünk nincs, hogy hajót béreljünk.

1. FIÚ
De még találhatunk egy roncsot, amit kikupálunk.

LÁNY
Ugyanilyen erővel másképp is dönthettem volna. Mondhatnám azt is: oké, férjhez megyek. Mint a nővérem. Vagy franc tudja ki. Na persze. Az ember folyton reménykedik. Mindenki reménykedik. Ez van.

7.

WOLF
Hogy van mostanában Helén?

GEORG
Jól van. Baromi jól van.
Csak úrrá lett rajta egyfajta politikai koprolália.^[12]

WOLF
Az mi?

GEORG
A beteges kényszer, hogy egyfolytában a legreakciósabb szarságokat beszélje a szájával. Elveszel egy szép nőt feleségül és kiderül, hogy a Ku Klux Klán tagja.

WOLF
Egy szép napon majd csak összevakarja magát.
egy üres üveggel bemegy a lakásba

GEORG
Helmához
Szinte meztelenül járkálsz itt.

HELMA
Meleg van.

GEORG
Ülj ide mellém.

HELMA
Vedd el innen a mocskos mancsodat.

GEORG
Meztelenkedünk? Nagyon trendik vagyunk, nagyon modernek, mi?
Helma dohányzik
És? Izzadás, remegés, visítás,^[13] egyébként minden rendben?

HELMA
Minden rendben, igen.

GEORG
Ma Szent Iván éjszakája van.
Megfordulnak a tengermélyre süllyedt hajók.
Lovak beszélni kezdenek.
Szerelmesek ugrálnak át a napforduló máglyái fölött,
s a hajnal harmatában beteg asszonyok hemperegnek.

8.

9.

HELÉN
a földre mutat
Ez meg mi?

WOLF
Elég meglepő, de csak egy folt. Talán kakukk-köpet. Mindenesetre ilyen foltot ezerszámra láthatunk a természetben.

HELÉN
Akasztott emberé!

WOLF
Úgy látom, nincs vérpad a közelben.
De még egy fa sem. Csak a csupasz ég,
amire senki sem akaszthatja föl magát.

HELÉN
És mégis, ez egy akasztott ember foltja!
Ezáltal kétszeresen is átkozott.
Egy ilyen folton ötven-száz
mandragóragyökér is megterem. Ezek az
akasztófamanók. Miattuk emelkedik
ezen a környéken öt-nyolcszorosára
a születési ráta.

WOLF
Addig ismételgeted, amíg valósággal beleragadsz a babonáidba. Mint egy felforrósodott motordugattyú. Szerintem ez egyszerűen csak egy szétloccsant kakukknyál.

HELÉN
Kakukknyál! Hahh! És mit gondolsz, mi az? Azt hiszed, hogy a kakukk köpi a fáról?

WOLF
Mit tudom én. Valami kakukkváladék, igen.

HELÉN
Naná. Hülyeség!
A kakukknyál a kabóca lárvájának védőtajtékja. Kiskorában a növények nedvét szürcsöli és vedeli. Ebből valamilyen viaszos váladék keletkezik, amit a saját folyékony ürülékével ügyesen összekever és levegővel dúsítva felhabosít. Így védekezik és ezért lehet belőle egy szép napon tücsök.

WOLF
Ez most így van, vagy ez megint valami boszorkánylatin?
Tényleg gyerekkorom óta szilárdan hittem, hogy ez a folt, amint a neve is mondja -

HELÉN
Gyermeki hiedelem! Látod, te gépkocsitulajdonos, mi történik, mikor a gyermeki hiedelem rabja babonásnak nevezi a másikat? Fogalma sincs, miről beszél.

10.

TITÁNIA
Daidalos: teheneket is tudsz építeni?

CYPRIAN
Mit keresel te itt? Nem hívtalak. Menj utadra, mű. Ne ijesztegess!

TITÁNIA
Vágy, vágy!
Hallasz engem?

CYPRIAN
Nincs több hozzádfűznivalóm. Új munkán dolgozom.

TITÁNIA
Most még megtart és megóv az érzékek zűrzavara. Most még lélegzetének köde beburkol tébolyával. De ha magamhoz térek egyszer, azt a szívem nem éli túl... Daidalos: Megőrülök egy bikáért!

CYPRIAN
Minek neveztél engem?
Holdbéli Titánia, te túl könnyen játszol
azzal, aminek látszol, mindent összekavarsz.
Nem szerencsés ennyi alakot egyszerre belakni.
Gondolj bele, milyen komoly
következménnyel járnak fenséges tetteid,
mert minden tetted új törvényt teremt.

TITÁNIA
Azt én is jól tudom.
Te ne oktass ki engem.
Nem Daidalos vagy, a figurakészítő?

CYPRIAN
Én a Cyprian vagyok. Másképpen Cyp.

TITÁNIA
Ugyan, ugyan. Ne bújócskázz tovább.
Te vagy a fickó, aki Minósznak s a gyerekeknek
az életre kelt bábokkal örömet szerzett,
és más aranyos játékokkal is.
És te voltál az is, aki a hangyát
egy cérnaszállal átküldted a kagylón...
Könyörgöm, most énrajtam segíts!
Egy szegény asszony vagyok, aki tüzel.
Sikítok, minden porcikám a
a fehér bestia után sikolt.
Kín gyötör érte, hamuvá éget!
A szeméremajkam duzzadt-kemény, mint egy tehéné,
a pattanásig feszült rózsaszín bőr alatt
különös dudorok dagadnak; a nehéz, ragacsos nyálka
nem nő folyása: már szinte tehéné!
A pofám forró büdössége: kész tehéné!
Fájások, fájások... De nem: ez csak a vérem zubogása,
a hosszú, véget érni nem akaró reszketés,
a termékenyülésé -
Csinálj egy tehénsegget nekem!
Nem bírom ki másként, különben nem jön el.
Amilyennek most kinézek, ez az emberi soványság
nem hat rá, nem izgatja föl.

CYPRIAN
Tán még emlékszel:
én is megőrülök egy csodálatos illetőért,
aki ügyet se vet rám.

TITÁNIA
Nem tudod, milyen nagy kínban vagyok.
Az emberek nem tudják, mi a kéj.

CYPRIAN
Legalább most átérzed, milyen a kedvem,
mikor a fekete fiút akarom.

TITÁNIA
Széles és kerek toldást csinálj,
és mohapuhát, de nehogy otromba legyen!
Hófehér lágyéka van a kedvesemnek,
a nyakában jácintkoszorú,
és homloka oly sima, mint a márvány.
Daidalos, úgy szégyellem magam: mit keresek
ilyen szűk asszonytestbe préselődve?
Miféle félig élő hullát kínálok
föl az én isteni bestiámnak?

CYPRIAN
Régebben volt gyakorlatom az ilyen nagyobb plasztikákban -

TITÁNIA
Tehenet, egy üreges tehenet!

CYPRIAN
Nem, nem. Én Oberont szolgálom...

TITÁNIA
Belemászok és ráborulok a vázra -

CYPRIAN
Kis szerencsével meg tudnám csinálni.
De én Oberont szolgálom...

TITÁNIA
És ahol vékony vagyok, ott puha kendővel kibéleled.

CYPRIAN
De csak ha átengeded a fekete fiúdat!

TITÁNIA
Fekete fiú, fekete fiú.
Fogalmam sincs, kiről beszélsz.
Ugyan mit kezdjek vele?
Fiút vagy férfiembert soha többé
meg nem kívánok: én, Pasiphae,
alkalmatlan lettem mostantól
otthoni közösülésre.

CYPRIAN
Tehát átengeded nekem Normant és többé
nem befolyásolod? Megígéred?

TITÁNIA
Megígérem. Amit a legjobban szerettem,
odaadom, csak legyek gyönyörű, mint egy állat.
Azt látom, amit ő: csak fát, csak tengert, csak mezőt.
Az éjszakáim, mint ő, hófehérek.
Sötét tájra az álmatlanság fénye hull,
az ő nászfehérségétől szemem elvakul.
Hadd tegyem boldoggá,
és szarva hegyéig bizsergő örömmel
térjen vissza hozzám, bár állnánk már
egymáshoz oly közel, hogy vérem minden cseppje
ezt zsibonganá.

11.

GEORG
Wolf Helént szereti, nem téged szeret!
Eltékozlod a legszebb éveidet.

HELMA
Ugyan, én évről évre elvirágzom és mindig újra zöldbe borulok. Árnyékot adok, friss lélegzetet, védelmet nyújtok a rossz idő és a vihar ellen, suttogok és nyögök. Csak nemzeni nem tudok vele. Állandóságot és biztonságot kínálok neki, törhetetlen hűséget és egészséges életritmust. Az öregségemtől és kopárságomtól nem kell tartania, mert minden évben keresztülgázolok ezen a fázison, és a következő évben ismét ifjan állok az oldalán, hogy fölgerjesszem szerelmi érzéseit. Közben csak nem ijed meg a nevetséges, göcsörtös, nyikorgó véntől, nem igaz?

GEORG
Elment az eszem, amikor Helént feleségül vettem. Csak a testét láttam. Olyan volt, mint egy pompás városkapu, amelyen át fényes diadallal vonultam be. De a kapu mögött komor kisváros lapult, egy minden képzeletet fölülmúlóan nyomorúságos koszfészek. A csalódás hatására szinte egy pillanat alatt érett férfi lettem. Az eszem és az érzéki vágy is egyet súg most: te vagy a jobb nő, rád van szükségem.

HELMA
Ha már nem tudom megtartani azt, akit szeretek, azért nem kell, hogy ki is gúnyolj ezért.

GEORG
Nem gúnyollak! Rólad álmodom. A szádról, a szemedről, a szomorúságodról. Az arcod egészen átjárja az enyémet. Mintha te volnék, amikor mosolygok, amikor morgolódom... Jaj, szédülök, minden zuhan! A kezedet! Egy pillanatot muszáj megpihennem. Szerelmesnek lenni olyan fárasztó.

Tudod, mit álmodtam?
Mezítláb jártál
a gabonaföldön, a kalászok csúcsain,
és könnyű voltál, és vidám, és távolodtál.

HELÉN
Van képed azt a hányást mesélni nekem,
amit valaki más mellett álmodtál?!

GEORG
Mostanában olyan elveszettnek látszol a szűk látóköröddel.

HELÉN
Tehát ez az egész színlelés volt csupán?
Ennek semmi értelme. Tegnapig így szeretni valakit, ma pedig simán elhagyni. Emögött nyilván valami gonosz szándék lappang, hogy megkínozd a másikat, valami aljas, nem?

GEORG
Te vagy az! Korábban jó voltál,
de a te hirtelen jellemváltozásod mindent felkavart, és két ember, aki eddig lényegében idegen volt egymásnak, most egymásba szeretett.

HELÉN
Dehogy szeretett!
Jó, menj csak el hozzá, ne törődj semmivel!
Ilyen tucatárut nem találsz minden bokorban.

GEORG
Nem kellene ennyire lenézned.
Ettől még nem leszel nála különb.

HELÉN
Velem legalább valamit kockáztattál volna!
Annyi ismeretlent, annyi páratlant halmoztam fel a számodra magamban. De te gyenge vagy és nem akarsz megismerni. A kis csorgót választod, a búvóhelyet, a vacsorát, a műszerfalat -

GEORG
Ahogy vesszük, Helén.
Való igaz, nehezen vontam ki magam a hatásod alól. Míg öleltelek, hajlottam rá, hogy osszam a cifra nézeteidet is. Az ember mindenben egyetértésre törekszik. Olyasmiket, amit te hangosan kinyilatkoztatsz, magamban én is mondok halkan, ilyenek nekem is eszembe jutnak. De az ellenkezőjük is. És ha a számat kinyitom, mérlegre teszem, mit beszélek. Amit mondok, illik a világ jelen állásához. Ezt a szakmám is megköveteli. Te megengedheted magadnak, hogy lemerülj a lelked bugyraiba. Én dolgozó ember vagyok, nekem hasznossá kell tennem magam. Nem, Helén, ennek nem lett volna jó vége köztünk. Végül is én téged nem értelek. Kit ölelek, amikor téged ölellek? És milyen tiltott eszmét csókolok az ajkaidon? Napról napra egyre csak hátrálsz, olyan területekre tévedsz, ahol személy szerint nekem semmi keresnivalóm. Tegnap fajvédőveszettség, ma jámboristenhit, holnap babona és mágia, maga a középkor, és holnapután talán már egy kis kannibalizmus.

HELÉN
Ravaszul azt mondod: ennek nem lett volna jó vége köztünk. De közben szívtelen lettél. Szerinted ez rendben van?

HELMA
Mit művel velem ez az ékszer? Hirtelen nagyon kapós lettem, de ezzel együtt fájdalmasan duzzad bennem a gyanú is, és minden hamisságra érzékeny vagyok. Nem akarok az igazság betege lenni! Inkább becsapom magam és hagyom magam becsapni. De nem. Akkor megint hoppon maradok...

GEORG
"Hollót galambért ki nem ad cserében?"
Hát nem olyan vagy, mint egy galamb, lágy, gömbölyded és a szerelem bolondja? Végtelen gyönyörűségemet találom benned. Neked fogalmad sincs arról, hogy a vágyam téged már milyen félelmesen feldarabolt. Magamban csak levágott tagokat látok, csupa elérhetetlen dolgot: melleket, combokat, csípőt! Levágni a fejet, levágni a lábakat! Egy láncfűrészes gyilkos nem mészárol nagyobb kéjjel, mint az én elvakult képzelőerőm.

HELMA
Miket beszélsz? Kezdek félni.
Az én vágyam mindig arra irányult,
hogy boldoggá tegyem a férjemet.

GEORG
De ezt nem éred el soha!
Nemrég kérdeztem tőle: tényleg nem érzel
semmit ezek iránt - a dolgok iránt,
amikről én olyan vadakat álmodok? Erre ő:
"Azt hiszem, semmit.
Nem érzek semmit ezek iránt
a dolgok iránt. Igen: dolgok lettek a számomra
rég. Mint a mustár és a lépcső"...
Hogy mondhat egy ember ilyen szörnyűséget!

GEORG
Wolf! A farkas a mesében! A név illik a legjobb barátomra.

WOLF
Figyelj: tartsd meg a vacak Helénádat! Nekem nem kell. Lehullt a hályog a szememről: nem ő az! Jött az érzelmek földcsuszamlása, és egyszercsak semmivé lett. Nem tudom, mit ettem rajta ilyen sokáig. Rejtély. Bocs, nem téged akarlak bántani, drága barátom... Mindazonáltal most sokkal boldogabban térek vissza az otthonomba.

GEORG
Helmával akarsz maradni?
magában
Ez rossz nekem.

HELMA
Georgnak
Ne higgy neki!
Csak úgy tesz. A szavakkal játszik - ugyanúgy, mint te!

GEORG
Én nem játszom. Ő viszont csak úgy tesz.

HELMA
Nem arra megy ki ez az ál-csetepaté, hogy még kanosabban bújjatok vele az ágyba?

GEORG
Még egyszer utoljára: tehát te ezzel a Helmával akarsz maradni?

WOLF
Igen, az én Helmámmal.
Nagyon jól kijövök vele. És ezt nem lehet mindenkiről elmondani.

GEORG
Jól kijössz vele. Ez lett abból, hogy "Szeretlek"? Micsoda szenvedély! Micsoda láz! Helma, hallod ezt? Hallod, milyen félszívvel tér vissza hozzád?

HELMA
Ha ennek a félszívnek a fele igaz volna, már rég hurrát kiáltanék.

WOLF
Belefáradtam a keresésbe. Már tudom, hol a helyem. Mostantól kerülöm a kéjek csereberéjét, és kis birodalmam határai közt maradok.

GEORG
A birodalmadat csak addig bírod, ameddig a farkad nyújtani bírod. És ide a farkad többé be nem teszi a lábát. Ezt garantálom.

WOLF
Na persze, te el se tudod képzelni, milyen az, amikor az embernek egy ilyen szép, forrótestű nő a felesége, aki a megfelelő helyen feszes és gömbölyű. Ráadásul megértő és impulzív. Egy magamfajta férfi kívánhat magának ennél jobbat?

HELMA
Jaj, legalább a barátnője lehetnék ennek a Helmának!

GEORG
Mit akarsz te nekem bemesélni!
Régóta érzem, hogy engem ehhez a nőhöz sokkal mélyebb kötés fűz...

HELÉN
Kötés fűz, kötés fűz? Síelésről beszéltek?

GEORG
És részedről szerintem egyáltalán nem fair,
hogy hirtelen kiugrasz, mint krampusz a dobozból
csak hogy megijeszd Helmát és összezavard,
persze csak azért, hiszen ismerlek jól,
mert a javamra nem mondasz le könnyen semmiről.

WOLF
Jaj, mintha nem tudnám, mi rejlik a szavaid mögött! Te meg Helma, ugyan szégyelld már magad! Drágám, egy szavát se hidd el! Tőle tudom,
Helénre mutat
megbízható forrásból, hogy ezt az egészet csak azért csinálja, hogy féltékennyé tegye Helént, és ennek a mélyebb célja pedig az, hogy Helént kihúzza a világnézeti mocsárból, amiben vergődik.

HELÉN
Ne higgy neki. Én ezt, sajnos, jobban tudom.
Kijelentem, bár nem járok jól vele, hogy Georg teljesen önállóan, minden egyéb szándéktól függetlenül, úgy éljek, halálosan szerelmes beléd. Hidd el, nem színlel, mint ahogy egy kóbor kutya sem játssza, hogy éhes.

HELMA
Te is egy gyékényen árulsz velük? Arra szövetkeztetek össze ti hárman, hogy még jobban megalázzatok? Mit vétettem ellened, Helén, hogy ilyen undorítóan bánsz velem?

HELÉN
Te? Elcsábítod, akit a legjobban szeretek a földön, és még te játszod a sértődöttet?

HELMA
Nem igaz! Te küldted rám! Ez az egész egy rossz játék, aminek csak az a célja, hogy én is hozzátok hasonló őrült legyek! Csak mert itt engem mindenki megvet, azért bármit nem hagyok magammal megcsinálni.

HELÉN
Ne izgasd föl magad. Ez az egész történet nem szól másról, mint egy rossz seggről. És a főszereplő benne - a te segged.

HELMA
Több van bennem, sokkal több, mint ebben az üres babaarcban!
Én nektek csak ajzószernek vagyok jó, mi?

HELÉN
Ne aggódj. A ti ajzószeretek már régen én vagyok.

WOLF
Elég! Vallok: Helma, feleségem, téged szeretlek egyedül a földön.

HELÉN
Ne csúfold már.

HELMA
Ugye, hogy ezt csinálják mind a ketten?
De te is!

WOLF
Esküszöm: bálványozlak, és az irántad érzett szeretetem az övénél ezerszer megalapozottabb.

HELÉN
Georghoz
Ilyen bágyadt vallomást még soha nem hallottam tőle.

GEORG
Fogd be a szád! Ne avatkozz bele! Te... te niggerkurva!

HELMA
Nyugodj meg. Csak szenvedélyedet akarja fűteni. Téged akar.

HELÉN
Ha! Te szerelemtolvaj! Talán máris jobban ismered őt, mint én?

WOLF
Georgnak
Nem mész ezzel túl messzire? Mit akarsz tulajdonképpen?

GEORG
Törődj a magad dolgával. Te csak tartsd magad szigorúan az eddigi irányhoz. Akkor még van rá esély, hogy barátian végződik az összeütközésünk.

HELMA
Én itt téged védlek, te laposmellű anorexiás hónaposretek, vedd már észre.

HELÉN
Csak arra lennék kíváncsi, te kifestett lócitrom, hogy mi a francot tehetnél még értem?

HELMA
Azt egyébként a magam módján tökéletesen értem, hogy a férfiak annyira vonzónak találják azt az útszélien sötét lelkedet, hogy emiatt már szinte képesek eltekinteni a lapos vasalódeszka alakodtól.

HELÉN
Lapos! Már megint lapos!
Az álmosítóan unalmas dumádért most felpofozlak!

HELMA
Férfiak, állítsátok le kérlek!
Csak mert laposabb nálam,
ne gondoljátok, hogy ugyanolyan
izmos vagyok, mint ő!

HELÉN
Férfiak? Férfiakat hívsz? Haha!
A férfiak előbb menjenek háborúba,
hogy újra megtanulják, hogy kell egy nőt szeretni!
Alapítsanak birodalmakat, suhintsa meg őket a halál szele,
hogy újra megérezzék egy nő ízét!
Nem vagytok ellenségek? Ugyan, dehogynem,
egy nő miatt, gyerünk, harcoljatok meg érte!
Vagy nem akarjátok egymást legyőzni?
A földhöz vágni egymást és átélni végre,
milyen is a diadallal zsákmányolt nő
szerelme? O no, you simply can't, you can't!
You talk it over and decide to agree.^[14]
Mert mindenki mindenkivel kiegyezik,
és belülről mindenestül megpuhul,
vele a velő, a csont, a férfiporcogó,
ezekben a poshadt békeidőkben.
Poshadt! Poshadt! Poshadt!

GEORG
Asszony! Figyelj ide!
Most szépen elmész innen.
Nem akarlak a közelemben tudni.
Még egy szó és válunk.
Mint férfit és állampolgárt senki nem kötelezhet arra, hogy egy jobboldali fanatikushoz kössem az életem. Te megőrültél!

HELÉN
Uram, a szerelem űzött, hajtott utánad.
Ne bánts meg azzal, hogy őrült vagyok.
Őrültem érted, s fölébem nőtt az érzés -
Érzéseimben nem távolodtam tőled el. Most fogom az őrültségemet, szépen kiviszem a városból, ebbe a lepecsételt dobozba zárom - hogy biztonságban legyetek tőle.

12.

OBERON
Cyprian! Mit műveltél?
Ez az egész egy nagy művészi pechszéria!
Amit csak lehetett, elszúrtál mindent!
Ahova nézek, teljes szétesés!
Az igaz szerelem bimbója feketén
rohad el, s akik még korábban
ki sem állhatták egymást, most
megjátszott igyekezettel egymásnak esnek.

CYPRIAN
Nem te panaszoltad, hogy az emberek
egymás iránti kedve megromolt?
Hallgattam rád. Alkottam valamit.
A te elképzeléseid nyomán.

OBERON
Cyprian! Mit műveltél!
Ki parancsolta, hogy a titkos szert
a nagykorú lakosságon próbáld ki,
és elterjeszd az egész világon?
Egyetlen megbízatás erejéig
kölcsönöztem neked e ritka képességet, és
beavattalak a szent titokba,
amit te engedélyem nélkül alkalmazol,
s a természet lelkéből
tömegcikket csinálsz.

CYPRIAN
Talán temessem el a tehetségemet?
És öregedő zseniként
sikertelenül tengődjek tovább?
Igazán gondolhattad volna:
ami egyszer ilyen varázsosan bevált,
azt többször is alkalmazni fogom.

OBERON
Nem lett volna szabad. Tilos volt.
A bizalmammal bűnös-galádul visszaéltél.

CYPRIAN
Bűnös és galád. Nagy szavak.
Ennél simább morálhoz vagyok szokva.

OBERON
Veszem észre! Fölveszed, amit le
nem te tettél, és learatod
amit nem te vetettél.

CYPRIAN
Mindig hozzátettem a magamét is.
Nélkülem ezügyben nem jutottál volna messzire.

OBERON
Legyen átkozott az üzletelő tehetség,
mely értelem s mélyebb cél után nem kutat!
Le az amulettel! Le a talizmánnal!
Dobjátok a szemétbe, jóemberek,
múljon végre el ez a rossz divat.
De ki lesz képes mindezt helyrehozni?

CYPRIAN
Mondd, hol rontottam el?
A legjobbat adtam magamból, uram!

OBERON
Ez a legjobb is épp elég rossz volt.
Minek fölkavarni a szürke ősidőket
olyanokban, kik nem tudnak mit kezdeni vele?
Minek fölkelteni a meztelen vágyat
az emberekben, ha a korszellem s ruhájuk
a vágy kiélésében csak korlátozza őket?
Az eredmény: sok szellemi mozgáskorlátozott.
Ne tüzeljük a lelket, ha nem tudjuk biztosan
hogy a szerelem helyett végül véletlenül
nem egy rossz gyújtós lobbantja be.

CYPRIAN
Mit érdekel engem a lejárt világrend?
Meg nem változtathatom. Én ezer
pillantást ajándékozok nekik, amellyel
érdekesebbé tehetik hétköznapjaikat;
ezért hálásak nekem az emberek.
És nagyon örülök, ha általános tetszést aratok.
Idelent az idő uralkodik, édes úr.
Én csupán sietős útitárs vagyok.

OBERON
Egy véres mítoszba átrakni Titániát!
Ki így nem illőn megfékezett, ünnepien szelíd,
hanem egy elvadult szörny-vendég a múltból,
akit te ráadásul sunyin még utókezeltél!
Üvölt, mint sebzett állat, a bikája után...
Na nem! Én rendes arcokat akartam látni:
okos gyönyört, nem buja vonaglást!

CYPRIAN
Szívesen szolgálok neked uram, de nem csak neked.

Jelenleg a tömeg alattvalója is vagyok.
Ezáltal új parancsolót is találtam,
nekem meg kell dolgoznom értük is.

OBERON
Hajszold a sikert. Ha még maradt benned
kis ügyesség, használd ki gyorsan.
Én minden befolyásom tőled megvonom,
és felmondom erőink szövetségét.
Ezennel elbocsátlak kedves Cyprian,
és hatalmától megfosztom minden művedet.
Magam is átváltozásra készülök.
Kockáztatva, hogy soha többé nem leszek
Újra Oberon, leszállok helyemről
és beszállok, egy a többi szerencsétlen
balek között, ebbe a szomorú történetbe.
Vedd hatalmam, hírnevem, megjelenésem,
oldódjon föl lényegem anyaga
az ő emberi atmoszférájukban.
Talán sikerül, és följavul kicsit.
Ha nem, úgy teszek magammal, mint Cypriannal:
Elbocsátom magam.

HELÉN
Georg!

GEORG
Igen?

HELÉN
Nem maradhatna minden a régiben?

GEORG
Helén...

HELÉN
Rendben, rendben.

1.

WOLF
Mi történt? Hogyhogy átölelsz?

HELMA
Fölébredtem, és láttam, hogy átölelsz.

WOLF
Mi történt?

HELMA
Nem tudom. Történt valami?

WOLF
Ilyen még soha nem történt velem.
Még akkor se, amikor részeg voltam.

HELMA
Most lehet, hogy történt valami,
de nem tudok visszaemlékezni rá.
Lehet, hogy volt valami,
de totál kiesett az egész. Teljes black out.
fölkel és fölveszi a kiskabátját

WOLF
Mi lóg a nyakadban?

HELMA
Huhh!... Vagy úgy. Az izé.

WOLF
Undorító!

HELMA
Egy ilyesmi milyen gyorsan kimegy a divatból.

WOLF
Dobd ki.

HELMA
Hé! Nagyon drága volt.

WOLF
Le vele!

ERSTLING
Na, kisapa, mit olvasol ma reggel
az újságban, mint egy igazi felnőtt!
Nem értesz belőle semmit, mi, kiscsibém?

HÖFLING
Már megint valami új gyümölcsöt fejlesztettek ki. Keresztezték a padlizsánt a paradicsommal. A végén mindent mindennel összekutyulnak, a tesók.

ERSTLING
Höfling?

HÖFLING
Igen?

ERSTLING
Vége az álomnak. Tudtam, egy szép napon vége az álomnak.

HÖFLING
Mi van?

ERSTLING
Jézusom! Milyen gyorsan megkedvel az ember egy ilyen helyes kiskölyköt!... Az édes pracliját fogom, nehogy átslisszanjon nekem a piroson.

HÖFLING
Építészekre már semmi szükség.
A belem kihányom. Egy okádék az egész.
fölkel, odadobja az újságot Erstlingnek, jobbra el a bokor mögött.

ERSTLING
Hé! Te paprikajancsi! Várj meg!
utánafut

CYPRIAN
Oberon? Hallasz engem? Oberon?

TITÁNIA
Nincs itt.

CYPRIAN
Titánia?

TITÁNIA
Nincs itt.

CYPRIAN
Pókháló, Moly, Borsóvirág?

TITÁNIA
Nincs itt, nincs itt.

CYPRIAN
Nincs itt, nincs itt!
Ég, föld, holdfény,
tengerentúl és emberfia?!

TITÁNIA
Nincs itt, nincs itt, nincs itt.

LÁNY
Disznó!

2. FIÚ
Nyugi.

LÁNY
Oberonra mutat
Az a pasi az apám! Becsszó!

1. FIÚ
Apa, apa!

3. FIÚ
Hé! Apa, gyújts rá még egyszer!

1. FIÚ
Na, apa, gyújts rá még egyszer!

3. FIÚ
sört locsol a meggyulladt anyagra
Igyál még egyet apa!

1. FIÚ
Még egy kis sört, apa, gyerünk!

LÁNY
Nico! Meghülyültél? Te meghülyültél!
Ez a Nico ráélvezett a szoknyájára!
Összegecizte a szoknyát, ez a szar!

2. FIÚ
Lesekedtetek rám, mi? Hogy tetszett?
Ja, én rögtön tudtam. Aztán hirtelen eljön
a szörnyű felébredés. Űr. Üresség. Várjatok csak.
Az a helyzet, hogy egész jól ismertem a nőt.
Egyszer írt hozzám egy levelet.

2.
("Trója")

HELMA
Hogy bír egy felnőtt férfi totál belezúgni a saját hazájába! Mi hat meg könnyekig egy ilyen kiégett alakot, amikor a megfelelő német hangot megütik? Számomra örök rejtély. "Szeretlek, hazám, szegény, büszke szülőhazám, szeretlek"... Örülök, hogy legalább ez műsoron van. Az egyetlen, ami még megindítja, az a nemzet. Különben alig folyik a vére. Totál apad. Az egyetlen, amitől még valamennyire össze tudja szedni magát, az az a bizonyos, egészen speciális recsegő hang. Örülök, hogy legalább ez műsoron van. Ki tudja, meddig még. Az én szülőhazafi koránkelőm! Ha nem ülnék mellette, félig olyan pudlikutyajól se érezné magát a szívében. Ő mondta. Az ember mégse születik hiába. De mi lesz, ha egyszer végleg beszüntetik az adást?! Ha alólunk, Trójából, a mélyrétegekből nem törne föl több hang hozzánk...! Akkor biztos, hogy nem tudnám megtartani. Egyedül nem volna hozzá erőm. Már egymás kezét se fogjuk rég. Miért is fognánk egymás kezét annyi év után? Így aztán sehogy se fogjuk egymást. Ő nem fogja az én kezemet, én nem fogom az övét. A leghalványabb kísérlet a véggel volna egyenlő. Nem tudom, mi mást éreznék, ha megfognánk egymás kezét, azon kívül, hogy visszavonhatatlanul vége. Elmúlt, nincs tovább. "Élj boldogan, szívem" - "Élj boldogan, hű lélek". Egy kézszorításnak egy ilyen megszólalás lenne a természetes következménye. Egész automatikusan jönne. Mirnix dirnix. Nesze semmi, fogd meg jól. Ilyen szavak fakadnának az ajkunkról, mint kristályvizű forrás, ha egyszer kezet szorítanánk. Úgy van: a legtisztább vizű búcsú. Semmi "ha", és semmi "amennyiben", hogy úgy mondjam. Még ha mondjuk el is esne, és nem bírna föltápászkodni, én akkor is a háta mögé lépnék, a hóna alá nyúlnék és a keresztcsontjánál támasztanám meg a térdemmel. Így képzeltem el magamnak. Soha nem lépnék oda hozzá szemből, és húznám föl a karjánál fogva. Még hogy szemből! Ez is egy ilyen probléma. Nem bírom rávenni magam, hogy egyenesen elölről ránézzek. Erre képtelen volnék. Pedig milyen szép is volt, milyen páratlan valami, szemtől szembe egymással - ó, és hogy örülni tudtunk régen egymásnak! Ez teljesen kizárt. Ugyanaz volna: szemből. Szemtől szembe. Kézszorítás, ég veled, elmúlt, nincs tovább. Egyik a másikból következik. Egészen magától menne, automatikusan. Óvakodnék tőle. Mindketten óvakodunk. Úgy ülünk mindig egymás mellett mint a varjak és ugyanazon a látómezőn osztozunk. Egy srévizaví a véget jelenté. Visszavonhatatlanul. Ha ez a férfi és én egymással szembejönnénk, rögtön tudnám, hogy elmúlt. A leghalványabb szemtől szembe nézés is biztos jele volna annak, hogy ideje menni. Bizonyos körülmények között ez hipp-hopp megvan. Egy pillantás, egy lépés egymás felé, egy kézfogás, egy ég veled. Az egyik hozza a másikat magával. Elmúlt, nincs tovább. Még ha egyszer a bevásárlásból két nehéz bevásárlószatyorral is jönne haza és ki kellene nyitnom neki az ajtót, akkor is lehajtott fejjel tenném, mintha csak a két dagadó táskája után epednék. Erre már rég föl vagyok készülve. Soha nem emelném túl magasra a fejem, hogy megkérdezzem, gondolt-e a mindennap szükséges, mindennap friss habcsókra, amiről oly könnyen megfeledkezik, és ami később annyira hiányzik neki. Már ez: valamit kérdezni tőle! Ez határozottan a legbiztosabb módja annak, hogy beinduljon egy ellenőrizhetetlen láncreakció. Kérdés, pillantás, lépés, kéz, vége. Közben milyen felejthetetlen élvezet! Egy könnyed, modern, rugalmas kérdésre egy mélyről jövő, ősrégi felelet! Mit nem adnék érte, ha egyszer újra tetőtől-talpig köröskörül megválaszolva érezném magam. Félek, tűzpirosan égne a szegény fülem, és megdagadna, mint a kakastaréj... De hova is kalandoznak a gondolataim! Egy feleletnek még a leghalványabb árnyéka is szigorúan a végét jelentené. Semmi, csak ennyi. Ezért is volna egy hozzá intézett kérdés az utolsó dolog, ami megeshetne velem. Ha már muszáj beszélni, akkor beszéljen mindenki önmagáért. Ha már kéz, akkor a sajátom. Ha már pillantás, akkor lehetőleg ugyanabba az irányba, kérem. Ha egyáltalán, akkor így. Minden más egyenlő volna a puszta öngyilkossággal. Végül is hallom. Rajong a hazájáért. És azt is gondolhatnám, hogy ő is hall engem. Szóval nem úgy áll a dolog, hogy egyáltalán nem figyelünk a másikra. Egyszerűen csak a végletekig békén hagyjuk egymást. Én nem úgy szeretem a hazámat, mint ő. Őt szeretem. Ha azt akarjuk, hogy sikerüljön, csak így kell tovább csinálnunk, mint eddig.

3.

CYPRIAN
Nézd csak. Ezt neked hoztam. Obszcén, mi?
nevet
Baromi obszcén, mi? A tiéd.
Neked csináltam. Tessék.

CYPRIAN
Összetört...
halkan
Mocskos dög.

CYPRIAN
Ne, ne... Van pénzem. Pénzem is van.
Itt van. Pénz, amennyit akarsz.
Gyere ide, gyere, számold meg, számold meg a pénzt!

CYPRIAN
Csináld. Csináld!
lefelé nyomja a fiú fejét. A fiú lesodorja róla a nadrágot.
Csináld. Csináld!

OBERON
Én nem akartam ezt, Cypriánom.
Én nem akartam ezt!
De megakadályozni mégse tudtam.
Már nem vagyok a te urad,
csak az ostobán selypítő útitársad.
Nem telik többre tőlem.
A játékba, amit kieszeltem,
saját elfajzásom is bele van kalkulálva.
Vége a vitának, Titánia: a szerelem veszített!
Ügyelj rá, szökj az idő elől,
mielőtt hosszú karjával utolérne.
Nekem már túl késő.
A hatalmam, a hírnevem: üres,
az arcom olyan lapos és általános,
akár egy papírmaszk,
amit egy játszadozó gyermek elhajított,
s most a szél kergeti kedvére a porban.

4.

HALÁL
Hivattál?

HELÉN
Nem! Én nem hivattalak!

HALÁL
Furcsa.
fel akar állni

HELÉN
Maradj.
Te mindig az a Rémisztő voltál, ami most vagy?

HELÉN
Figyelmeztetni akarsz? Azt akarod,
hogy jobb életet éljek?
Azt akarod, hogy téged...
mégiscsak a karomba vegyelek?

HALÁL
Nincs túl sok mondanivalóm. Az égvilágon semmit se csinálok.
Egyszerűen csak itt vagyok. Ez voltam mindig, egy cimbora, aki nem képvisel semmit, csak azon csodálkoztam, hogy mért nem néz rám soha senki.

HELÉN
De hiszen te vagy a Halál. Hatalmad van.

HALÁL
Nem hiszek benne.

HELÉN
Játszod a kicsit, játszod a kedveset -
csak azért, hogy megnyerj magadnak?
fölkel, a küszöbhöz megy
Milyen csöndes itt, igaz?

HALÁL
Igen.

HELÉN
Nagyon csöndes.
Minden reggel, mikor a nap a domb fölé mászik, még azt gondolom, hamarosan jön a postás, mindjárt fölkel a szomszéd. De ez itt hiányzik. A nap nyugodtan hullámvasutazhatna az égen, de itt mindig örökre csönd maradna.

HALÁL
Igen.

HELÉN
Tehát te vagy a Semmi.
Egy emberke.

HELÉN
Mekkora lárma! Mekkora hűhó!
És aztán jön - jön:
a kis haver.

HALÁL
Igen. Így van ez.

HELÉN
Hol vannak a felcsapó lángok,
a felcsapódó ajtók, hol marad a Gonosz?

HALÁL
Na ja. Rosszabb is lehetne, nem igaz?
föláll

HELÉN
Ne gyere túl közel!

5.
("Magafajtájúak")

TITÁNIA
Közületek, akik olyan egyformák vagytok, mint három jól meggyúrt hógolyó, az egyik az én szerelmem és uram-parancsolóm. Ahogy most itt álltok, nem ismerem föl köztetek. Aranyhangja van, és rendes haj a fején. Tudom, hogy a magafajtájúak közé rejtőzött el, akik hozzá a megtévesztésig hasonlítanak, különben már rég megtaláltam volna. Keresés közben, és nem voltam rest keresni, még soha nem találkoztam olyanokkal, akik ennyire hasonlítottak volna egymásra, mint ti hárman ott lent, ti sportemberek. Szólj elsőnek, te a hosszú nadrágját lehúzni akaró ember.

1. FÉRFI
Nekem tényleg aranyhangom van és rendes haj a fejemen. De még életemben nem voltam szerelmes. Ezért szóba sem jöhetek.

TITÁNIA
Most szólj te, cipőfűzőbekötő ember.

2. FÉRFI
Nekem is aranyhangom van és rendes haj a fejemen. De otthon egy feleséget és két kiskorú gyermeket tartok el. Ezért nem lehetek az, akit keresel.

TITÁNIA
Most szólj te, pulcsijátafejénáthúzó ember.

3. FÉRFI
Nekem fölösleges megszólalnom, mert nekem nincs aranyhangom.

TITÁNIA
Húzd le a pulcsidat, hogy jobban halljalak. Nekem gyanús, hogy te vagy az, akit keresek.

TITÁNIA
Most beszélj!

3. FÉRFI
Nincs aranyhangom és ezért nem lehetek az.

TITÁNIA
Még hogy nincs aranyhangod! Ne légy olyan szerény, az úgysem segít rajtad. Nem kell bujkálnod mások elől. És a hajad is nagyon rendes.

3. FÉRFI
Igaz, de ahhoz én túl félénk vagyok, hogy egy hozzád hasonló nő szeretője legyek.

TITÁNIA
Pulcsiember, Nadrágember, Cipőfűzőember!
Az egyik lesz az közületek. Tudom.
De hozzád, meg nem pillantott gyönyörűségem, aki értesz hozzá, hogy hazug, csalárd módon miként vakíts el, nincs több kérdésem. Figyelmeztetlek! Állj ki a többiek elé, mutasd meg magad. Figyelmeztetlek, mert én kész vagyok elmesélni a két barátodnak, mekkora istencsapása vagy, milyen egy faragatlan tuskó, milyen egy gyáva nyúl. Hogy mekkora csaló vagy, azt maguk is látják!
Na? Mi lesz már?... Te ott! Lépj elő. Te vagy az.

3. FÉRFI
Ki? Én?

TITÁNIA
Ki más? Azt hiszed, nem ismertelek föl rögtön, anélkül, hogy az arcodat láttam volna, csak ahogy ott álltál, a pulcsival a fejeden, ó, én egyetlenem!

3. FÉRFI
Mért pont én?

TITÁNIA
Ha! Tipikus! Mindig a fülemben cseng:
"Mért pont én?" De sokszor hallottam ezt! Ahányszor arra kérik, hogy gondoskodjon a borról, vagy tegyen virágot az asztalra. Ó, az ő imádnivalóan rossz modora!

3. FÉRFI
Pillanat, pillanat! De ha mondjuk kerülhetnék is abba a helyzetbe, hogy a szeretőd legyek, azért számomra tökéletesen érthetetlen, hogy miért rám esik ez a konok gyanú? Egyáltalán hogyan? Mit csinálok olyan rettentő másként, mint ez a két másik úr, akik ugyanúgy szóba jöhetnek?

TITÁNIA
Nadrágember! Ismered ezt az alakot?

1. FÉRFI
Kit - a Pulcsiembert?

TITÁNIA
Őt.

1. FÉRFI
Most a gyepen találkoztam vele életemben először.

TITÁNIA
És te, cipőfűzőember, ki ez a nadrágember?

2. FÉRFI
Én mindkét úrral most a gyepen találkoztam életemben először.

TITÁNIA
Te jó ég! Teljesen összezavartok! Hát akkor hogy a manóba talállak meg, te kereket oldott Isten! "Apolló elfut, s Daphne kergeti. Fordul a mese." Szeretném jó szívvel lezárni a vitánkat: szeretlek!

2. FÉRFI
Eh... most kire gondol?

TITÁNIA
Rád!

2. FÉRFI
De kérem, ne, ne hozzon ilyen kellemetlen helyzetbe.

TITÁNIA
Nadrágember! Kérdezni akarok tőled valamit. Válaszolj nekem nyíltan és őszintén. Minden ettől függ. Azt mondtad: még soha nem voltál szerelmes senkibe. Nos, nézz rám.
széttárja a kabátját
Nézz rám. Nézz meg alaposan mindent. Legeltesd rajtam a szemeidet. Így. És most kérdem meg tőled: belém tudnál szeretni?

1. FÉRFI
Mit mondjak, el vagyok képedve. Ennyi szépséget egyetlen emberen még sohasem láttam. Megmondom, ahogy van, megmondom én: igen, beléd.

TITÁNIA
Cipőfűző. Feleséged van és gyereked. Hajlandó lennél elvenni mindennek ellenére?

2. FÉRFI
Tudod, hogy sohasem hazudok - a válaszom: igen.

TITÁNIA
Pulcsi. Tegyük fel, egyszer az életben legyőznéd a félénkségedet -

3. FÉRFI
Úristen! Ha megtennéd az első lépéseket felém, akkor azonnal, úgy értem: igen -

TITÁNIA
Tehát közületek mindenki kész lenne a szeretőm lenni?

1. FÉRFI
Ezt a kérdést mostantól fogva nem elméletileg kellene fölvetni.

2. FÉRFI
Kérem, ne dobja egy veszélyes gondolatjáték sovány csontját közénk.

3. FÉRFI
Orrunkba sülthús illata kezd úszni, s mi lassan kezdünk arrafele kúszni.

TITÁNIA
Egyik közületek a legközönségesebb szélhámos, aki ezen az istentől elhagyott bolygón futkároz. Mert azt állítja, fogadja, esküszik rá: hogy szeretne tüstént belém szeretni, miközben ő az én meglógott hitvesem, aki ráadásul letagadja magát! Pfuj, sátánfajzat, mondom. Tudom, hogy hall most engem. Ott lent áll. És még egyet mondok neki, bele a szíve közepébe: Szentivánéj! Többet nem mondok. Most már tudja. Nézzétek: hogy elsápadt.

TITÁNIA
És ti, két másik alak, akik őt véditek és nevetséges hasonlóságotok mögé rejtitek? Mit kezdjek veletek?

3. FÉRFI
Én nem védek senkit, és senkit sem rejtegetek. Higgy nekem!

2. FÉRFI
Ha megtalálom a gazembert, rögtön kiszolgáltatom neked!

1. FÉRFI
Nana. Maga rándult össze legelőször, amikor a hölgy hangja megszólalt a karzatról.

3. FÉRFI
Igen, a pad határozottan zökkent egyet, amikor a maga lábán végigfutott a rémület.

2. FÉRFI
Ha valaki, maga hagyja most már abba. Holtsápadt lett, amikor a hang megszólalt odafönt. A nyakszirtje olyan fehér lett, mint a fehérneműje.

3. FÉRFI
Maga ugyanolyan fehérneműt visel, mint én. Maga csak ne mutogasson rám.

1. FÉRFI
Én egyiküket sem ismerem, uraim. De egyvalami, amit a hölgy is megemlített, nekem is feltűnt: hogy a megszólalásig hasonlítanak egymásra.

3. FÉRFI
Ezt pont maga mondja, akit kiköpött olyan, mint ez az úr.

1. FÉRFI
Ez egy elég ostoba riposzt, ezzel nem jut messzire. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy én vagyok itt az egyetlen, aki senkire sem hasonlít.

2. FÉRFI
Ebben téved. Amikor bejöttem, rögtön arra gondoltam: mennydörgős mennykő, maga és az az úr ott úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás.

1. FÉRFI
Maga is úgy találja, hogy úgy hasonlítok önre, mint ahogy ez az úr, a maga alteregója állítja?

3. FÉRFI
Nem. Távolról sem. Nem jutna eszembe.

1. FÉRFI
Na ugye! Ha maga engem önmagával nem lát hasonlónak, viszont ennek az úrnak mintha az ikertestvére lenne, akkor nyilván én vagyok az egyetlen félig-meddig összetéveszthetetlen itt.

2. FÉRFI
Hogy maga őt hasonlónak látja! Miközben nekem egyáltalán nem úgy tűnik, mintha az én alteregóm volna. Távolról sem. Én itt nem látok senki magamhoz hasonlót.

TITÁNIA
Elég! Képtelenek vagytok rátalálni magatok között erre a csaló idegenre, aki úgy tesz, mintha nem ismerne a legutolsó pórusomig. Rám hárul, hogy ezt a hűtlen alakot fölfedezzem ebben a nagy és borzalmas férfiegyformaságban. Hallgassatok ide. Mindhárman kijelentettétek, hogy a szeretőim lennétek. Így volt?

1., 2., 3. FÉRFI
Igen, igenis, azonnal.

TITÁNIA
De hogyan cselekedne akármelyikőtök, ha nem csak az ő, hanem ugyanakkor a másik két csibész gazember szeretője is lennék, mi?

TITÁNIA
Már hallom is, hogy ez nem nagyon tetszene nektek. De ez azt jelenti, hogy készen állnátok a versengésre, hogy a végén az, aki a legjobban kitüntette magát, egyedül birtokoljon engem?

TITÁNIA
Egyszóval: megvívnátok értem? Kérdem tőletek: készen állnátok késhegyig menő harcot vívni azért, hogy engem birtokolhassatok?

1. FÉRFI
Ezt azért nem hinném. Vagy mégis?

3. FÉRFI
Nem föltétlenül.

2. FÉRFI
Ilyen mértékben ez ma már nem szokásos.

TITÁNIA
Igazán? És mit tenne bármelyiktek is, ha nem lennék a szeretője?
Cipőfűző!

2. FÉRFI
Én egészen biztosan a seggembe harapnék. Már elnézést. De ha egy ennyire szép valami kicsúszna a markomból, nyilván arra gondolnék, hogy talán mégsem tettem meg mindent azért, hogy megszerezzem magamnak.

TITÁNIA
Nadrág!

1. FÉRFI
Ha elkövettem volna mindent, és a végén mégsem kaptam volna meg magát, akkor, ha nem csalódom, a sértődöttet játszanám.

TITÁNIA
Pulcsi!

3. FÉRFI
Ha engem kérdez, én nyilván azt mondanám magamnak: az ember végül álmodhat is önről. Ha már nem lehet másként, akkor éppenséggel, ha a szükség rákényszerít, álmodok magáról.

TITÁNIA
Tehát egyiktek számára sem jelentene valódi katasztrófát, ha nem kapna meg?

1. FÉRFI
Kimondottan katasztrófának nem nevezném.

2. FÉRFI
Pech! Kimondott pech.

3. FÉRFI
Kár volna, de mit tehet az ember.

TITÁNIA
Nos, boldogságom meglágyíthatatlan őrizője, most mindhárman egy szájjal beszéltek, és ez nem más, mint a te gyönyörűszép, a te borzalmasan fáradt szád, Uram. Látom már, hogy hiába szólítottalak. A te közönyödet soha nem fogom tudni legyőzni. Nem bírom tovább. Felismerhetetlenné váltál, és így soha nem akadok rád. Tehát feladom. Nem láttalak, és a legfontosabbat soha nem fogom tudni elmondani neked. Mert ezt egyedül csak te tudhatod.
Higgy nekem, ez nem egy olyan nő szokásos titka, aki érdekesnek akar látszani. Vagy egy olyané, aki belegyalogol a közepébe az ajándékával. Az én ajándékom egy olyan igazság lett volna, amire igencsak szükséged lenne. Ami nagy hasznodra vált volna. Többet nem mondok. És nem pengő érc és zengő cimbalom lett volna, hanem egy szép dolog jött volna még hozzá, egy nagyon szép, egy különlegesen szép valami... De ezt már nem kapod meg. Csókollak. Élj boldogan.
elfut

1. FÉRFI
A végén kifejezetten meghatott.

2. FÉRFI
Engem is. Beismerem.

3. FÉRFI
Kolosszális disznóság az érintett részéről, uraim, hogy nem jelentkezett és nem lépett elő, ahogyan azt a becsület megkívánja, és nem hozta ennek a nagyszerű nőnek a tudomására, hogy a szeretője-e vagy volt, arohadtéletbejuhhé! Az ember vállalja magát, legalább ennyit tegyen meg! Utána még mindig ezer okot találhat rá, hogy mindent letagadjon. Mindig akad egy rejtekút a szabadba!

2. FÉRFI
Tudja, igazán viccesnek találom, hogy éppen maga buzog ennyire. Kezdettől fogva maga volt egyedül igazán gyanús köztünk.

1. FÉRFI
Uraim: ez a nő annyi mindenen ment már keresztül. Ilyen erővel és szépséggel csak a szerelem igazi mártírnője rendelkezik -

3. FÉRFI
Ez, természetesen, meg kell mondom, szép kis trükk, úgy tenni, mintha tüzet fogott volna az ember. Tagadhatatlanul szép kis trükk. Maga, aki még életében nem volt szerelmes, és évekig élt ezzel a nővel, anélkül, hogy megmondta volna neki, hogy soha nem szerette, éppen maga tesz úgy, mintha!

1. FÉRFI
Hallgasson! Maga hal! Maga a legrettenetesebb tévedés, ami életében ezzel a szenvedélyes nővel történhetett. Most itt gyáván elbújik a tisztességes férfiak háta mögé, és férfiként még csak meg se tud mukkanni!

3. FÉRFI
Hah! Könnyű, de tényleg ez a legkönnyebb, egy félénk embernek lekeverni egyet. Végül mindenki a félénket hibáztatja. Már megszoktam... Volt egy szeretőm. El akarok mondani maguknak valamit. Egy-kétszer jött havonta hozzám és kürtőskalácsot hozott. Azt megettük, és ittunk hozzá néhány pohárka vörösbort. Értik: egy test, egy lélek voltunk.

2. FÉRFI
Mondja: maga képtelen obszcén lenni, vagy csak nem akar? Már kint a gyepen is feltűnt, hogy folyton valami olyasmire tereli a szót, aminek logikusan egy halálimalacság lenne a vége, és aztán valami ostoba kávésüteménnyelsztorinál köt ki. Feleségem és gyermekeim lévén, nyilván én vagyok az egyetlen egészséges férfi ebben a társaságban. Maga, Jézusom!, maga még soha nem volt szerelmes, maga pedig - maga túl félénk ahhoz, hogy egy ilyen nőre, mint aki ott volt a karzaton, fölsegítse a kabátot!

1. FÉRFI
Más szóval: ennek a hölgynek a szeretőjeként csak egy ember jöhet számításba, aki egész idő alatt gyáva disznóként viselkedett.

2. FÉRFI
Hagyja abba! Nem muszáj minden szót rögtön aranymérlegre tenni!

3. FÉRFI
Dehogynem! Egyikünk a lehető legmocskosabb csaló, akit életemben láttam. Minden fáradságot megér kézre keríteni ezt az útonállót.

2. FÉRFI
Ha én volnék hármunk közül a legmocskosabb csaló, gondolják, hogy megengedhetnék magamnak egy ekkora bakit, hogy így elszóljam magam? Tényleg azt gondolják?

3. FÉRFI
Nem. Tulajdonképpen nem.

6.

WOLF
távcsőt nyújt át Georgnak
Látod azt a házat ott fent?

GEORG
Igen.

WOLF
Várj egy pillanatra. Mindjárt felgyullad a fény.

GEORG
Helén! ... Hol van? Hol van ez a ház? Ki az a sötét pasas ott mellette? Oda kell mennem hozzá!

WOLF
Nem. Ne avatkozz bele.

GEORG
Az ablaknál áll és kibámul.
Olyan mintha engem nézne.

WOLF
Az lehetetlen. Nagyon messze vagyunk.

GEORG
De mégis úgy tűnik, mintha gondolatban engem keresne... Vendéget hívott vacsorára.

WOLF
Nekem úgy tűnik, ez egy állandó vendég.

GEORG
Összehajolnak az asztal fölött, megfogják egymás kezét. Oda kell mennem hozzá!

WOLF
Maradj. Nincs értelme. Ne avatkozz bele.

GEORG
"Ne avatkozz bele"! Mibe? Ki ez az alak? Lesöpröm a pályáról!

WOLF
Nem fog sikerülni.

GEORG
Ki ez? Hogy hívják?

WOLF
Halál.

GEORG
A keresztneve mi?

WOLF
Georg: ő a Halál.

GEORG
Ne beszélj hülyeségeket. Hol lakik? Hol találom meg? Ezt a feketére glancolt majmot!

WOLF
Vele akarsz megküzdeni? Hú!

GEORG
A pokolba kergetem. Erre mérget vehetsz!

WOLF
Jó, próbáld meg. Próbáld csak meg...

7.

8.

A parkban. Georg zilált külsővel, arcán fekete nyomokkal ül a homokrakáson. Wolf jön a bozót mögül.

GEORG
Képtelen voltam rendesen elkapni.

WOLF
Ő viszont téged alaposan megcincált.

GEORG
Ha el tudtam volna kapni, akkor most egy páratlan csontlelet feküdne előttünk.

WOLF
Egyszerűen a földhöz vágott.

GEORG
Nagy szám! Ha valakit elkaptak, mint engem, azt már könnyű odacsapni.

WOLF
Akkor ideje elismerni, hogy Helén az erősebbel van együtt.

GEORG
Ja, ja. Te aztán meg tudod vigasztalni az embert.
Benned igazi öröme telik az embernek.
Közben hol voltál? Elbújtál a bokor mögött?

WOLF
Én figyelmeztettelek. Megmondtam, hogy ne avatkozz Helén dolgába. Tudom, hogy addig nem szabad beavatkozni, amíg ez az izompacsirta fut vele.

GEORG
Rohadt lidérc! Most mihez kezdjek?
Gondolod, hogy ennek is megvan a maga ideje?
Kérdeznék valamit tőled, Wolf.
Gondolod, hogy a mi Halálunk - úgy értem,
a Halál, aki a férfiakért jön, az egy nő lesz?

WOLF
Igazság szerint nőneműnek kellene lennie. Fekete fürtök, fekete mellek. Fogalmam sincs, mihez kezdenék, ha máshogy lenne. Ha az utolsó pillanatban egy ilyen férfiféle állna előttem!

GEORG
Szörnyen igazságtalan voltam Helénnel.
Fanatizmust és kapzsiságot hánytam a szemére.
Közben vérzett a szíve értem.
Milyen jogászian, milyen igaztalanul tud ítélni a lélek! Én súlyosan megsértettem ezt az embert, Wolf.

WOLF
Megértem, hogy megbánás gyötör.

GEORG
Megérted. De fogalmad sincs, hogy mekkora: ez bűn!

9.

HÖFLING
Most már hagyd békén azt a tárcát.

ERSTLING
Megőrülök tőle. Nem tudom becsukni.

HÖFLING
Végül is mi van abban a tárcában?

ERSTLING
Egy sál.

HÖFLING
Egy sál nem való a cigarettatárcába.

ERSTLING
Egy selyemkendő!

HÖFLING
Az anyád selyemkendője?

ERSTLING
Hát persze, te paprikajancsi.

HÖFLING
Ugye nem gondolod komolyan, hogy azt a kendőt bele tudod zárni a tárcába?

ERSTLING
Mért ne tudnám? Szépen össze lehet hajtani, úgy, hogy beleférjen.

HÖFLING
De látod, hogy nem megy.

ERSTLING
Eddig még mindig sikerült!

HÖFLING
De most kinyílt és nem záródik be többé.

ERSTLING
Ez két összetartozó emléktárgy az anyámtól, az Isten szerelmére!

HÖFLING
Kinyílt a tárca. Anyád gondol rád!

ERSTLING
Baromság! Micsoda ócska szar.

HÖFLING
Majd én.

ERSTLING
Vidd innen a kezed!

HÖFLING
Szép kis szar. Ajándék anyádtól.

ERSTLING
Ne idegesíts te is még jobban.

HÖFLING
Olyan, mint egy tátongó seb, a vörös kendő...

ERSTLING
Ne haragudj, de amit mondasz, az nem csak tapintatlan, hanem hülyeség is a köbön.

HÖFLING
Úgy bánsz velem, mintha személyesen én lennék a tárca.

ERSTLING
Jottányit sem vagy elviselhetőbb, mint ez a rohadt tárca.

HÖFLING
Kedvesem, én egyáltalán nem hasonlítok erre a tárcára.

ERSTLING
Nem is állítottam, hogy úgy nézel ki, mint egy tárca. Hanem azt mondom: ugyanúgy az idegeimre mész, mint ez a tárca!

HÖFLING
Az ember feszült helyzetben is tudjon különbséget tenni egy barát és egy tárca között.

ERSTLING
Szerintem nincs olyan nagy különbség.
Mindkettő kedves a szívemnek, és mindkettő idegesít.

HÖFLING
Akkor hagyj elmenni. Túl igazságtalan vagy velem.

ERSTLING
Itt maradsz! Meg akarom neked mutatni, hogy igenis bezáródik ez a tárca. Aha! Nem tud bezárulni... Értem. A sál egyik csücske beragadt a hátsó résbe. Így. Na most.
bepattintja a tárcát
Klappol. Látod? El se hiszed. Most már minden rendben.
zsebrevágja a tárcát

HÖFLING
Csúnya szavak hangzottak el. Barátok között.

ERSTLING
Ja, ja. Néha kell az is.

HÖFLING
Nem tudom, nem kellene-e tisztáznunk, mi történt az előbb kettőnk között.

ERSTLING
Engem hagyj ki belőle. Én nem vitatkozom.

HÖFLING
Én nem vagyok holmi tárca, amibe az ember szépen összehajtogatott sértéseket gyömöszöl bele, aztán bepattintja és zsebrevágja. Engem te ne vágj zsebre.

ERSTLING
Soha nem hasonlítottalak egy bepattintott tárcához. Ez föl se merült. Egy drága tárcához hasonlítottalak, amit nem lehet becsukni, és ami az embert, mint valami felmérhetetlen tárgy, rögeszmésen foglalkoztatja.

HÖFLING
Csalhatatlan érzéked van ahhoz, hogy bizonyos hajmeresztő hasonlatokat utólag, a saját javadra meghamisíts. Csak mert kettőnk közül én vagyok a gyöngébb, és ez is csak azért, mert természettől eredő jóságom miatt jobban ragaszkodom hozzád, mint te hozzám -, eh, ezért már azt hiszed, hogy úgy bánhatsz velem, mint egy tárcával, ami végül mindig alább adja, és utána azt állítod, hogy épp ellenkezőleg, te valami felmérhetetlen és összepattinthatatlan tárgynak neveztél. Ez azonban nem felel meg az valóságnak. De kérlekszépen, te vagy az erősebb. Meghamisíthatod a történetet. A barátságunk történetét is meghamisíthatod, úgyhogy a végén lesz benne egy szamár, aki fut a szekér után...

10.

GEORG
Uraim! Hogy állunk az eladási osztályvezető dolgában?

ERSTLING
Nagyfőnök, azt hiszem, megtaláltuk!

HÖFLING
Mittentzwei, eredetileg adatkereskedő.

ERSTLING
Nagyon jó benyomást tesz.
Sajnos már nem a legfiatalabb.

HÖFLING
A BTV-nél megvizsgáltattuk a szívét és a veséjét.

ERSTLING
Herr Mittentzwei maga kezdeményezte, hogy alapos teljesítménydiagnózisnak vessék alá.

HÖFLING
Speedteszt, anticipációtávolság stb., az eredmények mindeddig teljesen kielégítőek.

ERSTLING
Egyébként megnézted a BTV-nél a szempontkulcsokat? A korosztályi leépítésnél kicsit túl nagy játékteret hagynak.

HÖFLING
Erstling, te drága ember! Az ágazatban mindenki tudja, hogy az öregedés a túlélés legnagyobb rizikója.

HELÉN
föláll
Georg!

GEORG
Jó reggelt, kedvesem.

ERSTLING, HÖFLING
Jó reggelt.

GEORG
Menjünk máshova, uraim.
Gyerünk, menjünk máshová. Jöjjenek!

1.

WOLF
Mittentzwei, meghívtuk önt, pedig balesetet szenvedtünk önnel -

HELMA
Ön velünk!

WOLF
És bár ön nekünk és a kocsinkban is súlyos kárt okozott.

OB/MIT
halkan
Vétlenül.

WOLF
Kérem?

HELMA
Vigyázz!

ERSTLING
érthetővé teszi
Vétlenül!

WOLF
A vétkesség kérdését egyenlőre ne feszegessük.

HELMA
Meghívtuk, hogy még egyszer nyugodtan átrágjuk az egészet.

HÖFLING
Remélem, nem az a céljuk ezzel a meghívással, hogy alattomban valamilyen beismerő nyilatkozatot húzzanak ki belőle.

HELMA
Hát akkor tartsa szépen nyitva azokat a hiúzszemeit.

WOLF
A maga durva feltételezése nagyon rossz nyitány.

HELÉN
a szomszéd asztaltól
Talán nem ízlik?

WOLF
A zöldmártást is meg kell valakinek enni.

OB/MIT
Ha legalább zöldmártás volna.

WOLF
Kérem?

ERSTLING
Ha legalább zöldmártás volna!

WOLF
Tehát: ön nagy sebességgel kiszáguld a parkolóhelyről -

OB/MIT
a fejét rázza
Nem.

WOLF
De ön egyszer már elismerte, hogy a kereszteződésben merően bámult, éspedig balra, miközben jobbra akart kikanyarodni. Ön, kedvesem, az egész jobboldali sávot figyelmen kívül hagyta.

OB/MIT
Már rég besoroltam.

WOLF
Kérem?

ERSTLING
Már rég besorolt, amikor Önök száguldva érkeztek.

WOLF
Autóvezető-oktató vagyok -

HELMA
Eredetileg nem.

OB/MIT
Sárhányó repült! Díszlécek röpültek! Lökhárító repült! Fényszórótörés! Elsőkerékkiesés!

WOLF
Baloldali visszapillantó tropára ment!

HELMA
Karamboldeformáció!

OB/MIT
Hűtőrács repült!

WOLF
Öt métert a levegőben!

HELMA
Úgy néz ki, mint egy modern műalkotás.

OB/MIT
Picasso.

HELMA
Frissen dukkóztattuk nemrég a kicsikét.

WOLF
Ez még a helyreállítási költségekhez jön.

HELMA
Megvan a számla?

WOLF
Természetesen. Lakkozás. Újralakkozás. Helyreállítási költség plusz újralakkozás.

HELMA
Rozsdátlanítás nem volt?

WOLF
Nem volt.

HÖFLING
Mittentzwei, felállni. Jön.
Gyerünk már.

TITÁNIA
Ó! Ez melyik?

TITÁNIA
Megismersz?

OB/MIT
Igen.

TITÁNIA
Akkor most örülsz?

OB/MIT
Igen.

TITÁNIA
Hogy vagy?

OB/MIT
Jól.

TITÁNIA
Ezek a barátaid?

OB/MIT
Igen.

TITÁNIA
Betegek?

OB/MIT
Nem. Álmodnak. Csak álmodnak.

TITÁNIA
Még mindig komoly hatalmad van, mi?

OB/MIT
Igen.

TITÁNIA
És mint a penge!

OB/MIT
Igen.

WOLF
Mittentzwei! Jöjjön már ide, ember.
Készítsen egy skiccet a baleset lefolyásáról.
Az asszonyka meg én is ezt tesszük.

OB/MIT
Igen.

PINCÉR
Na, mi a nevem, mi a nevem?

OB/MIT
A neved Martin Trowotzke.

PINCÉR
Úgy van. Végre megtanultad.
Már háromszor nem jutott eszedbe.

LÁNY
Értsd már meg! Túl sokat ittam.
És akkor jött létre a testi kapcsolat. Ez van, hát istenkém!

FIÚ
Ez nem ment föl semmi alól. Ha részeg okoz balesetet, az ugyanúgy felel a bíróság előtt.

LÁNY
Nekem nincs bűntudatom és kész.

FIÚ
De nekem van! Nekem már most bűntudatom van attól, hogy valami történni fog velem hazafelé.

HELÉN
a pár felé fordul
De hát hogy beszélnek maguk? Hogy beszélnek?

GEORG
Ne figyelj oda, kérlek.

FIÚ
Tisztára elkurvultál...

LÁNY
Elkurvultam...

HELÉN
A jóérzésemet sérti, ahogyan maguk beszélnek. Ez engem sért, igen. Meg akarnak sérteni?

FIÚ
Ha! És azt nem kérdezi meg, hogy sértenek-e minket a maga magas bankszámlái, meg a légszennyezés, amit a maga óriásautói kibocsátanak?

HELÉN
Én nem sértem meg magukat a magas bankszámlámmal. Mivel nincs. És nincs óriásautóm se. Nincs is autóm.

GEORG
Nana.

LÁNY
Elkurvultam. Nincs nekem erre semmi szükségem, hogy ezt hallgassam.
föláll, előremegy

FIÚ
Jó, menj csak, menj... Mindenkinek megvan a maga baja!

LÁNY
kiköp Ob/Mit előtt
Hú! Egy ilyen arcot! Milyen egy kinézeted van! Pfúj! Uhh! Bassza meg!

OB/MIT
Nem ismerem magát. Kérem, menjen innen.

OB/MIT
Lehet, hogy én egy rendkívül csúnya ember vagyok.

HELÉN
A háború összes rémsége nem lesz elegendő: ha majd az örökös pokoli kínok valósággá válnak, csak az ráz föl benneteket és térít észre!

FIÚ
Vagy rögtön befogja a száját, vagy a nézeteit itt nyilvános vitára bocsátja!

HELÉN
nem tud visszavágni
Na persze.

GEORG
Hagyd már békén!

HELÉN
A végén mindannyiunkat elsodor a gyengék áradata! ... Az ördög igazán megritkíthatná már kissé a soraitokat!

GEORG
Helén, ez most mire volt jó?

HELÉN
Mindazok után, amit végigcsináltam, igazán elvárhatnék egy kis tiszteletet, és hogy ne űzzenek csúfot belőlem.

GEORG
Ugyan mit tud erről ez a fiú...
karjába akarja venni Helént

HELÉN
Fáradt vagyok, Georg.

GEORG
"Fáradt vagyok" - ez az új védő varázsigéd? Távozz tőlem sátán, fáradt vagyok, vagy mi?

HELÉN
Mért nem értesz meg engem?

WOLF
Ez a zene borzalmas...

TITÁNIA
Ob/Mit-nek
Próbáld meg még egyszer!
Gyere! Próbáld még egyszer.
Nézz a messzeségbe!

GEORG
Tulajdonképpen mit vársz tőlem?
Be akarsz költözni hozzám, anélkül, hogy úgy élnénk együtt, mint férj és feleség? Nem vagy hajlandó magadhoz engedni, mint feleség a férjét?

HELÉN
Nem? Ez nem lehet?

GEORG
Mért jöttél vissza? Helén!

HELÉN
feláll
Hamarosan magad is rájössz, this bag of body is something you better not touch. Too bad for you. I'm no longer the same now, the one you see in your mind when you're staring at me.^[15]

GEORG
Nem vagy ugyanaz? Akkor ki vagy?
Megszaporodtál? Talán az a feketére glancolt majom téged -

HELÉN
Ne légy ilyen otromba. Nyugodj meg. Inkább nyugodj meg.

GEORG
Talán sellő lettél? Nem, nem: két hosszú és egyenes láb van itt! Valahova csak visznek...

HELÉN
Keep your hands off, please.^[16]
Ha kell, bebugyolálom és bevarrom magam, ha úgy könnyebb neked.

GEORG
Te beteg vagy! Beteg! Nem vagy a férjed házába való! Micsoda ijesztő hazatérés ez! Máshova tartozol. Nem fogadlak vissza! Keress magadnak valami mást! Nem fogadlak vissza, ha nem esküszöl meg rá, hogy az enyém leszel, amikor és ahol csak akarom!

HELÉN
Inkább megcsonkítanám és felismerhetetlenné tenném magam, csak nálad maradhassak, és mindent elkövetek magam ellen, csak nyugodj meg.

TITÁNIA
próbál Ob/Mit-tel
Tudok egy partot -

OB/MIT
Tudok egy partot

TITÁNIA
Hol kakukkfű -

OB/MIT
Hol kakukkfű

TITÁNIA
Virágzik!

OB/MIT
Virágzik

TITÁNIA
Ibolya izzik, kankalin világít
Hol sűrű loncból szőve baldachin,
Alatta mályva nő, rózsa és jázmin,
Már elfelejtetted volna?

OB/MIT
Dehogy.

TITÁNIA
nekidől
Ah, én uram. Ez így nem megy. Így soha nem tudunk kibújni a bőrünkből.

OB/MIT
Tudok egy partot, hol kakukkfű virágzik. Ibolya. Ahol - ahol.

TITÁNIA
Gyere ide. Ennek semmi értelme. Csak egy Isten menthet meg minket.

ERSTLING
Ob/Mit-ről
Milyen kedves ember.

GEORG
Túl kedves. Ez még a reklámpostára is válaszol. Semmire nem tudjuk használni, uraim.

ERSTLING
Azt is tudjuk, hogy Mittentzwei még nem érte utol a formáját.

HÖFLING
Rá kéne kapcsolnia az iramra, ahogy focinyelven mondják.

ERSTLING
Mint mindannyiunknak, alapjában véve.

ERSTLING
Mittentzwei, maga nyárimikulás, szép kis kalamajkát csinált nekünk.
követi a többieket

HELMA
Tulajdonképpen borzalmasnak találom ezt a zenét.

WOLF
Nagyon a szájamíze szerint beszélsz. Legalább mondd azt: is. Tulajdonképpen én is borzalmasnak találom ezt a zenét. Legalább mondd: is! Hé, balesettárs, mutassa csak a skiccét!

TITÁNIA
Hagyják végre békén. Kérem.

WOLF
Mittentzwei, tud maga egyáltalán autót vezetni?

OB/MIT
Igen.

2.
("A könnyek és a fül")

A FIÚ
Legalább ötven meghívót kiküldtünk. Mindent egybevéve huszonnyolc személlyel számoltunk. Összesen öten jöttek el. Ez bántani fogja anyámat. Joggal várta, hogy többen tisztelik meg az ezüstlakodalmát. Talán nem volt közkedvelt? Talán nem segített annyi embernek? Nyilván nehezére esik majd, hogy leplezze csalódottságát, és hogy ne éreztesse azzal az öt emberrel, aki végül eljött, hogy jelenlétük nem elég a boldogságához. Bármennyire is fontos számára minden személy külön, egyik sem helyettesítheti a hiányzó tömeget, amelyik egy ilyen napon egyedül felelős az ünnep hangulatáért. Még legfontosabb vendégére is a kielégületlen várakozás kifejezésével tekint majd, még ha az illető, aki ugyebár eljött, hála Istennek, minden elképzelhető vendég közül igazán a legeslegjobb vendég, és neki személyesen semmilyen okot nem adott a csalódásra. A legjobb, a legkedvesebb, a legfontosabb vendég jött el, de bármennyire szédítő is a jelenléte, milyen szegényes ugyanakkor a hiányukkal tüntető vendégek nyers tömegével szemben. Ő, akire annyira várt, aki az este titkos megkoronázása lehetett volna, most legföljebb csekély vigaszdíj mindazokkal szemben, akik nem jöttek el. Inkább mereven, mint uralkodóian álldogál, mert ahhoz, hogy kimagasodjon, ahhoz szüksége volna számos nála sokkal kevésbé jelentékeny vendég támaszára. És csöppet sem más a helyzet a második, harmadik, a negyedik legfontosabb vendéggel sem, csak még sokkal rosszabb, ahogy fokról fokra haladunk lefelé, ezen a csupán nevetséges öt lépcsőfokon, mint mondottam, és minél kevesebbet jelent önmagában véve valaki, annál nyomasztóbban nehezedik rá a hiányzó tömeg, amelynek kimondhatatlan terhét az ünnepelt csalódott tekintete is tüstént rázúdítja.

TITÁNIA
Egy, kettő, három, négy -
a többiek már lent vannak a házban?

A FIÚ
Csak ő van a házban, anya.

TITÁNIA
Ő. Ő eljött. Őt már láttam. Ő nem hagyott cserben.

A FIÚ
Tudod, kedvesem, ezzel a pontosan öt csodálatos emberrel fogunk együtt ünnepelni. Eggyel sincsenek többen, de kevesebben sem. Öt ember a parkban és a házban, akik mind becsülnek és tisztelnek téged. Akiknek megjelenése a mai napon egyben szívükből jött óhajuk is.

TITÁNIA
Öt ember eljött.
Milyen szép. Mennyire örülök.
Azt hiszem, a hajam még nincs egészen rendben.
Bocsáss meg, kicsikém.
elmegy jobbra

A FIÚ
Most először néhány könnycseppet ejt majd. Már a kezdetek kezdetén nem lett volna szabad ekkora ünnepségre törekedni. Kezdettől fogva egy kicsiny és intim körrel kellett volna számolni, ugyanarra, amelyik végsősoron eljött. Sem külön személyzetre, sem ruhatárosra nem lett volna szükségünk. Sem a konyhai séfre, sem a négerre a zongoránál. Jobb lett volna, ha magunk közt maradunk. A nagystílűség dermesztően rátelepszik a bizalmas körre. Még a legszívélyesebb viszonyok is merevvé válnak ha túl nagy a személyzet. De kérem: nem arra gondoltunk-e, hogy talán ez lesz az utolsó alkalom, hogy minden, de legalábbis nagyon sok kedves emberét egyszerre maga köré gyűjtse? Egyszerre sokan: ez a bőség forrásából fakadó ritka elragadtatás, amellyel az ember az anyját egy ilyen napon meg szeretné ajándékozni. Egyszerre sokan! Egyszerre kevesen, annak semmi értelme. Az rosszabb, mintha senki nem jött volna el. Annyit minden kedden meghív teára. Ami viszont ma itt bekövetkezett, annak az ünnepléshez semmi köze, ez maga az elgondolható legdurvább kedd. Tizenkettő egy tucat, mint minden héten. Egy rakás hétköznapi szürkeség. Elizzott szenvedélyek valóságos hamukupaca. De nem. Már látom, hogy ugyanazt a hibát követem el, amelytől anyámat óvni szeretném: vagyis, hogy azok ellen forr bennem a düh, akik végül mégiscsak eljöttek, ahelyett, hogy azokat támadnám, akik egyszerűen távolmaradtak. Hát tehetnek arról a kevesek, hogy kevesen vannak? Nem. Sokan ezzel szemben -

TITÁNIA
Ne zavartasd magad, fiacskám.
Csak a délutáni teámat szeretném
itt melletted napsütésben meginni.
Szürcsölni még egy kis napsütést.
leül a zsámolyra

A FIÚ
Anya, nem szabad tovább várakoztatnod a vendégeket.

TITÁNIA
Naná, hogy szabad. Ezt a mai napot azzal ünneplem, hogy veled egyedül teázom. Ma azt csinálok, amihez kedvem van.

A FIÚ
Igen, anya.

TITÁNIA
Mielőtt ez a rémes nyüzsgés elkezdődne, muszáj pár pillanatot egymásra szánnunk, nem igaz?

A FIÚ
Igen, természetesen.

TITÁNIA
Olyan szép, amikor egy kicsit egyedül az enyém vagy.
előrehajol, suttog
Egyáltalán nem próbálkoztál?

A FIÚ
Próbálkoztam? Mire gondolsz?
zavart pillantást vet a karosszékben ülő lányra

TITÁNIA
Ah, fiam, fiam.
sóhajt
Mindennek megvan a maga fény- és árnyoldala. Hosszú életem alatt jónéhány kemény ütközés volt a részem. De annyi szépséget is tartogatott a számomra. És te - mindig te voltál az én legnagyobb boldogságom!
Jóságos ég! Mit el nem tudnál te érni a nőknél. Ha csak sejtenék! - micsoda legény vagy. Mennyire figyelmes, okos és kedves. Egy ilyent ma nagyítóval kell keresni, nem igaz?

A FIÚ
Igen, anya.

TITÁNIA
Csak még nem terjedt el eléggé. A mi kis körünkben a Helen Mergentheim mindig olyan kedvesen beszélt rólad.

A FIÚ
És Hillewechné is, azt hiszem.

TITÁNIA
Igen. Az is. Egy kicsit. De még nem eléggé. Ő érdekel?

A FIÚ
Csak kérdem. Néha azt mondod, hogy Hillewech és Mergentheim vetélkednek értem. És most megint azzal jössz, hogy csak a Mergentheim.

TITÁNIA
Hát igen, ez folyton változik, fiam. A hangulat, a pillantások, az egész atmoszféra. Nem állhat az ember minden kedden ugyanolyan kegyben a hölgyeknél. Nem lenne helyesebb, ha már egyáltalán, a Mergentheimre összpontosítani? Van egy kis vallásos dilije, viszont a teste hibátlan.

A FIÚ
A Mergentheimnek? A Hillewechnek szép teste van, annak igen.

TITÁNIA
A Helma! Az legalább hatvan éves!

A FIÚ
És Helén?

TITÁNIA
Fiatalabb! Fiatalabb! Hogy Helmának szép teste van... nevetnem kell! Az egy gombóc, egy töltött fánk.

A FIÚ
Ízlés kérdése, mama. Szerintem Hillewechnek nagyon izgató alakja van, míg Mergentheim egy kissé felületes szépség.

TITÁNIA
Ahogy gondolod. Akkor majd jobban ráhajtok a Hillewechre. Ha egyáltalán.

A FIÚ
Ha egyáltalán...
megfogja Titánia kezét, megcsókolja
Úgy szégyellem magam, mama. Olyan kevesen jöttek el.

TITÁNIA
Eh! Nem tesz semmit.
hátranéz, kitöröl egy könnyet a szeméből, feláll
Így! És most a vendégekhez kell mennem.

A FIÚ
Csodálatosan nézel ki, anya. Olyan vagy, mint aki az esküvője napján az esküvőjére indul.

TITÁNIA
Milyen őrült szemekkel nézel kifelé a fejedből, te drága fiú.
a teástálcával jobbra el

A FIÚ
Most meg ráadásul maga viszi ki a teástálcát, épp úgy, mint mindennap. És az a kicsiség, ami nem mindennapi, az meg pont olyan, mint minden kedd... Uram, mért nem adományoztál nekünk legalább ma egy ünnepnapot?! Azon világos nyáresték egyikét, amelyen könnyű és jóságos kézzel vidám teremtmények tucatját vetnéd a kertünkbe, amely elevenséggel és anyámat éljenző vendégekkel lenne teli. "Akkor ünnepelünk és látunk, és látunk és szeretünk, és szeretünk és dicsérünk"^[17] ... Ötven vászonszalvétára rányomattam Szent Ágoston szavait. De kinek? Egy már hatalmasan hullámzó bankettnak, amelyik nem riad vissza semmilyen érzelmi túláradástól, ha vallásos jellegű, akkor sem. A bőven áradó tömegek számára nyomattam, mely ősidőktől fogva hozzászokott az éljenzéshez és minden fakszni nélkül képes kivetkőzni önmagából. De öt elveszetten ődöngő házibarátnak? A szalvétára nyomott Ágoston-idézettől jeges borzongás fut majd végig a hátukon. Állandóan felszólítva érzik magukat arra, hogy olyan hangulatot teremtsenek, amilyent öt ősöreg ismerős sehol a világon nem képes teremteni. Ágoston a lehető legnagyobb zavarba hozza majd őket. Az ellenkezőjét fogja kiváltani annak, amit elérni szeretne. Ünneplés helyett fázni fognak, látás helyett pillantásokat váltani, szeretet helyett viccelődni, dicséret helyett kötözködni. Nem is történhet másként. Mert: akármit is tartson az ember erről az ötről, egyet nem vehet el tőlük: az érzést, hogy ennek a keddnek a keddek hosszú sorában nem lett volna szabad bármely tetszőleges x-keddhez hasonlóan alakulnia. Ennek következtében egyrészt mindenki a saját becsületérzésére apellál majd, másrészt egyfolytában kritikával illeti a hiányzó tömeget, amelyben, azt remélte, ezúttal sikerül majd észrevétlenül felszívódnia. Nekem is szükségem lett volna erre a tömegre. Én is vágytam rá, hogy alámerüljek ebben a tömegben. Üldözni őt a tömegben, titokban megcsókolni a tömeg közepén, a vacsora után újra kilépni a tömegbe, amely az alkonyi derengésben áll a réten és bort iszik, míg el nem érkezik az alvás ideje és fehér angóradzsekijét a vállára segítem, és a tömegben magamhoz rántom, ó, a tömeg szeme előtt, a szemük láttára, mindenki szemeláttára!
Igen, világos volt az este. Világos és felhőtlen. Mint ama ünnepélyes nyári esték egyike. Szépen kiöltözve vacsora után mindenki kilépett még egyszer a ház mögötti parkba, és ott várt az alkonyian derengő fényben, míg elérkezett az alvás ideje. Igen, a tömeg fedezékében megcsókoltam. Ez a paradicsom, fiam, mondta. Igen, mondtam, ez a paradicsom, mama.
A karosszékben ülő lány riadtan felugrik.
Érti, amit mondtam, vagy csak hallgatja?

1. Időzítésem ^[VISSZA]

3. Tiszta időpocsékolás. Egy rakás féltehetség. ^[VISSZA]

5. Nekem úgy tűnik, néha szeretsz a hátam mögött ügyködni... ^[VISSZA]

8. ...tapizta a térdemet egész idő alatt! "Oh, igazán nagyon csinosnak tetszik lenni a kis hölgynek, ha látni akar valami izgatót, nézzen csak ide -" Azt hittem majd kitör a frász! ^[VISSZA]

9. Vedd le rólam a szaros vén ujjadat és tűnj el! Rohadék nigger! Ne nyúlj hozzám! ^[VISSZA]

14. Ó, nem, erre egyszerűen képtelenek vagytok, képtelenek vagytok rá! Megbeszélitek és úgy döntötök, hogy egyetértetek. ^[VISSZA]

15. ...hogy jobb, ha ezt a zsák csontot és bőrt, amit a testem, meg se érinted. Ez neked nagyon rossz lenne. Én már nem vagyok ugyanaz, aki voltam, amilyennek magadban látsz, amikor engem bámulsz. ^[VISSZA]