Tartalom

Előszó

Rövidítések jegyzéke

Jogforrások és szakirodalom
1. Jogforrások
2. Szakirodalom

Bevezetés

1. A spanyol állami egyházjog jogforrásai
1.1. Történeti áttekintés
1.1.1. A XVIII-XIX. századi előzmények
1.1.1.1. Az 1753. január 11-ei Konkordátum
1.1.1.2. Az 1808. július 7-ei Bayonai Alaptörvény
1.1.1.3. Az 1812. március 19-ei Alkotmány
1.1.1.4. Az 1834. április 10-ei Királyi Alaptörvény
1.1.1.5. Az 1837. június 18-ai Alkotmány
1.1.1.6. Az 1845. május 23-ai Alkotmány
1.1.1.7. Az 1851. március 16-ai Konkordátum
1.1.1.8. Az 1852-es és az 1856-os alkotmánytervezet
1.1.1.9. Az 1869. június 1-ei Alkotmány
1.1.1.10. Az 1873-as alkotmánytervezet
1.1.1.11. Az 1876. június 30-ai Alkotmány
1.1.2. A II. Köztársaság és az 1931. december 9-ei Alkotmány
1.1.3. A Franco diktatúra időszaka (1939-1975)
1.1.3.1. A Franco korszak alaptörvényei
1.1.3.1.1. Az 1938. március 9-ei Munkatörvény
1.1.3.1.2. Az 1945. július 17-ei jogszabály a Spanyolok Jogairól
1.1.3.1.3. Az 1947. július 26-ai Törvény az Államfői Utódlásról
1.1.3.1.4. Az 1958. május 17-ei Törvény a Nemzeti Mozgalom Alapelveiről
1.1.3.1.5. Az 1967. január 10-ei Alkotmánykiegészítő Törvény
1.1.3.1.6. Az 44/1967. június 28-ai Törvény a Vallásszabadságról
1.1.3.2. A Szentszék és a Spanyol Állam kapcsolatának dokumentumai
1.1.3.2.1. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1941. június 7-én létrejött megegyezés a bemutatás előjogának gyakorlásának módjáról
1.1.3.2.2. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1946. július 16-án létrejött megegyezés a nem konzisztoriális javadalmakról történő intézkedésről
1.1.3.2.3. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1946. december 8-án létrejött megegyezés a szemináriumokban és az egyetemeken folytatott egyházi tanulmányokról
1.1.3.2.4. XII. Piusz pápa 1947. április 7-ei "Hispaniarum nuntio" kezdetű Motu Proprioja
1.1.3.2.5. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1950. augusztus 5-én létrejött megegyezés a katonai ordinariátus joghatóságáról és a fegyveres erőknél folytatott lelkipásztori szolgálatról
1.1.3.2.6. XII. Piusz pápa 1953. augusztus 5-ei "Hispaniarum fidelitas" kezdetű Bullája
1.1.3.2.7. Az 1953. augusztus 27-ei Konkordátum
1.1.3.2.8. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1962. április 5-én létrejött megegyezés az egyházi egyetemeken folytatott nem egyházi tudományterületeken szerzett végzettségek állami elfogadásról
1.1.4. A diktatúrából a demokráciába történő átmenet (1976-1978) időszaka
1.2. Nemzetközi jogi források
1.2.1. A nemzetközi emberi jogi egyezmények
1.2.1.1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. december 10.)
1.2.1.2. A Népirtás Bűntettének Megelőzéséről és Megbüntetéséről szóló Egyezmény (1948. december 9.)
1.2.1.3. A Hadifoglyokkal Való Bánásmódra Vonatkozó Genfi Egyezmény (III. Genfi Egyezmény) (1949. augusztus 12.)
1.2.1.4. Európai Egyezmény az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről (1950. november 4.) .
1.2.1.4.1. Az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezményhez (1952. március 20.)
1.2.1.4.2. A Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyv az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezményhez (2000. november 4.)
1.2.1.5. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966. december 19.)
1.2.1.6. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966. december 19.)
1.2.1.7. A Helsinki Záróokmány (1975. augusztus 1.)
1.2.1.8. Az Európai Szociális Karta (1961. október 18.)
1.2.1.9. Egyezmény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során (1981. január 28.)
1.2.1.10. Nyilatkozat a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről (1981. november 25.)
1.2.1.11. A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény (1989. november 20.)
1.2.1.12. Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (1995. február 1.)
1.2.2. Az Európai Unió joga
1.2.2. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007. december 13.)
1.2.2. Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió Működésérő szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2007. december 13.)
1.2.3. Megállapodások az Szentszék és a Spanyol Állam között
1.2.3.1. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1976. július 28-án létrejött Megállapodás a püspökök bemutatásáról való lemondásról és az igazságszolgáltatási kiváltságokról
1.2.3.2. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1979. január 3-án létrejött Megállapodás jogi kérdésekről .
1.2.3.3. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1979. január 3-án létrejött Megállapodás oktatási és kulturális kérdésekről
1.2.3.4. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1979. január 3-án létrejött Megállapodás a fegyveres erőknél folytatott lelkipásztori tevékenységről és a klerikusok, illetve a szerzetesek katonai szolgálatáról .
1.2.3.5. A Szentszék és a Spanyol Állam között 1979. január 3-án létrejött Megállapodás gazdasági kérdésekről
1.2.3.6. A Szentszék és a Spanyol Királyság között 1994. december 21-én létrejött Megállapodás a Szentföldet érintő kérdésekről
1.3. Az 1978. december 27-ei Alkotmány
1.4. A 7/1980. július 5-ei Alkotmánykiegészítő Törvény a Vallásszabadságról
1.5. Megállapodások a Spanyol Állam és más felekezetek, illetve vallások között 1992. április 28-án (A Spanyolországi Evangélikus Vallású Gyülekezetek Szövetsége és a Spanyol Állam közötti Megállapodás, a Spanyolországi Izraelita Közösségek Szövetsége és a Spanyol Állam közötti Megállapodás és a Spanyolországi Iszlám Bizottság és a Spanyol Állam közötti Megállapodás)
1.5.1. A Megállapodások létrejöttének társadalmi és politikai kontextusa
1.5.2. A Megállapodások előkészítésének és megkötésének folyamata
1.5.3. A Megállapodások tartalma

2. A vallási jogi személyiséggel kapcsolatos spanyol állami egyházjogi szabályozás
2.1. A vallási jogi személyiség
2.1.1. A vallási jogi személy vallásos célja
2.1.2. A vallási jogi személy képessége a vallásos cselekedetekre
2.1.3. A vallási jogi személyiség létrejötte, mibenléte és megszűnése
2.2. A vallási jogi személyek vagyonszerzése
2.2.1. Anyagi javak szerzése magánadományok által
2.2.2. Anyagi javak szerzése az adófizetők rendelkezése által
2.2.3. Anyagi javak szerzése kegyes intézkedések által
2.2.4. Anyagi javak szerzése kegyes alapítványok által
2.2.5. Anyagi javak szerzése elidegenítés által
2.2.6. Anyagi javak szerzése különleges bejegyzés által
2.3. A vallási jogi személyek dologi vagyona
2.3.1. A vallási kultusz helyeinek, a temetőknek és a levéltáraknak a sérthetetlensége
2.3.2. A vallási jogi személyek javainak és a vallási kultusz céljára szánt felszentelt vagy megáldott szent dolgok forgalomképtelensége
2.3.3. A temetők
2.3.4. A vallási kultusz helyeinek kényszer-kisajátítási módja
2.3.5. A vallási kultusz helyeinek és az azokhoz kapcsolódó helyeknek, a vallási jogi személyek irodáinak és a vallási szolgálattevőket képző helyeknek az adómentessége
2.3.6. A vallási jogi személyek belső kiadványai
2.3.7. A vallási kultusz céljára szánt felszentelt vagy megáldott szent dolgok
2.3.8. A történelmi-, művészeti-, levéltári- és kulturális örökség

3. A spanyol házasságjog állami egyházjogi vonatkozásai
3.1. A polgári házasság Spanyolországban
3.1.1. A polgári házasságkötés, mint szerződés
3.1.2. A házassági ígéret
3.1.3. A házasság jogi szabályozása az 1978-as Alkotmány hatálybalépéséig terjedő időszakban
3.1.3.1. Az 1870-es polgári házasságról szóló Törvénytől a II. Köztársaságig
3.1.3.2. A II. Köztársaságtól Franco tábornok rendszerének kezdetéig
3.1.3.3. 1938-tól 1978-ig
3.1.4. A polgári házasság az 1978-as Alkotmányban
3.1.5. Megállapodás a Szentszékkel 1979. január 3-án a jogi ügyekről és az 1981. július 7-i Törvény a spanyol Polgári Törvénykönyv megújításáról
3.1.5.1. A házasságkötés jogi formája az egyházi törvények előírásai szerint
3.1.5.2. Az egyházi bíróságok illetékessége a házassági semmisségi ügyekben
3.1.5.3. A házasságról szóló változatlan katolikus tanítás értékének az ismételt megerősítése
3.2. A házasság megkötésének jogi formája és ennek módozatai
3.2.1. A házasságkötés jogi formái
3.2.1.1. A polgári forma
3.2.1.1.1. Illetékesség a házasságkötés hitelesítésére
3.2.1.1.2. A házassági kérelem
3.2.1.2. A házasság megkötése
3.2.1.3. A vallási forma
3.2.2. A házasságkötés tényének bejegyzése az állami anyakönyvbe
3.2.3. Az állami anyakönyve történő bejegyzés hatása
3.2.4. A titkos vagy lelkiismereti házasságkötés
3.2.5. A házasságkötés életveszélyben
3.2.6. A spanyol állampolgárok házasságkötése külföldön és a külföldieké Spanyolországban
3.3. A házassági különválás a kötelék fennmaradása mellett
3.3.1. Általános tudnivalók a kötelék fennmaradása melletti különélésről
3.3.2. A házassági különválásért folyó bírósági eljárás: a kérelem elfogadása és a különélést kimondó ítélet hatásai
3.3.3. A különvált házastársaknak a kibékülése és ennek jogi hatásai
3.3.4. A ténylegesen különvált házasság
3.3.4.1. A házassági különválás megállapodásai
3.3.4.1.1. A házastársak személyi helyzete
3.3.4.1.2. A tartásdíjak
3.3.4.1.3. A gyermekek helyzete
3.3.4.1.4. A házasság gazdasági rendszere
3.3.4.2. A tényleges különválás megállapodás nélkül
3.4. A házasság felbomlása válás és a házasság érvénytelenségének bírói kinyilvánítása által
3.4.1. A házasság felbomlásának okai
3.4.2. A válás, mint a házasság felbomlásának az oka és a törvényi szabályozás jellemzői
3.4.2.1. A válás keresete, a kereset elfogadása és a válást kimondó ítélet hatásai
3.4.2.2. A válás keresetének törlése és a házasfelek kibékülése
3.4.3. A házasság semmissége
3.4.3.1. A házasság semmisségének okai
3.4.3.2. A házassági semmisségi kereset jogi szabályozása
3.4.3.3. A semmis házasság érvényesítése
3.4.3.4. A házasságkötési forma hiányossága miatti érvénytelenség
3.4.4. Az egyházi bíróságok által kimondott házassági semmisség és a pápai döntés a megkötött, és el nem hált házasságok alóli felmentésről
3.4.5. A vélt házasság

4. A vallásszabadság védelme a spanyol állami egyházjogban
4.1. A vallásszabadság büntetőjogi védelme
4.1.1. A vallásgyakorlás akadályozásának büntetése
4.1.2. A vallásgyakorlásra való kényszerítés büntetése
4.1.3. A vallási események megzavarásának büntetése
4.1.4. A vallási helyek és szertartások megszentségtelenítésének büntetése
4.1.5. A vallási érzések megsértésének büntetése
4.1.6. A vallásgyakorlás miatti megszégyenítés büntetése
4.1.7. A népirtás bűntettének büntetése
4.1.8. Az emberiség elleni bűntettek büntetése
4.1.9. A fegyveres összecsapás esetén a nemzetközileg védett vallási személyek elleni bűntettek büntetése .
4.1.10. A vallások közötti egyenjogúság védelme és a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés büntetése .
4.1.11. A vallásszabadság védelme a romboló szektákkal szemben
4.2. A kiskorúak vallásszabadságának védelme
4.2.1. Amikor a szülők nem értenek egyet egymással a kiskorú gyermekük vallásoktatása-, vagy vallása megválasztásának kérdésében
4.2.2. Amikor a szülők nem értenek egyet a kiskorú gyermekük vallás-, vagy vallásoktatás választásával
4.3. A vallásszabadság egyéb jogszabályi védelme
4.4.1. A vallási jellegű ünnepnapok biztosítása
4.4.2. A vallási előírásoknak megfelelő étkezéshez való jog biztosítása
4.4. A vallásszabadság védelme jogorvoslati úton
4.4.1. Jogorvoslat a bíróságokon
4.4.2. Jogorvoslat az Alkotmánybíróságon
4.4.3. Jogorvoslat az Európai Emberi Jogi Bíróságon

Konklúzió

Summary