lényei. Ők nem fogják ismerni halált, mert teljesen más szaporodási és elmúlási folyamat fog kialakulni. Számukra a szenvedés, a tűz, a víz, a táplálkozás, a hideg ismeretlen fogalom lesz, és nem tehet kárt bennük.
Ezekkel a sorokkal azonban újra csak az bizonyosul be, amit olyan gyakran kihangsúlyozok, amit mégsem értünk meg, hogy a mindig megsemmisülő és újonnan kialakuló Világok, az Univerzum, s a Föld mint bolygó viszonylatára, nem jelentenek semmit.
Ez a következő sorokban nyilvánul ki igazán azzal, hogy
„Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúltak, és a tenger sem volt többé. Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, Istentől, mivel beteljesedett. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég.”
Mert a földön a régitől eltérően megint újonnan indul be a lét.
A Biblia, Jelenések Könyve – Befejező sorai – azonban nem csak ezt tárja fel, hanem azt is, hogy már a legkorábbi időktől fogva az is a tudtunkra lett adva, hogy meggondolt tettekkel elkerülhető egy újbóli teljes megsemmisülés. Hiszen a Vallási Iratok azért befejezetlenek, mert azt az embernek kell tetteivel befejeznie. Sőt, még egyszer ki van hangsúlyozva azzal, hogy
„Ezek a szavak hitelesek és igazak. Az Úr elküldte angyalát, hogy hírül adja szolgáinak, aminek csakhamar be kell következnie.”
Ezért; „Ne pecsételd le ennek a könyvnek prófétai szavait, mert az idő közel van (amikor a végleges választásra kerül a sor). Ami után eljövök, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint.”
A Jelenések Könyve – Az új Jeruzsálem – sorai pedig még azt is kinyilvánítják, hogy tetteink irányával határozzuk meg sorsunkat. Mert, ha nem a jó iránya felé haladunk akkor megsemmisülünk, és nem érhetünk el a fejlődéssel odáig, hogy megvalósítsuk azt a fejlett űrutazási eszközt, amit a következő sorok tárnak elénk. Ezt sem értettünk meg, mivel olyan fejlett kocka alakú űrutazási járműről ír,
