A magyar színművészet másfél évszázados múltja a magyar kultúra történetének egyik legérdekesebb fejezete. Tele van küzdelemmel, romantikus lelkesedéssel és dicsőséggel. S a másfél évszázados harc eredményei itt vannak előttünk: ma a magyar színművészet - ezt szerénytelenség nélkül el lehet mondani - a magyar kultúra egyik legvirágzóbb ága. Nemcsak a kiemelkedő nagy tehetségek teszik azzá, hanem az átlag-színvonal is joggal hozható párhuzamba a legfejlettebb színészetű nagy nemzetekével. Úgy éreztük, elérkezett az ideje annak, hogy ennek a másfélszázados múltnak és ennek a virágzó jelennek az adatai összegyűjtessenek egy nagy enciklopédikus műben.

[...]

Külön kell megemlékeznünk a lexikon illusztrációiról. E tekintetben is mennél nagyobb gazdagságra törekedtünk. Nemcsak a színészek arcképeit gyűjtöttük össze, hanem a színészetünkre vonatkozó egyéb illusztráció-anyagot is, úgy hogy illusztrációink mintegy szemléltetik színészetünk történetét. Az illusztrációk összeállításában nagy segítségünkre voltak a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház igazgatósága, Ernst Lajos kormányfőtanácsos úr, több megye és város, akik múzeumuk anyagát és több színházbarát, akik a birtokukban lévő színésztörténelmi tárgyakat készséggel bocsátottak rendelkezésünkre.

A négykötetes nagy mű előkelő díszű kiállításáért a Thália-Kultúra nyomdai részvénytársaságot illeti meg az elismerés. E tekintetben is igyekeztünk a legjobbat nyújtani s a nyomdavállalat e tekintetben a legmesszebbmenő áldozatkészséggel támogatott bennünket. Abban a meggyőződésben bocsátjuk a nagyközönség elé a Magyar Színművészeti Lexikont, hogy nemcsak a magyar színészet ügye iránt érdeklődőknek adunk a magyar színházra vonatkozó ismeretekben tájékoztatót, hanem a magyar tudománynak is szolgálatot tehetünk.

Budapest, 1929. október.
Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete.