Címszó: Babonák - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20543.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Babonák
Szócikk: Babonák A babonásság, az emberi lélek misztikus
megnyilatkozása, természetesen a színészek körében is él, sőt miután a pálya magával
hozza a váltakozó lelki életet, itt még talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol
másutt. A színész pályáját a szerencse irányítja, a szerencsét a véletlen hozza,
ezeknek remélésében telik el a színész élete és ez megszüli a babonát. De babonássá
teszi a színészt a siker bizonytalansága is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány,
amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki nem tudja előre. Nem akad színész, aki
ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy minél beérkezettebb a színész, annál
több a babonája. Az ismert babonák között a színészeknél különösen a szerepekkel
összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják, ha a színész olvasás, vagy tanulás
közben leejti szerepét a földre, akkor abban a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt
tartják akkor is, ha a színész szerepét más ejti le. Érdekes babona az is, hogy
a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t, a színész-temetések alkalmával énekelt
gyászdalt énekelni, mert az halált jelent. Ha a kórista a maszkirozáshoz használt
tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista marad. Vidéki színházaknál szokásos
babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat az ágyra tennie nem szabad, mert akkor
nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban a darabok előadásával kapcsolatban
találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt veszekednek (színészek egymással,
rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel, vagy a szerzővel), akkor nagy sikere
lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona, hogy ha a darab próbák alatt tetszik
a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni a közönségnek. szin_I.0102.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Babonák címszóvég 20543 Szócikk: Babonák
A babonásság, az emberi lélek misztikus megnyilatkozása, természetesen a színészek
körében is él, sőt miután a pálya magával hozza a váltakozó lelki életet, itt még
talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol másutt. A színész pályáját a szerencse
irányítja, a szerencsét a véletlen hozza, ezeknek remélésében telik el a színész
élete és ez megszüli a babonát. De babonássá teszi a színészt a siker bizonytalansága
is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány, amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki
nem tudja előre. Nem akad színész, aki ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy
minél beérkezettebb a színész, annál több a babonája. Az ismert babonák között a
színészeknél különösen a szerepekkel összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják,
ha a színész olvasás, vagy tanulás közben leejti szerepét a földre, akkor abban
a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt tartják akkor is, ha a színész szerepét más
ejti le. Érdekes babona az is, hogy a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t,
a színész-temetések alkalmával énekelt gyászdalt énekelni, mert az halált jelent.
Ha a kórista a maszkirozáshoz használt tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista
marad. Vidéki színházaknál szokásos babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat
az ágyra tennie nem szabad, mert akkor nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban
a darabok előadásával kapcsolatban találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt
veszekednek (színészek egymással, rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel,
vagy a szerzővel), akkor nagy sikere lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona,
hogy ha a darab próbák alatt tetszik a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni
a közönségnek. szin_I.0102.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Babonák - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20543.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Babonák
Szócikk: Babonák A babonásság, az emberi lélek misztikus
megnyilatkozása, természetesen a színészek körében is él, sőt miután a pálya magával
hozza a váltakozó lelki életet, itt még talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol
másutt. A színész pályáját a szerencse irányítja, a szerencsét a véletlen hozza,
ezeknek remélésében telik el a színész élete és ez megszüli a babonát. De babonássá
teszi a színészt a siker bizonytalansága is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány,
amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki nem tudja előre. Nem akad színész, aki
ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy minél beérkezettebb a színész, annál
több a babonája. Az ismert babonák között a színészeknél különösen a szerepekkel
összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják, ha a színész olvasás, vagy tanulás
közben leejti szerepét a földre, akkor abban a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt
tartják akkor is, ha a színész szerepét más ejti le. Érdekes babona az is, hogy
a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t, a színész-temetések alkalmával énekelt
gyászdalt énekelni, mert az halált jelent. Ha a kórista a maszkirozáshoz használt
tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista marad. Vidéki színházaknál szokásos
babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat az ágyra tennie nem szabad, mert akkor
nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban a darabok előadásával kapcsolatban
találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt veszekednek (színészek egymással,
rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel, vagy a szerzővel), akkor nagy sikere
lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona, hogy ha a darab próbák alatt tetszik
a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni a közönségnek. szin_I.0102.pdf I