Címszó: Babonák - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20543.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Babonák

Szócikk: Babonák A babonásság, az emberi lélek misztikus megnyilatkozása, természetesen a színészek körében is él, sőt miután a pálya magával hozza a váltakozó lelki életet, itt még talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol másutt. A színész pályáját a szerencse irányítja, a szerencsét a véletlen hozza, ezeknek remélésében telik el a színész élete és ez megszüli a babonát. De babonássá teszi a színészt a siker bizonytalansága is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány, amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki nem tudja előre. Nem akad színész, aki ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy minél beérkezettebb a színész, annál több a babonája. Az ismert babonák között a színészeknél különösen a szerepekkel összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják, ha a színész olvasás, vagy tanulás közben leejti szerepét a földre, akkor abban a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt tartják akkor is, ha a színész szerepét más ejti le. Érdekes babona az is, hogy a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t, a színész-temetések alkalmával énekelt gyászdalt énekelni, mert az halált jelent. Ha a kórista a maszkirozáshoz használt tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista marad. Vidéki színházaknál szokásos babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat az ágyra tennie nem szabad, mert akkor nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban a darabok előadásával kapcsolatban találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt veszekednek (színészek egymással, rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel, vagy a szerzővel), akkor nagy sikere lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona, hogy ha a darab próbák alatt tetszik a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni a közönségnek. szin_I.0102.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Babonák címszóvég 20543 Szócikk: Babonák A babonásság, az emberi lélek misztikus megnyilatkozása, természetesen a színészek körében is él, sőt miután a pálya magával hozza a váltakozó lelki életet, itt még talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol másutt. A színész pályáját a szerencse irányítja, a szerencsét a véletlen hozza, ezeknek remélésében telik el a színész élete és ez megszüli a babonát. De babonássá teszi a színészt a siker bizonytalansága is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány, amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki nem tudja előre. Nem akad színész, aki ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy minél beérkezettebb a színész, annál több a babonája. Az ismert babonák között a színészeknél különösen a szerepekkel összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják, ha a színész olvasás, vagy tanulás közben leejti szerepét a földre, akkor abban a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt tartják akkor is, ha a színész szerepét más ejti le. Érdekes babona az is, hogy a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t, a színész-temetések alkalmával énekelt gyászdalt énekelni, mert az halált jelent. Ha a kórista a maszkirozáshoz használt tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista marad. Vidéki színházaknál szokásos babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat az ágyra tennie nem szabad, mert akkor nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban a darabok előadásával kapcsolatban találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt veszekednek (színészek egymással, rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel, vagy a szerzővel), akkor nagy sikere lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona, hogy ha a darab próbák alatt tetszik a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni a közönségnek. szin_I.0102.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Babonák - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0102.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20543.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Babonák

Szócikk: Babonák A babonásság, az emberi lélek misztikus megnyilatkozása, természetesen a színészek körében is él, sőt miután a pálya magával hozza a váltakozó lelki életet, itt még talán jobban ki van fejlődve, mint akárhol másutt. A színész pályáját a szerencse irányítja, a szerencsét a véletlen hozza, ezeknek remélésében telik el a színész élete és ez megszüli a babonát. De babonássá teszi a színészt a siker bizonytalansága is, a siker, a kiismerhetetlen bálvány, amelynek jövetelét vagy nem jövetelét senki nem tudja előre. Nem akad színész, aki ne lenne babonás, sőt a tapasztalat az, hogy minél beérkezettebb a színész, annál több a babonája. Az ismert babonák között a színészeknél különösen a szerepekkel összefüggő babonák az érdekesebbek. Azt tartják, ha a színész olvasás, vagy tanulás közben leejti szerepét a földre, akkor abban a szerepben meg fog bukni. De ugyanezt tartják akkor is, ha a színész szerepét más ejti le. Érdekes babona az is, hogy a színházban nem szabad a »Mért oly borús«.t, a színész-temetések alkalmával énekelt gyászdalt énekelni, mert az halált jelent. Ha a kórista a maszkirozáshoz használt tükröt eltöri, akkor 7 évig tovább is kórista marad. Vidéki színházaknál szokásos babona, hogy a színlaphordónak a színlapokat az ágyra tennie nem szabad, mert akkor nem lesz közönség. A legtöbb babonát azonban a darabok előadásával kapcsolatban találjuk. Azt tartják, hogy ha a próbák alatt veszekednek (színészek egymással, rendezővel, igazgatóval, igazgató a rendezővel, vagy a szerzővel), akkor nagy sikere lesz a darabnak. Legérdekesebb talán az a babona, hogy ha a darab próbák alatt tetszik a színészeknek, akkor a darab nem fog tetszeni a közönségnek. szin_I.0102.pdf I