Címszó: Díszítő - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0423.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22743.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Díszítő
Szócikk: Díszítő Azon színpadi munkás, aki a színpadmester
utasítása szerint az előadáshoz szükséges díszleteket megfelelő helyre felállítja.
Ezeket a díszleteket előbb a raktárból felhozzák a színházhoz, onnan a kéziraktárba
viszik és (felvonás szerint) a színpadon elhelyezik. A díszítő reggel 8-tól déli
2 óráig és előadás előtt 1 órával az előadás végéig tartozik dolgozni. Hetenkint
egy szabadnapot élvez. Ha egy napon több előadás van, azért dupla fizetés jár, Régebben
havi 40 korona volt a díszítő fizetése, mely 1920-ban (időpont) már
a havi 4000 K-át meghaladta. A díszítők többnyire az asztalos, lakatos és kárpitos
szakmából kerülnek ki. Az esti előadásokban a díszítőket statisztálásra is fel szokták
használni, mely munkáért külön díjazás jár. Nagy színházakban átlag 16 díszítőt
foglalkoztatnak. A díszítőmunkások feje a színpadmester, ennek van egy helyettese.
Minden négy munkás egy előmunkás rendelkezése alatt áll, kik jobbos baloldali .
munkára vannak beosztva. A zsinórpadon (az előfüggöny és a.lógó díszletek kezeléséhez)
külön zsinórmunkások vannak alkalmazva, kik a zsinórmester utasításai szerint dolgoznak,
de ők is a színpadmester fennhatósága alatt állanak. A színpadmester főnöke a díszletmester,
aki átveszi a tervező utasításait és továbbítja a színpadmesternek. A díszítés felügyeletét
a díszletmester (röviden: díszmester) végzi. A díszítő, hogy a munkáját szakszerűen
elvégezhesse, ép úgy kap próbát, mint a színész. Átlag 6 próba alatt megismeri a
munkáját és csak így lehetséges, hogy 5—8—10 perc alatt át tudják díszíteni a színpadot
egy új felvonáshoz. A díszítők a »Magyarországi Famunkás Szövetség (intézmény)
(információ)
budapesti (Budapest)
színházak műszaki személyzetének szakosztályá«-hoz tartoznak. A szervezet 1910-ben
(időpont)
alakult. szin_I.0423.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Díszítő címszóvég 22743 Szócikk: Díszítő
Azon színpadi munkás, aki a színpadmester utasítása szerint az előadáshoz szükséges
díszleteket megfelelő helyre felállítja. Ezeket a díszleteket előbb a raktárból
felhozzák a színházhoz, onnan a kéziraktárba viszik és (felvonás szerint) a színpadon
elhelyezik. A díszítő reggel 8-tól déli 2 óráig és előadás előtt 1 órával az előadás
végéig tartozik dolgozni. Hetenkint egy szabadnapot élvez. Ha egy napon több előadás
van, azért dupla fizetés jár, Régebben havi 40 korona volt a díszítő fizetése, mely
1920-ban már a havi 4000 K-át meghaladta. A díszítők többnyire az asztalos, lakatos
és kárpitos szakmából kerülnek ki. Az esti előadásokban a díszítőket statisztálásra
is fel szokták használni, mely munkáért külön díjazás jár. Nagy színházakban átlag
16 díszítőt foglalkoztatnak. A díszítőmunkások feje a színpadmester, ennek van egy
helyettese. Minden négy munkás egy előmunkás rendelkezése alatt áll, kik jobbos
baloldali . munkára vannak beosztva. A zsinórpadon (az előfüggöny és a.lógó díszletek
kezeléséhez) külön zsinórmunkások vannak alkalmazva, kik a zsinórmester utasításai
szerint dolgoznak, de ők is a színpadmester fennhatósága alatt állanak. A színpadmester
főnöke a díszletmester, aki átveszi a tervező utasításait és továbbítja a színpadmesternek.
A díszítés felügyeletét a díszletmester (röviden: díszmester) végzi. A díszítő,
hogy a munkáját szakszerűen elvégezhesse, ép úgy kap próbát, mint a színész. Átlag
6 próba alatt megismeri a munkáját és csak így lehetséges, hogy 5—8—10 perc alatt
át tudják díszíteni a színpadot egy új felvonáshoz. A díszítők a »Magyarországi
Famunkás Szövetség yintezmenyy magyarországi famunkás szövetség yintezmenyy
Magyaror yintezmenyy magyarországi yintezmenyy famunkás yintezmenyy szövetség
yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházak műszaki személyzetének
szakosztályá«-hoz tartoznak. A szervezet 1910-ben xevtizedx 1915 alakult. xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 szin_I.0423.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Díszítő - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0423.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22743.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Díszítő
Szócikk: Díszítő Azon színpadi munkás, aki a színpadmester
utasítása szerint az előadáshoz szükséges díszleteket megfelelő helyre felállítja.
Ezeket a díszleteket előbb a raktárból felhozzák a színházhoz, onnan a kéziraktárba
viszik és (felvonás szerint) a színpadon elhelyezik. A díszítő reggel 8-tól déli
2 óráig és előadás előtt 1 órával az előadás végéig tartozik dolgozni. Hetenkint
egy szabadnapot élvez. Ha egy napon több előadás van, azért dupla fizetés jár, Régebben
havi 40 korona volt a díszítő fizetése, mely 1920-ban már a havi 4000 K-át meghaladta.
A díszítők többnyire az asztalos, lakatos és kárpitos szakmából kerülnek ki. Az
esti előadásokban a díszítőket statisztálásra is fel szokták használni, mely munkáért
külön díjazás jár. Nagy színházakban átlag 16 díszítőt foglalkoztatnak. A díszítőmunkások
feje a színpadmester, ennek van egy helyettese. Minden négy munkás egy előmunkás
rendelkezése alatt áll, kik jobbos baloldali . munkára vannak beosztva. A zsinórpadon
(az előfüggöny és a.lógó díszletek kezeléséhez) külön zsinórmunkások vannak alkalmazva,
kik a zsinórmester utasításai szerint dolgoznak, de ők is a színpadmester fennhatósága
alatt állanak. A színpadmester főnöke a díszletmester, aki átveszi a tervező utasításait
és továbbítja a színpadmesternek. A díszítés felügyeletét a díszletmester (röviden:
díszmester) végzi. A díszítő, hogy a munkáját szakszerűen elvégezhesse, ép úgy kap
próbát, mint a színész. Átlag 6 próba alatt megismeri a munkáját és csak így lehetséges,
hogy 5—8—10 perc alatt át tudják díszíteni a színpadot egy új felvonáshoz. A díszítők
a »Magyarországi Famunkás Szövetség budapesti színházak műszaki személyzetének szakosztályá«-hoz
tartoznak. A szervezet 1910-ben alakult. szin_I.0423.pdf I
