Címszó: Egyenruha viselése - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23017.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Egyenruha
viselése
Szócikk: Egyenruha viselése színpadon bármily formában
(rendjellel együtt) meg van engedve a belügyminiszter 1926. (időpont) márc.
havában kiadott határozata alapján. A határozat előzménye az, hogy 1926-ban (időpont) kihágási
eljárás indult meg két színész ellen, akik őket meg nem illető rendjelszalagokat
használtak a színpadon katonatiszt - szerepükben. A másodfokú rendőri büntetőbíróság
a színészeket bűnösnek mondotta ki a kihágásban, átalva az 1879. (időpont) tc.
45. szakaszára. A belügyminisztérium, mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet
megváltoztatta és az illető színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi
jelentőségű határozat a megokolásban kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés
szerint, kihágást követ el az, aki őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket
nyilvánosan visel. A színészek cselekménye — ami abból állott, hogy egy színműnek
nyilvános előadása alkalmával szerepüket a volt monarchia hadseregének egyenruhájában,
az arra feltűzött kitüntetési szalagok viselésével játszották — nem vonható e meghatározás
alá. A színészek cselekményét ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben
azt a téves hitet akarták volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben
illetik meg. Ők természetszerűleg a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok
élhettek; mint ilyeneknek, más nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt,
akit alakítottak, a színjátszás természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést
a kitüntetési szalagok feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Egyenruha viselése címszóvég 23017 Szócikk:
Egyenruha viselése színpadon bármily formában (rendjellel együtt) meg van engedve
a belügyminiszter 1926. márc. havában kiadott határozata alapján. A határozat előzménye
az, hogy 1926-ban kihágási eljárás indult meg két színész ellen, akik őket meg nem
illető rendjelszalagokat használtak a színpadon katonatiszt - szerepükben. A másodfokú
rendőri büntetőbíróság a színészeket bűnösnek mondotta ki a kihágásban, átalva az
1879. xevtizedx 1875 tc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 45. szakaszára.
A belügyminisztérium, mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet megváltoztatta
és az illető színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi jelentőségű határozat
a megokolásban kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés szerint, kihágást
követ el az, aki őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket nyilvánosan visel.
A színészek cselekménye — ami abból állott, hogy egy színműnek nyilvános előadása
alkalmával szerepüket a volt monarchia hadseregének egyenruhájában, az arra feltűzött
kitüntetési szalagok viselésével játszották — nem vonható e meghatározás alá. A
színészek cselekményét ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben
azt a téves hitet akarták volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben
illetik meg. Ők természetszerűleg a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok
élhettek; mint ilyeneknek, más nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt,
akit alakítottak, a színjátszás természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést
a kitüntetési szalagok feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Egyenruha viselése - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23017.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Egyenruha
viselése
Szócikk: Egyenruha viselése színpadon bármily formában
(rendjellel együtt) meg van engedve a belügyminiszter 1926. márc. havában kiadott
határozata alapján. A határozat előzménye az, hogy 1926-ban kihágási eljárás indult
meg két színész ellen, akik őket meg nem illető rendjelszalagokat használtak a színpadon
katonatiszt - szerepükben. A másodfokú rendőri büntetőbíróság a színészeket bűnösnek
mondotta ki a kihágásban, átalva az 1879. tc. 45. szakaszára. A belügyminisztérium,
mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet megváltoztatta és az illető
színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi jelentőségű határozat a megokolásban
kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés szerint, kihágást követ el az, aki
őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket nyilvánosan visel. A színészek cselekménye
— ami abból állott, hogy egy színműnek nyilvános előadása alkalmával szerepüket
a volt monarchia hadseregének egyenruhájában, az arra feltűzött kitüntetési szalagok
viselésével játszották — nem vonható e meghatározás alá. A színészek cselekményét
ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben azt a téves hitet akarták
volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben illetik meg. Ők természetszerűleg
a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok élhettek; mint ilyeneknek, más
nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt, akit alakítottak, a színjátszás
természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést a kitüntetési szalagok
feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I