Címszó: Egyenruha viselése - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23017.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Egyenruha viselése

Szócikk: Egyenruha viselése színpadon bármily formában (rendjellel együtt) meg van engedve a belügyminiszter 1926. (időpont) márc. havában kiadott határozata alapján. A határozat előzménye az, hogy 1926-ban (időpont) kihágási eljárás indult meg két színész ellen, akik őket meg nem illető rendjelszalagokat használtak a színpadon katonatiszt - szerepükben. A másodfokú rendőri büntetőbíróság a színészeket bűnösnek mondotta ki a kihágásban, átalva az 1879. (időpont) tc. 45. szakaszára. A belügyminisztérium, mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet megváltoztatta és az illető színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi jelentőségű határozat a megokolásban kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés szerint, kihágást követ el az, aki őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket nyilvánosan visel. A színészek cselekménye — ami abból állott, hogy egy színműnek nyilvános előadása alkalmával szerepüket a volt monarchia hadseregének egyenruhájában, az arra feltűzött kitüntetési szalagok viselésével játszották — nem vonható e meghatározás alá. A színészek cselekményét ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben azt a téves hitet akarták volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben illetik meg. Ők természetszerűleg a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok élhettek; mint ilyeneknek, más nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt, akit alakítottak, a színjátszás természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést a kitüntetési szalagok feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Egyenruha viselése címszóvég 23017 Szócikk: Egyenruha viselése színpadon bármily formában (rendjellel együtt) meg van engedve a belügyminiszter 1926. márc. havában kiadott határozata alapján. A határozat előzménye az, hogy 1926-ban kihágási eljárás indult meg két színész ellen, akik őket meg nem illető rendjelszalagokat használtak a színpadon katonatiszt - szerepükben. A másodfokú rendőri büntetőbíróság a színészeket bűnösnek mondotta ki a kihágásban, átalva az 1879. xevtizedx 1875 tc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 45. szakaszára. A belügyminisztérium, mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet megváltoztatta és az illető színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi jelentőségű határozat a megokolásban kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés szerint, kihágást követ el az, aki őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket nyilvánosan visel. A színészek cselekménye — ami abból állott, hogy egy színműnek nyilvános előadása alkalmával szerepüket a volt monarchia hadseregének egyenruhájában, az arra feltűzött kitüntetési szalagok viselésével játszották — nem vonható e meghatározás alá. A színészek cselekményét ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben azt a téves hitet akarták volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben illetik meg. Ők természetszerűleg a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok élhettek; mint ilyeneknek, más nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt, akit alakítottak, a színjátszás természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést a kitüntetési szalagok feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Egyenruha viselése - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0474.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23017.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Egyenruha viselése

Szócikk: Egyenruha viselése színpadon bármily formában (rendjellel együtt) meg van engedve a belügyminiszter 1926. márc. havában kiadott határozata alapján. A határozat előzménye az, hogy 1926-ban kihágási eljárás indult meg két színész ellen, akik őket meg nem illető rendjelszalagokat használtak a színpadon katonatiszt - szerepükben. A másodfokú rendőri büntetőbíróság a színészeket bűnösnek mondotta ki a kihágásban, átalva az 1879. tc. 45. szakaszára. A belügyminisztérium, mint harmadfokú hatóság, a másodfokú büntetőítéletet megváltoztatta és az illető színészeket a kihágás vádja alól fölmentette. Az elvi jelentőségű határozat a megokolásban kifejti, hogy az idézett törvényes rendelkezés szerint, kihágást követ el az, aki őt jogosan meg nem illető rend- és díszjeleket nyilvánosan visel. A színészek cselekménye — ami abból állott, hogy egy színműnek nyilvános előadása alkalmával szerepüket a volt monarchia hadseregének egyenruhájában, az arra feltűzött kitüntetési szalagok viselésével játszották — nem vonható e meghatározás alá. A színészek cselekményét ugyanis nem lehet akkép magyarázni, mintha a közönségben azt a téves hitet akarták volna kelteni, hogy a kitüntetéseik őket saját személyükben illetik meg. Ők természetszerűleg a közönség tudatában csakis, mint színpadi alakok élhettek; mint ilyeneknek, más nem lehetett a céljuk, mint az, hogy azt a személyt, akit alakítottak, a színjátszás természetében fekvő módon jellemezzék és ezt a jellemzést a kitüntetési szalagok feltüntetésével jobban kidomborítsák. szin_I.0474.pdf I