Címszó: Erkel Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23474.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erkel
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm
Szócikk: Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc (személy) (információ)
negyedik fia, sz. Pesten, (Budapest)
1846. (időpont)
jan. 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli
zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő
I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a
zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi Mihály
(személy)
(információ)
vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni
hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
zenekarába, hol 1861—74-ig (időpont) működött
mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését
is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, (időpont) mikor
a »Bánk bán« (cím)
(információ)
színrekerült, amelyben Erkel Ferenc (személy) (információ)
legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom
hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer
első bemutatója lett a színháznál. 1874-ben (időpont) a
Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
kartanítói állást foglalt el. 1875-ben, (időpont) midőn
atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, Richter
János (személy)
(információ)
távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak
is kineveztetett, maga Richter (személy) (információ)
ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba,
(intézmény)
(információ)
hol azonban 1888-ban (időpont) lemondott
az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is
több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, (cím) (információ)
Csobánc (cím) dalműve,
mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar
férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. (időpont) júl.
10-én kinevezték az Operaház (intézmény)
(információ)
zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905.
(időpont)
okt. 30-án volt. Az emlék Róna József (személy) (információ)
alkotása, az architektúrája Márkus Géza (személy) (információ)
műve. —: Neje: Tannemé Szabó Róza. (személy) (L.
o.) szin_I.0539.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erkel Sándor címszóvég 23474 Szócikk: Erkel
Sándor karmester, Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel
Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy negyedik fia, sz. Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1846. jan. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában
észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot
fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban,
mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi
Mihály yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy
mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen
felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenekarába, hol 1861—74-ig
xevtizedx 1865 működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül
több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, mikor
xtalanevtizedx 1875 a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy
bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy színrekerült, amelyben Erkel Ferenc
yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor
rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett
a színháznál. 1874-ben xevtizedx 1875 a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kartanítói állást foglalt el. 1875-ben,
midőn xtalanevtizedx 1885 atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta,
első karnagynak, Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter
János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy távozása után pedig egyszersmind operai
igazgatónak is kineveztetett, maga Richter yszemelynevy richter yszemelynevy Richter
yszemelynevy richter yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy ykodvegy ajánlatára.
Mint ilyen ment át az új Operaházba, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy hol azonban
1888-ban xevtizedx 1885 lemondott xtalanevtizedx 1895 az igazgatósági teendőkről
s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta
a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, ycimy magyar nyitány ycimy Magyar Nyitány
ycimy magyar ycimy nyitány ycimy ycimy Magyar ycimy Nyitány ycimy ykodvegy Csobánc
ycimy csobánc ycimy Csobánc ycimy csobánc ycimy ycimy Csobánc ycimy ykodvegy dalműve,
mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar
férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. xevtizedx 1895 júl. xtalanevtizedx
1905 10-én kinevezték az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy zenei
főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. xevtizedx 1905 okt. 30-án volt. Az emlék
Róna József yszemelynevy róna józsef yszemelynevy Róna József yszemelynevy róna
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy alkotása, az architektúrája Márkus Géza yszemelynevy
márkus géza yszemelynevy Márkus Géza yszemelynevy márkus yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy műve. —:
Neje: Tannemé Szabó Róza. yszemelynevy tannemé szabó róza yszemelynevy Tannemé
Szabó Róza yszemelynevy tannemé yszemelynevy szabó yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Tannemé yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza yszemel (L.
o.) szin_I.0539.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erkel Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23474.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erkel
Sándor
Szócikk: Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc negyedik
fia, sz. Pesten, 1846. jan. 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában
észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot
fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban,
mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi
Mihály vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható
képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház zenekarába, hol 1861—74-ig
működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer
kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, mikor a »Bánk bán« színrekerült,
amelyben Erkel Ferenc legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor
rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett
a színháznál. 1874-ben a Nemzeti Színháznál kartanítói állást foglalt el. 1875-ben,
midőn atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak,
Richter János távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett,
maga Richter ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba, hol azonban 1888-ban
lemondott az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő
is több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, Csobánc dalműve,
mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar
férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. júl. 10-én kinevezték
az Operaház zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. okt. 30-án volt. Az emlék
Róna József alkotása, az architektúrája Márkus Géza műve. —: Neje: Tannemé Szabó
Róza. (L. o.) szin_I.0539.pdf I
