Címszó: Színész-szokások - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0351.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0351.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31406.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Színész-szokások

Szócikk: Színész-szokások színész minden ember életétől eltére életmódot folytat, ami nem is olyan különös, ha tekintetbe vesszük, hogy a színpadon ideg- és agymunkát kell végeznie. Sokszorosan áll ez a tétel a vidéki színészre, aki nem a legrózsásabb anyagi viszonyok között élve, terjeszti a kulturát. Innen van, hogy sok olyan furcsa színészszokásról hallunk, ami csak ezen a pályán van meg. Ilyen például, hogy utazások alkalmával el nem mulasztaná, hogy kézi bőröndjében kenyeret és sót vigyen magával, ha ezt tenni elfelejtené, nagy szegénység fenyegetné. Van olyan színész, aki állandóan magával viszi a szerepét — különben belesülne az előadáson; soknak szokása az uccán tanulni. Ismert színész- szokás még a vidéken a felesben való kosztolás, t. i., hogy egy adagot ketten esznek a vendéglőben, azután meg hogy társsal mennek lakni. szin_IV.0351.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színész-szokások címszóvég 31406 Szócikk: Színész-szokások színész minden ember életétől eltére életmódot folytat, ami nem is olyan különös, ha tekintetbe vesszük, hogy a színpadon ideg- és agymunkát kell végeznie. Sokszorosan áll ez a tétel a vidéki színészre, aki nem a legrózsásabb anyagi viszonyok között élve, terjeszti a kulturát. Innen van, hogy sok olyan furcsa színészszokásról hallunk, ami csak ezen a pályán van meg. Ilyen például, hogy utazások alkalmával el nem mulasztaná, hogy kézi bőröndjében kenyeret és sót vigyen magával, ha ezt tenni elfelejtené, nagy szegénység fenyegetné. Van olyan színész, aki állandóan magával viszi a szerepét — különben belesülne az előadáson; soknak szokása az uccán tanulni. Ismert színész- szokás még a vidéken a felesben való kosztolás, t. i., hogy egy adagot ketten esznek a vendéglőben, azután meg hogy társsal mennek lakni. szin_IV.0351.pdf IV

A szócikk eredeti szövege: