Címszó: Színházi akusztika - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31428.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színházi
akusztika
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm
Szócikk: Színházi akusztika A jelen század elején
az építészek az „alkalmazott akusztikádban alig jutottak túl a tudományos kísérletek
elvont adatain. Általános volt Gamier-nek, (személy) a
párizsi Grand Opera (intézmény)
(információ)
tervezőjének az az elve, hogy a jó arányú
nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a legutóbbi években történt meg
a nagy fordulat. Többek között a német (nemzetiség)
(információ)
Michel (személy) a
nézőtér kis modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést.
Ma már az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre
állapíthatjuk meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú:
először a hullámtalálkozásokat kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb
méreteknél a kiejtett szótag hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát
ilyen jelenségek előre megállapíthatók, megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második
hangjelenség a visszaverődés és utórezgés, melyet az amerikai (ország) W.
Sabine (személy)
képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben a nézőtér térfogata
és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az utórezgés a megengedettnél
tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését lerontja. A harmadik hangjelenség
a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot határoló anyagoktól függ.
Erre nézve Medgyaszay István (személy) (információ)
végzett kísérleteket az Opera (intézmény)
(információ)
átalakítása alkalmával. (M. Mérnök (intézmény)
és Ép. E. Közl. (intézmény)
1912.) (időpont)
Kísérletei szerint a rezonálás a zenekart, a színpadot és a nézőteret határoló anyagoknak
nemcsak a struktúrájától függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől is, a
hurokhoz hasonlóan. Eszerint tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban
van a rezonálás hangterjedelmét szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések
rezonálásnak kirekesztésével tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük.
Újabban a rossz akusztikájú nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják
a hanghullámok terjedését egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színházi akusztika címszóvég 31428 Szócikk:
Színházi akusztika A jelen század elején az építészek az „alkalmazott akusztikádban
alig jutottak túl a tudományos kísérletek elvont adatain. Általános volt Gamier-nek,
yszemelynevy gamier yszemelynevy Gamier yszemelynevy gamier yszemelynevy
yszemelynevy Gamier yszemelynevy ykodvegy a párizsi Grand Opera yintezmenyy
párizsi grand opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy grand
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy tervezőjének
az az elve, hogy a jó arányú nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a
legutóbbi években történt meg a nagy fordulat. Többek között a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy Michel yszemelynevy michel yszemelynevy Michel
yszemelynevy michel yszemelynevy yszemelynevy Michel yszemelynevy ykodvegy a nézőtér
kis modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést. Ma
már az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre állapíthatjuk
meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú: először a hullámtalálkozásokat
kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb méreteknél a kiejtett szótag
hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát ilyen jelenségek előre megállapíthatók,
megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második hangjelenség a visszaverődés és utórezgés,
melyet az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak
Amerika ykodvegy W. Sabine yszemelynevy w. sabine yszemelynevy W. Sabine
yszemelynevy w. yszemelynevy sabine yszemelynevy yszemelynevy W. yszemelynevy
Sabine yszemelynevy ykodvegy képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben
a nézőtér térfogata és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az
utórezgés a megengedettnél tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését
lerontja. A harmadik hangjelenség a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot
határoló anyagoktól függ. Erre nézve Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay
istván yszemelynevy Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy végzett kísérleteket az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy átalakítása
alkalmával. (M. Mérnök yintezmenyy m. mérnök yintezmenyy M. Mérnö yintezmenyy
m. yintezmenyy mérnök yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Mérnö yintezmenyy
ykodvegy és Ép. E. Közl. yintezmenyy ép. e. közl. yintezmenyy Ép. E. K
yintezmenyy ép. yintezmenyy e. yintezmenyy közl. yintezmenyy yintezmenyy Ép.
yintezmenyy E. yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1912.) Kísérletei xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 szerint a rezonálás a zenekart, a színpadot és a nézőteret
határoló anyagoknak nemcsak a struktúrájától függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől
is, a hurokhoz hasonlóan. Eszerint tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban
van a rezonálás hangterjedelmét szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések
rezonálásnak kirekesztésével tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük.
Újabban a rossz akusztikájú nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják
a hanghullámok terjedését egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színházi akusztika - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31428.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színházi
akusztika
Szócikk: Színházi akusztika A jelen század elején
az építészek az „alkalmazott akusztikádban alig jutottak túl a tudományos kísérletek
elvont adatain. Általános volt Gamier-nek, a párizsi Grand Opera tervezőjének az
az elve, hogy a jó arányú nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a legutóbbi
években történt meg a nagy fordulat. Többek között a német Michel a nézőtér kis
modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést. Ma már
az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre állapíthatjuk
meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú: először a hullámtalálkozásokat
kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb méreteknél a kiejtett szótag
hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát ilyen jelenségek előre megállapíthatók,
megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második hangjelenség a visszaverődés és utórezgés,
melyet az amerikai W. Sabine képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben
a nézőtér térfogata és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az
utórezgés a megengedettnél tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését
lerontja. A harmadik hangjelenség a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot
határoló anyagoktól függ. Erre nézve Medgyaszay István végzett kísérleteket az Opera
átalakítása alkalmával. (M. Mérnök és Ép. E. Közl. 1912.) Kísérletei szerint a rezonálás
a zenekart, a színpadot és a nézőteret határoló anyagoknak nemcsak a struktúrájától
függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől is, a hurokhoz hasonlóan. Eszerint
tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban van a rezonálás hangterjedelmét
szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések rezonálásnak kirekesztésével
tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük. Újabban a rossz akusztikájú
nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják a hanghullámok terjedését
egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV
