Címszó: Színházi helyárak - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31435.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Színházi helyárak

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

Szócikk: Színházi helyárak a színházi előadás megtekintésére lefizetett összeg. Az első magyar színtársulatnál aránylag igen alacsony volt a helyár. Az ötvenes években még divatozott az a szokás, hogy a jegyeket meg lehetett váltani természetbeni fizetéssel: tojás, hús, kolbász, liszt, vagy kenyér ellenében. Molnár György (személy) (információ) feljegyzéseiben olvassuk, hogy 1854-ben (időpont) Balatonfüreden (megye) ez volt a színházi beléptidij: 1 pár húsos csirkéért 2 álló karzati jegyet adtak, fiatal pipe (liba) 2 karzati zártszékkel volt egyenértékű, zsenge rucáért 1 karzati zártszék és 1 karzati állóhely járt, fiatal pulykáért 1 földszinti zártszéket utaltak ki; 1 kis kosár tojásért 3 előadásra 1-1 álló karzati jegy volt érvényes, 1 szopós bárányért 1 hétig lehetett karzati zártszékre menni. 1 szopós malacért két földszinti zártszéket adtak, stb. A helyárakat rendszerint a színtársulat igazgatója, vagy a szinház vezetője állapítja meg. Ezek a helyárak a rendes köznapi előadásra érvényesek. Ezeket csak 50%-os, vagy ujabban vigalmi-adós utalványokkal mérséklik egyes emberek részére. Nagyobb vendégszerepléseknél a helyárakat azután felemelik, amikor is az előadásokat „felemelt - helyárakkal hirdetik. A vasárnap, ünnepnapi és némelykor hétköznap délutáni előadásokra „mérsékelt helyárak-at szabnak meg, míg a gyermek, ifjúsági vagy katona (levente) előadásokra, „rendkívül mérsékelt helyárak-at szoktak hirdetni. Ismeretes még a „mérsékelten felemelt helyárak elnevezés is, amelyet kisebb igényű vendégjátékoknál, jótékonycélú vagy éjjeli előadásoknál szoktak hirdetni az igazgatók. A színházi helyárakkal kapcsolatban az u. n. bérleti-rendszer is ismeretes, ami nem más, mint több előadásra, vagy előadássorozatra előre megváltott, rendszerint 25-30%-kal mérsékelt jegyfüzet, vagy belépésre szóló igazolvány. szin_IV.0359.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi helyárak címszóvég 31435 Szócikk: Színházi helyárak a színházi előadás megtekintésére lefizetett összeg. Az első magyar színtársulatnál aránylag igen alacsony volt a helyár. Az ötvenes években még divatozott az a szokás, hogy a jegyeket meg lehetett váltani természetbeni fizetéssel: tojás, hús, kolbász, liszt, vagy kenyér ellenében. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy feljegyzéseiben olvassuk, hogy 1854-ben Balatonfüreden xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy ez volt a színházi beléptidij: 1 pár húsos csirkéért 2 álló karzati jegyet adtak, fiatal pipe (liba) 2 karzati zártszékkel volt egyenértékű, zsenge rucáért 1 karzati zártszék és 1 karzati állóhely járt, fiatal pulykáért 1 földszinti zártszéket utaltak ki; 1 kis kosár tojásért 3 előadásra 1-1 álló karzati jegy volt érvényes, 1 szopós bárányért 1 hétig lehetett karzati zártszékre menni. 1 szopós malacért két földszinti zártszéket adtak, stb. A helyárakat rendszerint a színtársulat igazgatója, vagy a szinház vezetője állapítja meg. Ezek a helyárak a rendes köznapi előadásra érvényesek. Ezeket csak 50%-os, vagy ujabban vigalmi-adós utalványokkal mérséklik egyes emberek részére. Nagyobb vendégszerepléseknél a helyárakat azután felemelik, amikor is az előadásokat „felemelt - helyárakkal hirdetik. A vasárnap, ünnepnapi és némelykor hétköznap délutáni előadásokra „mérsékelt helyárak-at szabnak meg, míg a gyermek, ifjúsági vagy katona (levente) előadásokra, „rendkívül mérsékelt helyárak-at szoktak hirdetni. Ismeretes még a „mérsékelten felemelt helyárak elnevezés is, amelyet kisebb igényű vendégjátékoknál, jótékonycélú vagy éjjeli előadásoknál szoktak hirdetni az igazgatók. A színházi helyárakkal kapcsolatban az u. n. bérleti-rendszer is ismeretes, ami nem más, mint több előadásra, vagy előadássorozatra előre megváltott, rendszerint 25-30%-kal mérsékelt jegyfüzet, vagy belépésre szóló igazolvány. szin_IV.0359.pdf IV

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi helyárak - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31435.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

Színházi helyárak

Szócikk: Színházi helyárak a színházi előadás megtekintésére lefizetett összeg. Az első magyar színtársulatnál aránylag igen alacsony volt a helyár. Az ötvenes években még divatozott az a szokás, hogy a jegyeket meg lehetett váltani természetbeni fizetéssel: tojás, hús, kolbász, liszt, vagy kenyér ellenében. Molnár György feljegyzéseiben olvassuk, hogy 1854-ben Balatonfüreden ez volt a színházi beléptidij: 1 pár húsos csirkéért 2 álló karzati jegyet adtak, fiatal pipe (liba) 2 karzati zártszékkel volt egyenértékű, zsenge rucáért 1 karzati zártszék és 1 karzati állóhely járt, fiatal pulykáért 1 földszinti zártszéket utaltak ki; 1 kis kosár tojásért 3 előadásra 1-1 álló karzati jegy volt érvényes, 1 szopós bárányért 1 hétig lehetett karzati zártszékre menni. 1 szopós malacért két földszinti zártszéket adtak, stb. A helyárakat rendszerint a színtársulat igazgatója, vagy a szinház vezetője állapítja meg. Ezek a helyárak a rendes köznapi előadásra érvényesek. Ezeket csak 50%-os, vagy ujabban vigalmi-adós utalványokkal mérséklik egyes emberek részére. Nagyobb vendégszerepléseknél a helyárakat azután felemelik, amikor is az előadásokat „felemelt - helyárakkal hirdetik. A vasárnap, ünnepnapi és némelykor hétköznap délutáni előadásokra „mérsékelt helyárak-at szabnak meg, míg a gyermek, ifjúsági vagy katona (levente) előadásokra, „rendkívül mérsékelt helyárak-at szoktak hirdetni. Ismeretes még a „mérsékelten felemelt helyárak elnevezés is, amelyet kisebb igényű vendégjátékoknál, jótékonycélú vagy éjjeli előadásoknál szoktak hirdetni az igazgatók. A színházi helyárakkal kapcsolatban az u. n. bérleti-rendszer is ismeretes, ami nem más, mint több előadásra, vagy előadássorozatra előre megváltott, rendszerint 25-30%-kal mérsékelt jegyfüzet, vagy belépésre szóló igazolvány. szin_IV.0359.pdf IV