Címszó: Színielőadás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0370.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0370.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31471.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Színielőadás

Szócikk: Színielőadás Valamely színpadi műnek színpadon vagy színpaddá alakított helyen megfelelő előkészítés (próbák, stb.) után játszó személyek (színészek, vagy műkedvelők) által való bemutatása. A szereplők a szöveget jól megtanulják, a rendező gondosan betanítja és összehangolja a színjátszókat, az ügyelő felvigyáz az előadás pontos és fennakadás nélkül való legördülésére, a súgó pedig segíti a szereplőket a szöveg hű és folyékony elmondásában. Csak ott lehet szó a színielőadások művészi értékeléséről, ahol fenti előfeltételek együtt megvannak. Az előadás kezdetére az ügyelő adja meg a jelt csengő- vagy gongjelzéssel. Színielőadás alatt a színpadon csak az előadásban résztvevők és hivatalos személyek tartózkodhatnak. Hivatalból van jelen a tűzoltó, a nézőtéren a rendőrség kiiendelt képviselője ügyel fel. Az előadás idejét tekintve: van délelőtti előadás (matiné), délutáni előadás (legtöbbször mérsékelt helyárak mellett), esti és éjjeli előadás. Az alkalmat tekintve van: gyermek-, ifjúsági-, katonai-, klasszikus-, dísz-, jótékony célú-, munkás-, ingyen- és van rendkívüli előadás is. Ha valamely darab megszakítás nélkül sokszor kerül színre sorozatos v. ensuite előadás. A színielőadások meghirdetésére a napilapok kommünikéi és hirdetései, színházi újságok és színlapok szolgálnak. Régebbi nevei: játék, theátromi játék, stb. 1921. (időpont) febr. 15-ike óta a fővárosban (Budapest) az előadás megkezdése után nem szabad a nézőtérre bemenni, hogy a későn jövők a pontos színházlátogatók zavartalan élvezetét ne háborgassák. A nyilvános és előadási főpróbák a rendes előadások szerint folynak le. Különös alkalmak és szempontok alapján előfordulnak néha szabad ég alatti előadások is. (L. o.) Az előadás menetére hatással van a közönség hangulata is, melynek befolyása alól az előadó nehezen tudja magát kivonni. Fővárosi (Budapest) előadásaink a világviszonylatban is elismerten művészi értékűek és vidéki színészetünk is mindig legjobb tudása szerint igyekezett, hogy szerényebb eszközei mellett is minél tökéletesebb színielőadásokat produkáljon. szin_IV.0370.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színielőadás címszóvég 31471 Szócikk: Színielőadás Valamely színpadi műnek színpadon vagy színpaddá alakított helyen megfelelő előkészítés (próbák, stb.) után játszó személyek (színészek, vagy műkedvelők) által való bemutatása. A szereplők a szöveget jól megtanulják, a rendező gondosan betanítja és összehangolja a színjátszókat, az ügyelő felvigyáz az előadás pontos és fennakadás nélkül való legördülésére, a súgó pedig segíti a szereplőket a szöveg hű és folyékony elmondásában. Csak ott lehet szó a színielőadások művészi értékeléséről, ahol fenti előfeltételek együtt megvannak. Az előadás kezdetére az ügyelő adja meg a jelt csengő- vagy gongjelzéssel. Színielőadás alatt a színpadon csak az előadásban résztvevők és hivatalos személyek tartózkodhatnak. Hivatalból van jelen a tűzoltó, a nézőtéren a rendőrség kiiendelt képviselője ügyel fel. Az előadás idejét tekintve: van délelőtti előadás (matiné), délutáni előadás (legtöbbször mérsékelt helyárak mellett), esti és éjjeli előadás. Az alkalmat tekintve van: gyermek-, ifjúsági-, katonai-, klasszikus-, dísz-, jótékony célú-, munkás-, ingyen- és van rendkívüli előadás is. Ha valamely darab megszakítás nélkül sokszor kerül színre sorozatos v. ensuite előadás. A színielőadások meghirdetésére a napilapok kommünikéi és hirdetései, színházi újságok és színlapok szolgálnak. Régebbi nevei: játék, theátromi játék, stb. 1921. febr. xtalanevtizedx 1935 15-ike óta a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az előadás megkezdése után nem szabad a nézőtérre bemenni, hogy a későn jövők a pontos színházlátogatók zavartalan élvezetét ne háborgassák. A nyilvános és előadási főpróbák a rendes előadások szerint folynak le. Különös alkalmak és szempontok alapján előfordulnak néha szabad ég alatti előadások is. (L. o.) Az előadás menetére hatással van a közönség hangulata is, melynek befolyása alól az előadó nehezen tudja magát kivonni. Fővárosi Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előadásaink a világviszonylatban is elismerten művészi értékűek és vidéki színészetünk is mindig legjobb tudása szerint igyekezett, hogy szerényebb eszközei mellett is minél tökéletesebb színielőadásokat produkáljon. szin_IV.0370.pdf IV

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színielőadás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0370.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0370.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31471.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Színielőadás

Szócikk: Színielőadás Valamely színpadi műnek színpadon vagy színpaddá alakított helyen megfelelő előkészítés (próbák, stb.) után játszó személyek (színészek, vagy műkedvelők) által való bemutatása. A szereplők a szöveget jól megtanulják, a rendező gondosan betanítja és összehangolja a színjátszókat, az ügyelő felvigyáz az előadás pontos és fennakadás nélkül való legördülésére, a súgó pedig segíti a szereplőket a szöveg hű és folyékony elmondásában. Csak ott lehet szó a színielőadások művészi értékeléséről, ahol fenti előfeltételek együtt megvannak. Az előadás kezdetére az ügyelő adja meg a jelt csengő- vagy gongjelzéssel. Színielőadás alatt a színpadon csak az előadásban résztvevők és hivatalos személyek tartózkodhatnak. Hivatalból van jelen a tűzoltó, a nézőtéren a rendőrség kiiendelt képviselője ügyel fel. Az előadás idejét tekintve: van délelőtti előadás (matiné), délutáni előadás (legtöbbször mérsékelt helyárak mellett), esti és éjjeli előadás. Az alkalmat tekintve van: gyermek-, ifjúsági-, katonai-, klasszikus-, dísz-, jótékony célú-, munkás-, ingyen- és van rendkívüli előadás is. Ha valamely darab megszakítás nélkül sokszor kerül színre sorozatos v. ensuite előadás. A színielőadások meghirdetésére a napilapok kommünikéi és hirdetései, színházi újságok és színlapok szolgálnak. Régebbi nevei: játék, theátromi játék, stb. 1921. febr. 15-ike óta a fővárosban az előadás megkezdése után nem szabad a nézőtérre bemenni, hogy a későn jövők a pontos színházlátogatók zavartalan élvezetét ne háborgassák. A nyilvános és előadási főpróbák a rendes előadások szerint folynak le. Különös alkalmak és szempontok alapján előfordulnak néha szabad ég alatti előadások is. (L. o.) Az előadás menetére hatással van a közönség hangulata is, melynek befolyása alól az előadó nehezen tudja magát kivonni. Fővárosi előadásaink a világviszonylatban is elismerten művészi értékűek és vidéki színészetünk is mindig legjobb tudása szerint igyekezett, hogy szerényebb eszközei mellett is minél tökéletesebb színielőadásokat produkáljon. szin_IV.0370.pdf IV