CÍMLAP
Lackovits Emőke - Lukács László - Varró Ágnes
Íme az én népem
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó (Kósa László)
I. Házasság, gyermek
"Jaj pártám, jaj pártám..." 17. századi kisnemesi párták Kéttornyúlakról (Lackovits Emőke)
Házasság-jóslások a Bakony vidékén (Lackovits Emőke)
Szerelmi varázslások (Lackovits Emőke)
Tutyiztatás a Balaton-felvidéken (Lackovits Emőke)
"Jegyváltás, kézfogás megvala köztetek." Kalotaszegi kézfogó (Lackovits Emőke)
Kelengyésládák (Lackovits Emőke)
A lakodalmi szakácsné (Varró Ágnes)
"Patyolat korona van fejedre téve." Menyasszonykontyolás Kalotaszentkirályon (Lackovits Emőke)
A széki selyemrojtú keszkenyő (Lackovits Emőke)
Lakodalmi hajnaltűz Kőhídgyarmaton (Lackovits Emőke)
A kalotaszegi szólás (Lackovits Emőke)
A szentkirályszabadjai nászebéd (Lackovits Emőke)
Pártaváltás Széken (Lackovits Emőke)
A kászoni bubakérés (Lackovits Emőke)
Komaedények, komaebéd (Lackovits Emőke)
Kicsi radina és nagy radina Háromszéken (Lackovits Emőke)
Paszita a Káli-medencében (Lackovits Emőke)
Keresztelő Gernyeszegen (Lackovits Emőke)
Asztaladás Kászonaltízen (Lackovits Emőke)
Kisgyermekek a családban Veszprém megye falvaiban (Lackovits Emőke)
Gyermeknevelés a bakonyi falvakban (Lackovits Emőke)
Játszó gyermekek Veszprém megye falvaiban (Lackovits Emőke)
Babák a Balaton-felvidékről (Lackovits Emőke)
II. Gazdálkodás, árucsere, vándoralakok
A hagyományos területi munkamegosztás Kelet-Dunántúlon (Lukács László)
Székesfehérvár híres vásárai (Lukács László)
Hajóvontatók, halászok, vízimolnárok Kelet-Dunántúlon (Lukács László)
Bor- és gyümölcskereskedelem Kelet-Dunántúlon (Lukács László)
Termékek cseréje a Balaton két partján (Lackovits Emőke)
A felső-őrségi deszkások (Lukács László)
Vendelek (Lukács László)
Egy jellegzetes vándoralak: a koldus (Varró Ágnes)
A batyuzás (Varró Ágnes)
Aratás a Mezőföldön (Lukács László)
Múlt századi naplóíró székely nemes Felső-Háromszéken (Lackovits Emőke)
Egy földműves gazdasági naplója Lajoskomáromból (Lukács László)
A Velencei-tó néprajza (Lukács László)
A kővágóörsi Tanár-kapu (Lukács László)
Három falu sóskútja Erdélyben (Lackovits Emőke)
Csángók tanyája a havason (Lackovits Emőke)
III. Mesterségek
A székesfehérvári vastuskó (Lukács László)
Tímárok, vargák, tobakok mestersége (Lukács László)
A szűcsipar hagyományai Székesfehérváron (Lukács László)
Csapók és szűrszabók a székesfehérvári Palotavárosban(Lukács László)
A takácsmesterség hagyományai Fejér megyében (Lukács László)
Üveghuták a Bakonyban (Lackovits Emőke)
A somhegyi üveg (Lackovits Emőke)
Haraji kádárok 1900-1945 között (Lackovits Emőke)
IV. Építkezés
Tornácos házak a Káli-medencében (Lukács László)
Népi műemlékek Magyarpolányban (Lackovits Emőke)
Előkamrás házak a Dunántúlon (Lukács László)
Korombíró és társai (Lukács László)
Udvarházak Háromszéken (Lackovits Emőke)
V. Jeles napi szokások, mulatságok
Téli népszokások Székesfehérváron (Lukács László)
Lucaszék (Lukács László)
Luca napi tyúkkurkálás (Lukács László)
Karácsonyi ünnepkör a Bakony vidékén (Lackovits Emőke)
A karácsonyfa hazai történetéhez (Lukács László)
Karácsonyi hiedelmek, varázslások (Lukács László)
A pásztorok megajándékozása ünnepek alkalmával (Lukács László)
Aprószentekelés Esztelneken (Lackovits Emőke)
Újév napja - az esztendő tüköre (Lukács László)
Közös munkák és mulatságok Szentkirályszabadján (Lackovits Emőke)
A tamázás (Lackovits Emőke)
A kalotaszegi fonóház (Lackovits Emőke)
Egy húshagyókeddi népszokás: a mohai tikverőzés (Lukács László)
Farsangi kakas-ütés a Káli-medencében (Lukács László)
Tuskóhúzás (Lukács László)
Farsangi batyubálok (Lukács László)
Szőlőhegyi mulatságok (Lukács László)
Asszonyfarsang a Balaton-felvidéken (Lackovits Emőke)
Farsangi tojásgyűjtés a burgenlandi Felső-Őrségben (Lukács László)
Farsangi fahúzás a burgenlandi Felső-Őrségben (Lukács László)
A gyergyóditrói farsangtemetés (Lackovits Emőke)
Húsvéti tojásjátékok (Lukács László)
Húsvéti korbácsolás (Lukács László)
Határkerülés, futtatás Felső-Háromszéken (Lackovits Emőke)
Komatálat hoztam (Lukács László)
A zöld ág a magyar népszokásokban (Varró Ágnes)
Zöldágjárás a Balaton-felvidéken (Lackovits Emőke)
Pünkösdi zöldághordás (Lukács László)
Gyalogos búcsújárás Kismáriacellbe (Varró Ágnes)
Megitta Orbán! (Lukács László)
A szászrégeni kosaras bálok (Lackovits Emőke)
VI. Népköltészet
Történeti mondák az ozorai diadalról (Lukács László)
A harangok szaváról (Lukács László)
VII. Néphit, népi gyógyászat, halál
Sajószentandrási hiedelemalakok (Lackovits Emőke)
"Szem ártott neki..." (Varró Ágnes)
Házi orvosságos könyv 1795-ből (Varró Ágnes)
"Különbféle nyavalyák orvoslása..."
Házi gyógyászat a múlt században Felső-Háromszéken (Lackovits Emőke)
Specialisták a népi orvoslásban (Varró Ágnes)
A fogaknak fájásáról (Varró Ágnes)
A mezőségi gyászház (Lackovits Emőke)
A halott lakodalma Kővágóörsön (Lackovits Emőke)
Az isztiméri szent asszony (Varró Ágnes)
Fejfák, lábfák Háromszék református temetőiben (Lackovits Emőke)
VIII. A népi kultúra szolgálatában
Néprajzi kutatás a székesfehérvári Palotavárosban (Lukács László)
Néprajzi gyűjtőúton a Garam mentén (Lukács László)
A sukorói Néprajzi Ház (Lukács László)
A Sárréti Tájház Fülén (Lukács László)
A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron (Lukács László)
"Ime az én népem..." - Néprajzi fotókiállítás Veszprémben (Lukács László)
A Balaton néprajzi felfedezése - Kiállítás Tihanyban (Lackovits Emőke)
Kiállítás népi szakrális emlékekből (Lackovits Emőke)
Türelemüvegek a veszprémi Bakonyi Múzeumban (Lackovits Emőke)
Orisekné Farsang Erzsébet naiv festő kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Lukács László)
Sebestyén Gyula születésének 125. évfordulóján (Lackovits Emőke)
Bátky Zsigmond és Kelet-Dunántúl (Lukács László)
A tatai vízimalmok - Körmendi Géza könyve (Lukács László)
Egy széki asszony vallomásai (Lackovits Emőke)
Irodalom
Előszó
Két évtizeden át, 1970-től 1990-ig hetente kétszer, majd háromszor öt
percben jelentkezett a Magyar Rádióban a "Kis magyar néprajz" címet viselő
műsor. Mintegy háromezer előadás hangzott el, néhány híján másfélszáz
szerzőtől. Közülük hárman, Lackovits Emőke, Lukács László és Varró Ágnes
ebben a kötetben száznyolc szöveget tesznek közzé, hogy érvényt szerezzenek
a régi közmondásnak: a szó elszáll, az írás megmarad.
A rádiós sorozat a maga szerény eszközeivel vett részt a néprajz körül
fölvirágzó társadalmi érdeklődés kielégítésében. Az előadások tehát
mindenekelőtt a nagyközönségnek szóltak, és újraolvasva őket, örömmel
tapasztalom, hogy esztendők múltán sem vesztettek értékükből, megállják
helyüket a tudományos ismeretterjesztés mezején. S bár eredetileg a fül
számára készültek, most a szemnek is kedvesek lehetnek. Nemcsak az veheti
kézbe ezt a könyvet haszonnal, aki régóta a néprajz barátjának vallja
magát, hanem bízvást mindannyian, akikben most támadt föl a kíváncsiság a
népi kultúra tudománya iránt, sőt a kötetben fölhalmozott ismeretek akár
az iskolai oktatásban is fölhasználhatók, mert segíthetnek tanítani és
megtanulni múltunk egy darabját, elsüllyedt életformákat, tudnivalókat,
melyek nélkül a nemzeti művelődés elsajátítása és megbecsülése
elképzelhetetlen.
De nemcsak ismeretterjesztő ez az előadásgyűjtemény, hanem tisztán
tudományos értéke is van. Természetesen nem értekezésekre vagy
szaktanulmányokra gondolok, a rádiós műfaj ilyesmit különben sem tett
volna lehetővé, hanem arra, hogy a szerzők nagyon sokszor ezekben a rövid
előadásokban számoltak be először új kutatási eredményeikről, legyenek
azok néprajzi gyűjtés során előkerült adatok vagy elemző következtetések.
Találunk azonban itt más elgondolások alapján született írásokat is,
olyanokat, amelyekben szerzőink mások korábbi munkáihoz a maguk
tapasztalatát vagy véleményét hozzáadva, tájékoztatták a hallgatóságot
egy-egy tárgyról vagy jelenségről. Sőt sor került néprajzi könyvek és
kiállítások ismertetésére is.
Elegendő egy pillantást vetni a hosszú tartalomjegyzékre, azonnal látjuk,
hogy földrajzilag milyen hatalmas térséget, tematikailag pedig mennyi
ágazatot fog át a kötet. Az előadások jelentékeny része dunántúli kötődésű,
főként a mai Fejér és Veszprém megye hagyományaiban kalauzolja az olvasót,
hiszen a muzeológus szerzőknek munkahelyük szerint ezek a kutatási
területeik. Ám ők nem álltak meg sem a megyék, sem a Dunántúl határainál,
kutatóútjaik során eljutottak az Erdélyben, Szlovákiában és Ausztriában
lakó magyarok közé is. Ez ma már természetesnek tűnik föl, az írások jó
részének keletkezésekor "hivatalosan" nem volt az. Úgy kell rájuk
tekinteni, hogy annak idején az illetékesek olykor rászóltak a
szerkesztőre: mérsékelje a Magyarország határain túlnyúló témák számát.
Ezt a könyvet ne azzal a várakozással forgassa az olvasó, hogy a magyar
népi kultúráról összefüggő képet kap! Ha ilyen ismeretre vágyik,
kézikönyvekhez, összefoglaló munkákhoz kell folyamodnia. Az előadások
nem előzetes terv alapján készültek, hanem alkalmanként, kinek-kinek a
munkaritmusához igazodva, a kötet belső tagolódása a sajtó alá rendezés
során alakult ki. A tematika azonban így is gazdagra sikeredett.
Érzékelteti a népi műveltség sokféleségét, a népi és nemzeti kultúra
kapcsolatát, magyarok és szomszédaik néprajzi érintkezéseit, és minden
szöveg az eredeti műfajnak megfelelően kerek egész, külön-külön,
keveset-többet lapozva olvashatóan nyújt mégis egységes élményt. Ezért
találó és kifejező a kötet címe, mely Illyés Gyula 1930-ban írott verscímének
kölcsönzése: "Ime az én népem...".
Mint a rádiós sorozat hajdani szerkesztője örömmel és szeretettel ajánlom
az érdeklődőknek az éter hullámain elszállt, de most könyv alakban mégis
megmaradó előadásokat.
Budapest, 1993. március 15-én
Kósa László