A vezérszó alatt először az előlap (A.) és ez alatt a hátlap (R.) leirása következik, a mi vagy éremtani munka segítségével vagy autopsia nyomán eszközölhető. Leirni csak annyit szabad, a mennyi látható; a hiányzó betük kipontozhatók. Elnevezésről annyiban szólhatni, mennyiben az illető érem aureus, denarius, quinarius, nagy bronz, közép bronz, kis bronz stb., a mely elnevezések által egyszersmind az alak is meg van jelölve.

A mértéket ezeknél a körrajz nyújtja, mely pontosan készítendő. Új pontnak fölveendő a föntartás külön fokozatának megjelölése; fontos azon kivül a darabszám és az iróra való hivatkozás. Ha az iró az érem értékét megállapítja, kitehető az is. Fontos végre, hogy mely szekrényben, mely ládában és mely rekesztékben található az érem?

A gyűjtemények ilyen módon való leirása fáradságos s hosszadalmas ugyan, de olyan munka, mely közzé téve az egy muzeumban fölhalmozott tudományos anyagot valamennyi távollevő kutatóra is hasznavehetővé teszi.

Ezen főczélra törekedni minden muzeum-egylet föladata.

A szabolcsmegyei muzeumnál ezen munkára szintén Tokaji Nagy Lajos, dr. Jósa András és főtiszt. Támár Imre urak vállalkoztak.

A harmadik, legalább minden évben egyszer ismétlendő föladat a leltározás. Ez az összes muzeumbeli tárgyak statistikai átnézete, mely csak hat rovatot tartalmazván, a meglévő tárgyakról minden perczben világos képet nyujt.

A leltárban első rovat a folyószám, mely vagy valamennyi korszakon s csoporton keresztül megy, vagy ujonnan minden korszakra s csoportra szól és így a muzeumban képviselt minden korszakbeli csoportok számát nyújtja. A második rovat a szakok, csoportok vagy egyedek megnevezésére szolgál. A harmadik a kitettek a negyedik a kettősök vagy eltettek számát, az ötödik az összes számot, végre a hatodik rovat a jegyzeteket tartalmazza.

Az érmek leltárában minden egyes császár, vagy egyes ország érmei egy sor alá esnek.

A rovatok száma nagyobb lesz, a mennyiben az arany, ezüst és bronz érmek száma külön rovatokba jegyzendő.