Tétel adatlapja

CÍMLAP

Erdősi Péter Máté

Hogyan oldjam meg az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás vizsgamodul feladatait?

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

1 Bevezetés

2 Tudásanyag az elméleti és gyakorlati kérdésekhez

2.1 Elméleti kérdések
2.1.1 Információ és információs társadalom
2.1.1.1 Az információ fontossága
2.1.1.2 Hiteles és nem hiteles információ
2.1.2 Az elektronikus aláírás az Európai Információs Társadalomban
2.1.2.1 Az elektronikus aláírás fogalmai
2.1.2.2 Az EU céljai és az elektronikus aláírás jogi szabályozásának helyzete
2.1.2.3 Az elektronikus aláírás működése
2.1.3 Publikus Kulcsú Infrastruktúra, PKI
2.1.3.1 Kriptográfiai háttérismeretek
2.1.3.2 A PKI elemei
2.1.4 Digitális tanúsítványok
2.1.4.1 A tanúsítványok fogalmi rendszerei
2.1.4.2 A tanúsítványok használata
2.1.4.3 Digitális tanúsítványok a mai rendszerekben
2.1.4.4 Visszavonási listák, a visszavonási állapot ellenőrzése
2.1.5 Az elektronikus aláírások osztályozása és készítése
2.1.5.1 Az elektronikus aláírások osztályozása
2.1.5.2 Az elektronikus aláírások készítése
2.1.6 Kormányzati és hivatali ügyintézés elektronikusan
2.1.6.1 Az elektronikus aláírás és a kormányzás kapcsolata
2.1.6.2 Elektronikus aláírás és internetbanking
2.1.6.3 Az e-adózás és e-számla

2.2 Válaszok az elméleti kérdésekhez
2.2.1 Információ és információs társadalom
2.2.1.1 Az információ fontossága
2.2.1.1 Hiteles és nem hiteles információ
2.2.2 Az elektronikus aláírás az Európai Információs Társadalomban
2.2.2.1 Az elektronikus aláírás fogalmai
2.2.2.2 Az EU céljai és az elektronikus aláírás jogi szabályozásának helyzete
2.2.2.1 Az elektronikus aláírás működése
2.2.3 Publikus Kulcsú Infrastruktúra, PKI
2.2.3.1 Kriptográfiai háttérismeretek
2.2.3.2 A PKI elemei
2.2.4 Digitális tanúsítványok
2.2.4.1 A tanúsítványok fogalmi rendszerei
2.2.4.2 A tanúsítványok használata
2.2.4.3 Digitális tanúsítványok a mai rendszerekben
2.2.4.4 Visszavonási listák, a visszavonási állapot ellenőrzése
2.2.5 Az elektronikus aláírások osztályozása és készítése
2.2.5.1 Az elektronikus aláírások osztályozása
2.2.5.2 Az elektronikus aláírások készítése
2.2.6 Kormányzati és hivatali ügyintézés elektronikusan
2.2.6.1 Az elektronikus aláírás és a kormányzás kapcsolata
2.2.6.2 Elektronikus aláírás és internetbanking
2.2.6.3 Az e-adózás és e-számla

2.3 Gyakorlati feladatok megoldásai
2.3.1 Tanúsítványok adatainak elérése
2.3.2 Tanúsítványok igénylése, tanúsítványlánc
2.3.3 Más szervezetek tanúsítványainak az exportálása
2.3.4 Saját, személyes tanúsítvány exportálása titkos kulccsal
2.3.5 Szolgáltatói tanúsítványok adatainak ellenőrzése
2.3.6 SSL-tanúsítványok adatainak ismerete
2.3.7 Irodai szoftverek digitális aláírási funkciójának ismerete
2.3.8 Aláíró célszoftver használata

3 Irodalomjegyzék


Bevezetés

A világ változásai szinte követhetetlenül gyorsan történnek az orrunk előtt, alig van időnk felocsúdni és a helyes ösvényt megtalálni. Folyamatosan kutatnak a tudósok is a megfelelő jövő megteremtése érdekében, bizonyság erre az utóbbi évek számtalan találmánya és új technológiai megoldása. Vannak azonban régóta megoldatlan problémák is, például egyik ilyen az, hogy az ipari társadalom mellett megjelent az információs társadalom fogalma. Az információs társadalom - az 1980-as években meghatározott definíciók szerint - szimbiózisban él a természettel, a környezetével, erősen információtermelő és -fogyasztó, emiatt a gépesítési rátája magas, az oktatás perszonalizált, fő valutája az időérték, és az összjólét megvalósítása helyett a társadalmi cél az összelégedettség elérése. Az elektronikus kommunikáció hitelessége alapvető eleme az információs társadalomnak az erős informatika-függése miatt.

Idekívánkozik továbbá korunk új stratégiájának rövid ismertetése, a Kék Óceán Stratégia (Blue Ocean Strategy), mely szerint a versengő "Vörös Óceán" ütközeteiből kilépve a "Kék Óceán" mindenkinek biztosít elegendő teret ahhoz, hogy működjön - természetesen csak akkor, ha stratégiáját, szemléletét átalakítja az itt leírt módszereket követve. Egyébként ennek az a lényege - nagyon leegyszerűsítve, hogy ha valaki - szakítva az eddigi hagyományos módszerekkel - olyan új módon kínálja termékét, mely az igénybe vevő igényét (és csak azt) elégíti ki felesleges sallangoktól mentesen és kedvező áron, akkor rövid idő alatt tömeges érdeklődői táborra szert téve megalapozottan működhet abban a szegmensben versenytársak nélkül. De mi köze van ennek az elektronikus aláíráshoz? Három tényt ismertetünk ezzel kapcsolatban.

1. Az elektronikus piacon egy termékhez potenciálisan másfél milliárd internetező férhet hozzá egy időben - sávszélességtől függően, ezt a jelenséget egyetlen hagyományos bolt sem tudja produkálni, és a média is csak akkor, ha összehangoltan veszik át egymástól a híreket, tudósításokat - erre viszont nincs még sok példa.

2. Matematikailag bebizonyítható tény, hogy a Földön bármely két ember egymástól legfeljebb hét (6,23) kézfogásnyi távolságra van, azaz az ismerős ismerősének az ismerősének az ismerősének az ismerősének az ismerősének az ismerőse a célszemély lesz - de az esetek többségében még ennyi ismerős sem szükséges bármely két ember közötti ismeretségi alapú kapcsolati lánc felépítéséhez - elegendő megnézni a közösségi portálok gombamód szaporodását és statisztikai adatait.

3. Az ember saját szükségleteinek kielégítéséhez más emberek tevékenységét, szolgáltatását, termékét használja fel az esetek többségében, egyszer az igénybe vevői, másszor a felajánlói oldalon. Embertípustól - és időszaktól - függ, hogy mikor melyik van túlsúlyban, de "egyedül nem megy".

Mindezekhez amennyiben hozzá tudjuk tenni a hiteles elektronikus igényjelzés, számlázás, ügyfélkezelés, kommunikáció módszerét, akkor nagyságrendekkel megnövekedik bárkinek a lehetősége arra, hogy a saját életminőségét a megfelelő szintre felemelje és ott meg is tartsa. Ehhez kínál széles körben elfogadott és jogilag is elismert segítséget, eszközöket az elektronikus aláírás és technológiái.

Az új évezred első évtizedeiben már sok helyen ismert és alkalmazott ez a technológia az elektronikus cégeljárásban, ügyvédi tevékenységben, közjegyzői szolgáltatásokban, APEH elektronikus adóigazolások kiadásakor, közüzemi és mobiltelefónia számlák kibocsátásánál, közbeszerzéseknél és láthatóan egyre inkább terjed az elektronikus aláírás alkalmazása az üzleti területeken is, belső és külső kommunikációban egyaránt. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időben a ma még csak 1,2 millió magyarországi számítógépes munkahelyen dolgozó ember számára az elektronikus aláírás ismerete a közeljövőben vélhetően létfontosságú lesz a hatékony, gyors és minőségi munkavégzésben - annál is inkább, mert a felmérések a számítógépes munkahelyek számának növekedését prognosztizálják az elkövetkezendő 20 évre, a munkahelyek 80-90%-áig, más szóval az információs társadalom növekedése beindult. Tekintettel arra, hogy erre a tudásra szükség van és szükség lesz a jövőben is, felmerült az igény, hogy tanúsíthatóan meg lehessen szerezni az ezzel kapcsolatos tudást. Ezt az igényt hivatott szolgálni az ECDL új elektronikus hitelességre vonatkozó modulja, amelynek gazdája a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, és mely az ECDL-től megszokott módon modulvizsgával bizonyítható, hogy ezt a tudást valaki elsajátította és képes a mindennapi gyakorlatban ezt használni.

Az elektronikus aláírással kapcsolatos ECDL vizsgakérdések megválaszolásához kíván ez a szabadon hozzáférhető könyv alapszintű segítséget nyújtani, mely az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás modultankönyv kérdésekre fókuszáló átdolgozott kivonata. Hozzá kell azonban tenni, hogy a digitális írástudásnak ez a szintje azok számára javasolható jó szívvel, akik az alapszintű informatikai jártasságot (pl. ECDL Start, Select) már megszerezték. A modultankönyv olvasása és a benne foglaltak felhasználói szintű elsajátítása természetesen szintén ajánlott a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében, mert a modultankönyv több alapvető információt tartalmaz, mint ez a - csupán a vizsgakérdésekre fókuszáló - kiadvány.

Remélhetőleg sokaknak fog a közeljövőben hathatós segítséget nyújtani az - úgy tűnik, hogy - mindenképpen bekövetkező életviteli és gazdasági változások, elektronizálódások sikeres átélésében, a saját és a közösségi élet minőségének fenntartásában, az összelégedettség megteremtésében, az információs társadalom kialakításában, más szóval az "áramlat", a "flow", avagy akár a hétköznapi boldogság fenntartásában az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás modulvizsgán igazolhatóan elsajátítható új informatikai írástudási képesség, készség, tudás és gyakorlat.


×