
CÍMLAP
Erdősi Péter Máté
Hogyan oldjam meg az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás vizsgamodul feladatait?
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1 Bevezetés
2 Tudásanyag az elméleti és gyakorlati kérdésekhez
2.1 Elméleti kérdések
2.1.1 Információ és információs társadalom
2.1.1.1 Az információ fontossága
2.1.1.2 Hiteles és nem hiteles információ
2.1.2 Az elektronikus aláírás az Európai Információs Társadalomban
2.1.2.1 Az elektronikus aláírás fogalmai
2.1.2.2 Az EU céljai és az elektronikus aláírás jogi szabályozásának helyzete
2.1.2.3 Az elektronikus aláírás működése
2.1.3 Publikus Kulcsú Infrastruktúra, PKI
2.1.3.1 Kriptográfiai háttérismeretek
2.1.3.2 A PKI elemei
2.1.4 Digitális tanúsítványok
2.1.4.1 A tanúsítványok fogalmi rendszerei
2.1.4.2 A tanúsítványok használata
2.1.4.3 Digitális tanúsítványok a mai rendszerekben
2.1.4.4 Visszavonási listák, a visszavonási állapot ellenőrzése
2.1.5 Az elektronikus aláírások osztályozása és készítése
2.1.5.1 Az elektronikus aláírások osztályozása
2.1.5.2 Az elektronikus aláírások készítése
2.1.6 Kormányzati és hivatali ügyintézés elektronikusan
2.1.6.1 Az elektronikus aláírás és a kormányzás kapcsolata
2.1.6.2 Elektronikus aláírás és internetbanking
2.1.6.3 Az e-adózás és e-számla
2.2 Válaszok az elméleti kérdésekhez
2.2.1 Információ és információs társadalom
2.2.1.1 Az információ fontossága
2.2.1.1 Hiteles és nem hiteles információ
2.2.2 Az elektronikus aláírás az Európai Információs Társadalomban
2.2.2.1 Az elektronikus aláírás fogalmai
2.2.2.2 Az EU céljai és az elektronikus aláírás jogi szabályozásának helyzete
2.2.2.1 Az elektronikus aláírás működése
2.2.3 Publikus Kulcsú Infrastruktúra, PKI
2.2.3.1 Kriptográfiai háttérismeretek
2.2.3.2 A PKI elemei
2.2.4 Digitális tanúsítványok
2.2.4.1 A tanúsítványok fogalmi rendszerei
2.2.4.2 A tanúsítványok használata
2.2.4.3 Digitális tanúsítványok a mai rendszerekben
2.2.4.4 Visszavonási listák, a visszavonási állapot ellenőrzése
2.2.5 Az elektronikus aláírások osztályozása és készítése
2.2.5.1 Az elektronikus aláírások osztályozása
2.2.5.2 Az elektronikus aláírások készítése
2.2.6 Kormányzati és hivatali ügyintézés elektronikusan
2.2.6.1 Az elektronikus aláírás és a kormányzás kapcsolata
2.2.6.2 Elektronikus aláírás és internetbanking
2.2.6.3 Az e-adózás és e-számla
2.3 Gyakorlati feladatok megoldásai
2.3.1 Tanúsítványok adatainak elérése
2.3.2 Tanúsítványok igénylése, tanúsítványlánc
2.3.3 Más szervezetek tanúsítványainak az exportálása
2.3.4 Saját, személyes tanúsítvány exportálása titkos kulccsal
2.3.5 Szolgáltatói tanúsítványok adatainak ellenőrzése
2.3.6 SSL-tanúsítványok adatainak ismerete
2.3.7 Irodai szoftverek digitális aláírási funkciójának ismerete
2.3.8 Aláíró célszoftver használata
3 Irodalomjegyzék
Bevezetés
A világ változásai szinte követhetetlenül gyorsan történnek az orrunk
előtt, alig van időnk felocsúdni és a helyes ösvényt megtalálni.
Folyamatosan kutatnak a tudósok is a megfelelő jövő megteremtése érdekében,
bizonyság erre az utóbbi évek számtalan találmánya és új technológiai
megoldása. Vannak azonban régóta megoldatlan problémák is, például egyik
ilyen az, hogy az ipari társadalom mellett megjelent az információs
társadalom fogalma. Az információs társadalom - az 1980-as években
meghatározott definíciók szerint - szimbiózisban él a természettel, a
környezetével, erősen információtermelő és -fogyasztó, emiatt a gépesítési
rátája magas, az oktatás perszonalizált, fő valutája az időérték, és az
összjólét megvalósítása helyett a társadalmi cél az összelégedettség
elérése. Az elektronikus kommunikáció hitelessége alapvető eleme az
információs társadalomnak az erős informatika-függése miatt.
Idekívánkozik továbbá korunk új stratégiájának rövid ismertetése, a Kék
Óceán Stratégia (Blue Ocean Strategy), mely szerint a versengő "Vörös
Óceán" ütközeteiből kilépve a "Kék Óceán" mindenkinek biztosít elegendő
teret ahhoz, hogy működjön - természetesen csak akkor, ha stratégiáját,
szemléletét átalakítja az itt leírt módszereket követve. Egyébként ennek
az a lényege - nagyon leegyszerűsítve, hogy ha valaki - szakítva az eddigi
hagyományos módszerekkel - olyan új módon kínálja termékét, mely az igénybe
vevő igényét (és csak azt) elégíti ki felesleges sallangoktól mentesen és
kedvező áron, akkor rövid idő alatt tömeges érdeklődői táborra szert téve
megalapozottan működhet abban a szegmensben versenytársak nélkül. De mi
köze van ennek az elektronikus aláíráshoz? Három tényt ismertetünk ezzel
kapcsolatban.
1. Az elektronikus piacon egy termékhez potenciálisan másfél milliárd
internetező férhet hozzá egy időben - sávszélességtől függően, ezt a
jelenséget egyetlen hagyományos bolt sem tudja produkálni, és a média
is csak akkor, ha összehangoltan veszik át egymástól a híreket,
tudósításokat - erre viszont nincs még sok példa.
2. Matematikailag bebizonyítható tény, hogy a Földön bármely két ember
egymástól legfeljebb hét (6,23) kézfogásnyi távolságra van, azaz az ismerős
ismerősének az ismerősének az ismerősének az ismerősének az ismerősének az
ismerőse a célszemély lesz - de az esetek többségében még ennyi ismerős
sem szükséges bármely két ember közötti ismeretségi alapú kapcsolati
lánc felépítéséhez - elegendő megnézni a közösségi portálok gombamód
szaporodását és statisztikai adatait.
3. Az ember saját szükségleteinek kielégítéséhez más emberek tevékenységét,
szolgáltatását, termékét használja fel az esetek többségében, egyszer az
igénybe vevői, másszor a felajánlói oldalon. Embertípustól - és időszaktól
- függ, hogy mikor melyik van túlsúlyban, de "egyedül nem megy".
Mindezekhez amennyiben hozzá tudjuk tenni a hiteles elektronikus
igényjelzés, számlázás, ügyfélkezelés, kommunikáció módszerét, akkor
nagyságrendekkel megnövekedik bárkinek a lehetősége arra, hogy a saját
életminőségét a megfelelő szintre felemelje és ott meg is tartsa. Ehhez
kínál széles körben elfogadott és jogilag is elismert segítséget,
eszközöket az elektronikus aláírás és technológiái.
Az új évezred első évtizedeiben már sok helyen ismert és alkalmazott
ez a technológia az elektronikus cégeljárásban, ügyvédi tevékenységben,
közjegyzői szolgáltatásokban, APEH elektronikus adóigazolások kiadásakor,
közüzemi és mobiltelefónia számlák kibocsátásánál, közbeszerzéseknél és
láthatóan egyre inkább terjed az elektronikus aláírás alkalmazása az
üzleti területeken is, belső és külső kommunikációban egyaránt. Mindez
azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időben a ma még csak 1,2 millió
magyarországi számítógépes munkahelyen dolgozó ember számára az
elektronikus aláírás ismerete a közeljövőben vélhetően létfontosságú lesz
a hatékony, gyors és minőségi munkavégzésben - annál is inkább, mert a
felmérések a számítógépes munkahelyek számának növekedését prognosztizálják
az elkövetkezendő 20 évre, a munkahelyek 80-90%-áig, más szóval az
információs társadalom növekedése beindult. Tekintettel arra, hogy erre a
tudásra szükség van és szükség lesz a jövőben is, felmerült az igény, hogy
tanúsíthatóan meg lehessen szerezni az ezzel kapcsolatos tudást. Ezt az
igényt hivatott szolgálni az ECDL új elektronikus hitelességre vonatkozó
modulja, amelynek gazdája a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,
és mely az ECDL-től megszokott módon modulvizsgával bizonyítható, hogy
ezt a tudást valaki elsajátította és képes a mindennapi gyakorlatban ezt
használni.
Az elektronikus aláírással kapcsolatos ECDL vizsgakérdések
megválaszolásához kíván ez a szabadon hozzáférhető könyv alapszintű
segítséget nyújtani, mely az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus
Aláírás modultankönyv kérdésekre fókuszáló átdolgozott kivonata. Hozzá kell
azonban tenni, hogy a digitális írástudásnak ez a szintje azok számára
javasolható jó szívvel, akik az alapszintű informatikai jártasságot (pl.
ECDL Start, Select) már megszerezték. A modultankönyv olvasása és a benne
foglaltak felhasználói szintű elsajátítása természetesen szintén ajánlott
a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében, mert a modultankönyv több
alapvető információt tartalmaz, mint ez a - csupán a vizsgakérdésekre
fókuszáló - kiadvány.
Remélhetőleg sokaknak fog a közeljövőben hathatós segítséget nyújtani
az - úgy tűnik, hogy - mindenképpen bekövetkező életviteli és gazdasági
változások, elektronizálódások sikeres átélésében, a saját és a közösségi
élet minőségének fenntartásában, az összelégedettség megteremtésében, az
információs társadalom kialakításában, más szóval az "áramlat", a "flow",
avagy akár a hétköznapi boldogság fenntartásában az ECDL Elektronikus
Hitelesség, Elektronikus Aláírás modulvizsgán igazolhatóan elsajátítható
új informatikai írástudási képesség, készség, tudás és gyakorlat.