Előszó

Midőn "A sakkjáték tankönyve", az első magyar eredeti sakkmű megírására vállalkoztam, főleg két szempont vezérelt és buzdított. Egyik a sakkjáték társadalmi jelentősége, másik nemzeti irodalmunk e hiányának betöltése.

Fölösleges magyarázni a sakkjátéknak a társadalomra gyakorolt erkölcsnemesítő befolyását. Tény, hogy az egyéni jellemre jótevő és emelő hatása van, ellentétben az aljasabb szenvedélyeket felkavaró szerencsejátékokkal; mert a sakkdeszkán nem az anyagi túlerő vagy véletlen, hanem a szellemi, az értelmi túlsúly vezet győzelemre. Ez előnyös, a tökélyesbülésre vágyó emberi elméhez illő tulajdonságánál fogva hivatva van arra s magasabb czélja abban rejlik, hogy minél szélesebb mérvben elterjedve, a családok, sőt nemzetek anyagi és szellemi jólétét csorbító, gyakran végkép aláásó szerencsejátékokat első sorban ellensúlyozza, később pedig végkép legyőzze és helyettesítse.

Ebből a szempontból kiindúlva, nem megvetendő a második sem: nemzeti irodalmunknak e részben való hiánya.

Hányan vágytak hazánkfiai közül e szép és nemes játékot alaposan megtanúlni! Ez a vágyuk azonban betöltetlen maradt, - mivel az idegen nyelven írt műveket meg nem érthették. Főkép ennek a körülménynek tulajdoníthatni, hogy nálunk nem nyerhetett a sakkjáték általánosabb elterjedést, mely pedig mind szépsége, mind erkölcsnemesítő hatása miatt méltán megilletné. Mert míg a művelt külföld annak egész külön irodalmát képes felmutatni, míg a külföldön majd minden városkának van egy, sőt több sakkegylete, addig irodalmunk Rozsnyay Mátyás (szül. 1833. † 1895.) "A sakkjáték elemei" (Pest, 1860. 16-rét 96 lap), M. Lange: "Leitfaden für Schachspieler" czímű tankönyve nyomán magyarított és csupán kezdők számára készült munkáján kívűl egyetlen ilynemű fordított vagy eredeti tankönyvet sem mutathat föl: sakkegyletünk pedig az 1864 október 16-án ujonan alakúlt pestit s az 1867-ben keletkezett nagykőrösit kivéve - nincsen, holott hazánknak nemcsak kitűnő, hanem európai, sőt világhírre jutott mesterei voltak és vannak, kik nemcsak a gyakorlati téren tűntek ki, hanem alapos vizsgálódásaikkal a játék elméletét is becses adalékokkal gazdagították. A sakkjáték terjedésének előmozdítására hathatós tényezők a sakkegyletek. Alakítsunk tehát ilyeseket, nagyobb népességű helyeken köz-, vidéken magánjelleggel felruházandókat. És alakítsunk, ha több sakkegyletünk lesz, egy országos, magyar sakkszövetséget, a külföldiek mintájára, évenkint más és más városban tartandó gyűlésekkel, melyeken kisebb-nagyobb jutalomdíjak kitűzése mellett játszma- és feladványversenyeket kellene rendezni. 1871 juliusában, a gráczi nemzetközi sakkösszejövetelen, ki is dolgozták egy osztrák-magyar sakkszövetség alapszabályait, azonban ez ügyben további lépéseket nem tettek. Az alakítandó sakk-körök kezdeményezői helyesen tesznek, ha a pesti vagy valamely külföldi előkelőbb hasonló egylet (p. o. a berlini, lipcsei, a londoni St. Georges vagy St. Jamesclubb stb.) alapszabályait és tervezetét másolatban megszerzik.

A források közűl igyekeztem a legjobbakat felhasználni. Ezeknek egy részét a munka illető helyein névszerint is fölemlítem. Azonban e mellett számos, egészen önállóan kidolgozott, új anyagot is nyujtottam, melyet a sakkjáték kedvelőinek figyelmébe ajánlok. Érdekelhetik a magyar sakkjátszót többi között a hazai sakkügyre vonatkozó jegyzetek, honi feladványok, mestereink több, eddig kiadatlan játszmája, néhány újabb végjáték stb., melyeknek egy része - hiszem - a játék világirodalmára nézve sem jelentéktelen.

A tananyagot törekedtem czélszerűen beosztani, különös figyelemmel arra, hogy az átmenetek a tanúló előhaladásának megfelelő természetes, fokozatos rendben történjenek. E helyen egyszersmind szükségesnek tartom figyelmeztetni a tanúlni vágyókat, hogy a munka nagyobb terjedelménél fogva annak egész szövegét egymásután áttanulmányozni nem szükséges, hanem az előismeretek megszerzése után elegendő egy pár megnyitást s azután a végjátékokból egy-egy könnyebet elsajátítani, a tanúlmányokból néhányat megfejteni s innét áttérni a mintajátszmákhoz, melyek a már elsajátított megnyitásokból erednek. A feladványokkal foglalkozni föltétlenül nem szükséges a gyakorlati játékban való jártasság elnyerésére. Egyes, érdekesebb és tanúlmányozásra méltó hadállások felvilágosítása végett ábrákat mellékeltem. Amennyiben pedig a szövegben - a leggondosabb javítás mellett is - néhol sajtóhibák fordulnának elő, ezeknek kijavítására magát a t. olvasót kérem föl. Gyakorlottabb játékos azokat könnyen feltalálja, kezdők részére pedig fölfedezésök a gyakorlat egy neme.

Fáradozásomat eléggé jutalmazva érzem, ha jelen mű közzétételével a szép és nemes sakkjáték minél szélesebb mértékben való megkedveltetését és terjedését előmozdítanom sikerűlni fog.

Nagy-Szalonta, 1872 január 1.
Márki István