Ezek a levelek harminc évig rejtőzködtek egy katonaládában. Megkímélte őket az idő s a szelektáló emlékezet.

Az ember élete során elérkezik egy olyan ponthoz, amikor hirtelen fontos lesz, hogy ki is volt valamikor. Milyen hatások alakították, milyen bánatok és örömök, lázak és gondolatok hevületében formálódott a lélek.

Ebben a gyűjteményben két kamasz-ifjú ember önmagára találásának a dokumentumai olvashatók. Igaz, csak a kislány levelei. De ezek tökéletesen megrajzolják a két ember portréját. A lányét, aki a családban szerzett sebeket éveken át nem volt képes feldolgozni, aki éppen emiatt nem tudott a fiatalember kamasz szerelmével mit kezdeni. A levelekben folytonos küzdelmet vív önmaga megtalálásáért, a tartalmas élet kialakításáért.

A fiúét, akit szintén megsebzett a sors, ezért talán túlontúl erősen kívánja egy másik ember szeretetét. Türelmetlenül, mindent feltéve erre az érzésre.

Ezekben a levelekben a két ember személyes sorsán kívül ott lüktet a "történelem". A figyelmes olvasó átélheti azokat az eseményeket, amelyek akkoriban "benne voltak a levegőben". Megismerheti a hatvanas évek fiatalságának érzés- és gondolatvilágát is.

Az utolsó levél drámai erővel rögzíti a tényt: a két ember sorsa mégsem kapcsolódhatott össze.