Életrajz

Özvegy Domján Sándorné, Károlyfalvi Olga 1919-ben vasutascsaládban született a bánáti Melencén. A kis fürdőváros azokban a hónapokban szakadt el örökre Magyarországtól. Nagyanyján keresztül a családfa visszavezethető az 1740-es évekhez, Orosházát építő első letelepülőkhöz, akik Tolna vármegyéből, Zombáról indultak el, és a vallásüldözés miatt kerestek új otthont.

13 évesen konfirmált az orosházi nagy evangélikus templomban. A félegyházi polgári, orosházi kereskedelmi iskola után Kanadában is folytatta tanulmányait. Dolgozott a MÁV-nál, majd irodai, egészségügyi munkakörökben is. Férje Domján Sándor, a bryanski (Szovjetunió) véres csatában mint századparancsnok megsebesült. Miután felgyógyult ismét beosztották, akkor már a nyugati frontra, ahol angol hadifogságba esett és Angliába került. Onnan vándorolt ki Kanadába.

Gyermekük már Kanadában született.

A szerző a zivataros XX. században, a megrázó eseményekben, de a családi életben, a természet érintetlen varázsában is megérezte Isten érintését. E versek egy életút, hálás irodalmi vénával megragadott, felvillantott pillanatképei.