CÍMLAP
NTK Horváth Sándor
A próba ideje
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Aki szíveket kér
A jutalom Te vagy
Valami fény
Csillagszemek
Szeretet a jutalom
Húsvétra várva
Az édentől keletre
A Szent Korona
Árnyékvilágban
Valami készül
A Nap fiai
Fények járnak a Tejút felett
Kalapács alatt
Bolond Istók
Kifosztva nyomorultan
Az ezredforduló
Voltam mi nem lehettem
Szólítanak
Tél: 1956
Töréspont
Mosolyod árnyéka
A költő emlékére
Időnk meghasadt
Fohász
Kérlek vezess
A fenyő része
Ars poetica
Ha búcsút int a Nap
Quo vadis
Jeremiás
Időnk meghasadt
Már rég kihajoltak
Pieta
Nem tanul a világ
A hit attribútuma
Az első reggel
Ébredés
Szilveszteri meditáció
Vér a havon
Az orleáni
A próba ideje
Megvilágosodás
Ihlet
Bizánci csók
Hadifogoly
Carpe diem
Az emlékek útján
Téli vázlat
1956
Októberi hajnalok
Angyalra várva
Az utolsó szó jogán
Egy csepp
Nem alhatom
Angyalravárva
A mediátor
Időjáték
Pályám emlékezete
Spleen
Örvényben
Ne hagyj pihenni
Isten látja
Már nem emlékszem
Értünk jön
Fogyatkozásban
Elemészti fia
Születésnapi köszöntő
Mindig
Életkép
Szárszói emlékek
Bacchanália
Te azt nem tudhatod
Salakvirágok közt
Feltámadott
Never more
Talpfák között
Ártatlanság kora
Vízió
Hinta a parton
Minta
Szemed fénye
Játékváros
Túlsúly
Szex haiku
Szerelem
Mazsorett
Farkasok beszélgetése
Üzenet
Holdas éj
Metszésponton
Tettenért hangok
Duett
Incesztus
Magány
Tűzjáró
Visszaszámlálás
Az utolsó kapcsolat
Herszon: 1945
Törik az őszt már
Tollas ballada
Fényudvar
Aki szíveket kér
A tűzjáró
Visszaszámolás
Az utolsó kapcsolat
Az élet vize
Isten veled
Életfogytiglan
A béke kánonja
Bizonyosság
Enteriőr
Igéző
A hit
Sarjadás
Adj helyet
Mindenszentek
Fogas kérdés
Ki az
Tegnap
Happening
Számvetés
Tanítások
Múlt és jövő
Fehér reggel
Az örök vándor
Egy másik birodalom
Millennium
Pokoli nap
Titanic
Jelenések
Az elmaradt kézfogó
Crux
Az idő vándorai
Hajnalok hajnalán
Nagy idők
Erdő éji utazás
A Madaras Hargitán
Honfoglalók
Somogyi anziksz
Történelmi lecke
Interieur
Egy másik birodalom
Haiku mozaik
Betűrendes versmutató
FÜLSZÖVEG
Lehet-e a legmélyebb ihletettségben, a legszemélyesebb alkotáson át
megközelíteni a legizgatóbb létkérdéseket?
Lehet-e hidat verni: modernitás - hit, közösség - egyén, érdek és etika
partjai közé?
Az új évezred beköszöntője nem hozott új revelációt az élet minőségében, ám
a mélyben hatalmas változások készülődnek. A költő a XX. Század gyermeke.
Tanúja és elszenvedője a kor, - és a hamis testvérek, útkereséseinek.
Monarchiák, birodalmak omlottak össze - értékek mentek veszendőbe, talán
mindörökre - és szinte észrevétlen, megtörtént a filozófia trónfosztása
is. Az ismeretelmélet halott, és az igazságról való filozófiai elmélkedés
időpazarlás - mondja Amerikában Rorty, ámde Fukuyama is megfogalmazta
tételét: az emberi történelem véget ért.
Ma is időszerű azonban Simone Weil egyedülálló kérdés felvetése: "ugye
nagy baj, ha egy Istennel harcolunk, és az nem győz le bennünket?"
Az Isten nélküli világ kegyetlen, és elpusztít mindent, ami nem szolgálja
érdekeit, - üzletté válik az élet, totális értelemben. De van egy másik út
is - vallja a költő - és Platón, Lao-ce, Jézus után, nem kell már az utat
keresni, (hiszen minden kultúra már régen megtalálta a magáét) rá kell
lépni erre az útra, és haladni kell rajta - erről kap ízelítőt a költő
gondolati társaságában az olvasó.
(A Kiadó)
Fedetlen arccal szólok hozzád,
Szabadon száll fohászom, mint a láng -
Krisztussal újjászületett ember,
Kinek a bűn bilincse ismeretlen,
És Jézus lelke fénylik homlokán.
(H.S. Az örökös)