Előszó

Ráday Pálnak, a múlt század igen népszerű, bár ma inkább csak névről ismert irodalmi alakjának, nagy irodalomtörténeti érdekű munkáit veszi jelen új kiadásban a közönség.

E kiadás Rádaynak összes magyar nyelvű, verses és prózai munkáit felöleli, egynek a kivételével. Benne van legismertebb műve: az Istenes Énekek, s benne van egy épen nem ismert, soha ki nem nyomatott versezet is, a Darvas Jánosra írt tréfa, mely a komoly, vallásos költőt új oldalról, mint szeretetreméltó enyelgőt mutatja be. Egyiknek fölelevenítése, másiknak közlése egyaránt kedves dolog lesz az irodalom barátai előtt. Föl van még véve Önéletrajza és Benderi naplója, melyek már másutt is megjelentek, de részint adataik, részint stiljök miatt érdekesek. Kimaradt azonban a Lelki Hódolás tizenhat prózában írt imádsága, melyeknek tartalma úgyis egyez az Istenes Énekekével s kiadásuk inkább terhes mint szükséges.

Szövegünk lehetőleg hiteles. Föltétlenül az az Istenes Énekek, továbbá a Darvas János eczetéről írt versek szövege; amaz a legrégibb fenmaradt s még Ráday éltében megjelent kiadáson (Debreczen 1715), ez Rádaynak a nemzeti múzeumban őrzött kézíratán alapúl. Az önéletrajz és a Benderi napló már nem eredetire támaszkodik, hanem a nemzeti múzeum másolatpéldányaira, melyekhez azonban teljesen hű. - Változtatásaink a nyelvet nem érintik; a helyesírást is csak annyiban (nagybetűk használata stb.), a mennyiben hangtani vagy alaktani tünemény nem forog fenn; mihelyt az írásbeli eltérés valóságos kiejtésbeli s nyelvtani különbséget rejt magában, gondosan meg van őrizve (mútass, hínt stb.). Általán a versek szövege, minthogy eredetiből másolvák, philologiai czélokra is bízvást használható.

Az életrajz a Rádayról fenmaradt összes adatok felhasználásával készült s így pontosabb a Kazinczyénál, ki ismerte a Ráday fölött tartott halotti beszédeket, de nem ismerte önéletrajzát; és teljesebb a Toldyénál, ki ismerte az önéletrajzot, de nem a beszédeket, valamint Ambrusénál, ki sem a beszédeket, sem Kazinczy megemlékezését nem ismerte. - A kérdéses halotti beszédek sokáig lappangtak s azért az irodalombúvárlók nem férhettek hozzájok. Csak 1873-ban adott hírt rólok újra Széll Farkas, kinek szívessége juttatott minket is abba a helyzetbe, hogy eme forrásokat, melyek Ráday magánéletéhez annyi vonást s megítéléséhez oly közeli perspektivát nyújtanak, jelen tanulmányunkban értékesíthettük. Fogadja érte meleg köszönetünket.

A könyvészeti összeállítás jó tájékoztató lesz az érdeklődők s tanulmányozók számára.

Eger, 1887. július hó.
Dr. Négyesy László.