Előszó és ajánlás

Ez a könyv a 2009.07.08-án először, majd 2010.08.17-én másodszor, javított és bővített kiadásban is megjelent "Modern könyvviteltan" című könyvsorozatom 438 oldalas első könyve első részének IV. fejezetét tartalmazza kissé bővítve és némileg átdolgozva. (A későbbiekben a rövidség kedvéért első könyvem elnevezéssel is mindig erre a könyvemre fogok utalni.)

Az első könyvem első része IV. fejezetének önálló könyvként történő megjelentetését a címében megjelölt tárgya és a könyvrészben olvasható, ám munkaeszközként a többi ismerettől függetlenül használható eljárások (pl. kontírozási algoritmusok) léte indokolja.

Azonban mielőtt a tárgyra térnénk lássuk a www.adófórum.hu portál (http://www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/21158/ valoban-egyszeres-az-egyszeres-konyvvitel?wa=ADO1010) című topikjából vett következő idézetet: a könyvvitelt "anno úgy elméletben tanultuk, gyakorlati képzés szinte semmi sehol, és amikor az életbe kikerült az ember mindent tudott csak kontírozni, könyvelni nem, a gazdasági eseményeket értelmezni" sem ("#6 hvanna fórumtag válasza" 2009.09.08-án).

Már ebből az idézetből is felsejlik ami egyébként tény, hogy a hagyományos könyvviteltan magyar és külföldi tankönyveiben és szakirodalmában sehol sem találni olyan ismertetést, amely a kontírozás (más elnevezéssel: a számlakijelölés), azaz az egyes gazdasági események kapcsán megváltozó vagyonfajták/főkönyvi számlák meghatározásához a kezdők, a könyvelést még csak épp tanulók számára is egyszerűen megérthető és lényegében mechanikusan végrehajtható, véges számú lépésben pontos eredményre vezető algoritmusokat (eljárásokat) kínálna. Pedig az élet és a tudományok több területén az algoritmusok használata bevett megoldás. Például: a kezdő háziasszonynak nem kell szakács képzettséggel rendelkeznie ahhoz, hogy elkészíthessen a családjának gusztusosan és ízletesen mondjuk egy újházi tyúkhúslevest vagy egy paprikás csirkét vagy madártejet. Elég, ha kézbe vesz egy jó szakácskönyvet, amely biztosít a kezdőnek is olyan közérthetően fogalmazott leírást - recept formájában - mely szerint eljárva elkészítheti jól amire éppen szükség van. Vagy például a matematikaoktatás is régóta ad a tanulók részére olyan algoritmust, amelynek használatával kezdőként és tudományos kalkulátor vagy komputer használata nélkül is meghatározhatja bárki - véges számú lépésben - valamely szám négyzetgyökét egy manuális numerikus eljárás segítségével. Stb., stb.

Tehát e könyv egy hiánypótló munka. Nevezetesen: a hagyományos kettős könyvvitelbeli kontírozás, illetve annak általánosításaként a modern N-szeres (N³3) könyvvitelhez tartozó osztálykoherencia-meghatározás elméletének és módszertanának hiányát, mint e művelet különféle eszközeit adó kalkulust pótolja. Teszi ezt azért, mert a kontírozás vagy osztálykoherencia-meghatározás a hagyományos, illetve a modern könyvvitel olyan kulcsfontosságú művelete, ami, ha hibás, elkerülhetetlenül hibás lesz a beszámoló, azaz az eredménykimutatás és/vagy a mérleg is. A hibás beszámoló és az azon alapuló rossz adóbevallások révén viszont jelentős anyagi kár érheti mind a gazdálkodót, mind a hitelezőjét, ami nyilvánvalóan elkerülendő.

Mivel e könyvem 1. és 2. pontjában tehát a hagyományos könyvviteltan egyik sajnálatos de lényeges hiányosságának, a hiányzó kontírozási megoldásoknak a pótlásával foglalkozom, szükséges, hogy a Kedves Olvasó rendelkezzék előzetesen legalább érettségi szintű matematikai ismeretekkel, valamint legalább a könyvviteltan ama néhány alapvető fogalmának és az általuk jelölt dolgok tulajdonságának ismeretével, mint például a gazdasági esemény és négy triviális (vagy másutt alapvetőnek nevezett) típusa, a bizonylat és főbb típusai, továbbá az eszközök, a források, a költségek (ráfordítások), az árbevételek és egyéb bevételek (hozamok) és mindezek főbb fajtái, valamint a főkönyvi számlák és vezetésük módja, a számlaosztályok, a számlakeret, a számlatükör és a mérleg. Ezeket az ismereteket az olvasó bármely könyvviteltan könyvből, de a már említett könyvsorozatom első könyvének első részéből is megszerezheti.

Természetesen e könyv 3. pontja egyúttal bemutatja a modern N-szeres (N³3) vagyonkönyvvitel osztályösszefüggéseit - a szabványos gazdasági események függvényében - meghatározó eseménykoordináták automatikus előállítási módját is. Azonban az a Kedves Olvasó aki ez utóbbi ismereteket is szeretné elsajátítani, annak már a "Modern könyvviteltan" című könyvsorozatom első könyvének teljes első részében írottak ismeretére is feltétlenül szüksége van, mert azok más forrásból jelenleg nem szerezhetők meg.

És egy javaslat: Ezen túl már csak egy kis türelem és kitartás kell az itt leírottak megismeréséhez. Nota bene! Bemagolni nem szükséges és nem is ajánlott az e könyvben leírt algoritmusokat és az azok alapját képező elméleti részeket, hanem csak figyelmesen átolvasni, megérteni. Ezután választani kell egyet az algoritmusok közülük és el kell kezdeni annak használatát. Előbb néhány fiktív példán, aztán élesben, valódi gazdálkodók valódi bizonylatainak adataival. Megjósolhatom: ha kellő figyelemmel és pontosan követik használatkor az adott kontírozási algoritmus minden egyes lépését, szabályát (mint egy szakácskönyvet olvasva), akkor már az első és minden további alkalommal is a profi kontírozó könyvelő pontosságát érhetik el. Legfeljebb először lassan, majd egyre gyorsabban kapják meg a helyes eredményt.

Tehát itt hálót adunk és nem halat, szemben a gazdasági események kontírozása A-tól Z-ig típusú több száz vagy több ezer oldalra rúgó olyan gyűjteményekkel, melyek még e terjedelmes voltuk ellenére sem képesek csak - mindig egy adott ország - néhány adott gazdálkodótípusa jellemzőbb gazdasági eseménytípusainak kontírozását kész tényként - ámde kellő magyarázat nélkül - közölni. De arra nyilvánvalóan ezen gyűjtemények nem lehetnek képesek, hogy az összes lehetséges gazdálkodótípus összes lehetséges gazdasági eseménytípusainak (bármely országban és bármely korban elfogadott) kontírozását - köztük nagy valószínűséggel pont azt vagy azokat is amely(ek)re Önnek Kedves Olvasóm éppen szüksége lenne - bemutassák, mert az már csak egy "végtelen nagy könyvben" és szinte "végtelen sok" elemű halmaz elemeinek a felsorolásával lenne megoldható, ami lássuk be egyetlen kiadónak sem menne. Tehát még egyszer: mi itt hálót adunk. Azaz olyan eszközrendszert, amelyből az olvasónak szimpatikus kontírozási eljárás, e kevesebb, mint 100 oldalnyi könyvecske áttanulmányozásával könnyen megérthető és akár kézikönyvként való használatával alkalmazásba vehető, s melynek felhasználásával minden kezdő is önállóan és kreatívan képes lesz professzionális módon - azaz hibátlanul - kontírozni és ráadásul az "éles" használat révén egyre gyorsabban. E könyv ugyanis a "hogyan kontírozzunk"- ot ismerteti meg s nem a különféle események kontírozásának - teljességre az előbb vázoltak miatt sohasem törekedhető - végeredményét. Hasonló ez a matematikaoktatáshoz, ahol az egyes problématípusok kezelési módszereit, vagy a megfelelő egyenlettípusok megoldási képleteit és szabályait kell megtanítani-megtanulni és nem pedig az összes lehetséges probléma összes lehetséges megoldási módját - mert az végtelen számossága miatt lehetetlen.

És végül ne feledjék! A kontírozás a könyvelés alfája és ómegája. Ergo: aki nem tud kontírozni, az nem tud könyvelni sem.

Mindezek figyelembevételével ajánlom e könyvet
- elsősorban a könyvvitel tanulói
- másodsorban oktatói, valamint
- a könyvvitel és tana tudományos kutatói
figyelmébe.

Budapest, 2010. november 4.
Gulyás István