
CÍMLAP
Suhayda János
Magyarország közjoga
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Magyarország köz- és magán joga.
II. Magyarország mindenkor saját törvényeivel élt.
III. Az ország alkotmány- és kormány-formájának fogalma.
IV. A magyar állam ős alapjai.
V. A magyar közjog elvei vagy saját, vagy közönségesek.
VI. Saját kútfőink: A. Az alaptörvények, különösen 1-ör az arany bulla.
VII. 2-or. a koronázási hitlevelek.
VIII. 3-or. a bécsi és linczi békekötések, és az 1791. 26- és 7-ik törvény czikkek.
IX. 4-er. Az 1723. 1. 2. 3. t. cz.
X. 5-ör. Az 1790/1, országgyűlés némely törvényczikkei.
XI. B. A polgári törvények. C. Verbőczy hármas könyve.
XII. D. Statumok és privilegiumok.
XIII. E. Szerződések, kötések.
XIV. I. Királyi intézvények, leiratok.
XV. G. Az országos szokások, élés és gyakorlat.
XVI. Közönséges kútfők: az egyetemes közjog a nemzetközi jog, az egyházi jog, a történet oklevél- és régiség tudomány, végre a magyar jog egyébb részei.
XVII. E munka felosztása.
I. Könyv.
Magyarország területéről.
I. FEJEZET. Magyarország területe.
1. §. Magyarország területe általában.
2. §. Magyarország mai határai.
3. §. Magyarország kapcsolt részei.
4. §. A keleti Tótország (Slavonia.)
5. §. Horvátország
6. §. Dalmátország
7. §. Ráma
8. §. Serbia
9. §. Bolgárország
10. §. Oláh- és Moldvaország
11. §. Gács- és Lodomeria
12. §. Erdélyország
13. §. A magyar tengerpart.
II. FEJEZET. A határjogok (jura Finium) és az ország követelményei.
14. §. Az ország-korona követelményei.
15. §. Galliciát és Lodomeriát illetőleg.
Tanulság a mondottakból.
III. FEJEZET. Magyarország felosztása.
16. §. Magyarország különféle felosztása.
17. §. Vármegyék.
18. §. Horvát és Tótország felosztása.
II. Könyv.
A magyar király.
I. FEJEZET. Magyarországban a főhatalom megszerzésének módja.
19. §. Az Árpádi korszakban.
20. §. A vegyes korszakban.
21. §. Az ausztriai korszakban.
22. §. I. József koráig a választás természete, később I. Leopold korszaka.
23. §. III. Károly és a Sanctio Pragmatica.
24. §. A jelen öröklési rend.
II. FEJEZET. A magyar királyok koronázásáról.
25. §. A koronázás.
26. §. Alaptörvényeink és a koronázási hitlevél világosan megrendelik
27. §. Legujabb és a határidejét is megalapító törvény.
28. §. A királyi örökösnek koronázása előtti hatásköre.
29. §. Vajjon, és mennyiben nyer a királyi hatalom a koronázás által.
30. §. A törvényes koronázáshoz mindenkor az ország koronája kivántatott meg, és nem ok nélkül.
31. §. A koronázás lényeges részei.
32. §. Koronázási hitlevél.
33. §. Kir. koronázási szertartás.
34. §. Kit illet a koronázási jog.
35. §. Koronázási eskü.
36. §. A koronázás helye.
37. §. A királynék koronázása.
38. §. Koronázási ajándék.
III. FEJEZET. Az ország ékességeiről.
39. §. Az ország ékességei. A szent korona.
40. §. Az ország többi ékességei.
41. §. Az apostoli kereszt.
IV. FEJEZET. Magyarország királynéja.
42. §. Azok állása, jószágaik régente.
43. §. Jelen jegybérök és udvarok.
V. FEJEZET. A király gyermekeiről.
44. §. Czimök. Az uralkodó családbóli régi időbeli vezérek.
45. §. Az ifjabb király
VI. FEJEZET. Az ország kormánya a király kiskorusága alatt.
46. §. A kiskora király gyámja.
VII. FEJEZET. A királyi együtturalkodó (Corregens Regius.)
47. §. A kir. együtturalkodó, vagy kir. kormánytárs.
VIII. FEJEZET. A főhatalom megszűnése.
48. §. Önkényes lemondás.
49. §. Kényszeritett lemondás. Betegség.
III. Könyv.
Az ország lakosai.
I. FEJEZET. Az ország karai és rendei általában.
50. §. Magyarország lakosai. A karok és rendek általában.
51. §. A magyar nemesség kezdete.
52. §. Egyébb osztályok, rendek.
53. §. Országnagyok, lovagi rend (Equestris Ordo). Főpapok.
54. §. Szabad kir. városok.
55. §. A karok és rendek nemessége egyenlő, és a hűbéri rendszerből nem származik.
56. §. Az ország karai és Rendeibe léphetés feltétele.
II. FEJEZET. A nemesi előjogokról.
57. §. Általában és különösen: 1) sarkalatos előjogaik.
58. §. 2) Egyébb nem sarkalatos személy és vagyoni jogaik.
III. FEJEZET. A karok és rendekről különösen és pedig a főpapokról.
59. §. A főpapok. Közös és különös jogaik.
60. §. A primás külön jogai.
61. §. Egyébb főpapok külön jogaik.
IV. FEJEZET. Az országnagyok.
62. §. Az ország bárói zászlósai.
63. §. A nádor.
64. §. A nádori hivatal fontossága. Királyi helytartó.
65. §. A nádornak mint kir. helytartónak jogai.
66. §, A többi politikai, katonai és törvényhatósági jogai.
67. §. A nádor adományzási joga. Nádori adomány (Donatio Palatinalis).
68. §. Az országbiró (Judex Curiae).
69. §. Horvátországi bán.
70. §. A tárnok.
71. §. A többi országzászlósok.
72. §. Korona őrök.
73. §. Mágnások: a) Főispánok.
74. §. b) A többi mágnások.
V. FEJEZET. A nemesi rendről.
75. §. Az ország nemesei.
76. §. A nemesség szerzési módja.
VI. FEJEZET. A szabad kir. városokról.
77. §. Eredetök és jogaik.
VII. FEJEZET. A többi nemes közönségek.
78. §. A szabad kerületek osztályzata és különösen I. a turopolyai nemes kerület. II. a jász-kún kerület.
79. §. III. Hajdú kerület. IV. Fiumei tengerpart.
80. §. V. A XVI. Szepesi városok.
81. §. VI. A nagykikindai (kamarai) és tisza (koronai) szabadkerületek.
VIII. FEJEZET. A praedialisok, szabadosok.
82. §. A praedialistákról.
83. §. Szabadosok, honoratiorok.
IX. FEJEZET. A paraszt rend.
84. §. A jobbágyokról.
85. §. Az úrbér, és ez utáni állásuk a legujabb időkig.
86. §. Észrevételek és a hibás vélemény.
IV. Könyv.
A felségi jogokról.
I. FEJEZET. A Felségi jogokról általában.
87. §. A felségi jogok felosztása.
II. FEJEZET. A király személyes jogai királyi méltóságánál fogva.
88. §. A király és ország függetlensége.
89. §. A királyi felség méltósága.
90. §. Királyi czim.
91. §. Az ország czimere.
92. §. Királyi pecsétek.
93. §. A pecsétek anyagja.
94. §. A kir. székhelye.
95. §. A kir. udvar. Egyéb tiszteleti jelek.
III. FEJEZET. A kormányzati jogokról általában és némelyekről különösen.
96. §. A király kormányzási jogai. Különösen a kiváltságok joga.
97. §. Kitüntetések és rendek adás' joga. Szent István vitéz rende.
98. §. Fiscus, vagy is kir. kincstár.
IV. FEJEZET. A törvényhozó hatalom.
99. §. A törvényhozó hatalom ősidőktől fogva közös és nem kirekesztő jog.
V. FEJEZET. A magyar országgyűlés.
100. §. Az országgyülések eredete, elnevezése és tagjai régenten.
101. §. Az országgyülést összehíni s feloszlatni valamint helyét és határidejét kitűzni a király kirekesztő joga.
102. §. Ugy szinte az országgyülés tagjait meghívni is a király kirekesztő jogai közé tartozik.
103. §. A követek megválasztása előbbi, és az 1848-i törvények szerint.
104. §. Az országgyülés feje. Az Elnöklet.
105. §. Felső és alsó tábla 1848. előtt.
106. §. Az 1848-i törvények szerint.
107. §. Az országgyülés tárgyai.
108. §. Királyi előterjesztvények és az ország kivánatai.
109. §. A tanácskozás módja.
110. §. Országgyülési végzemény.
111. §. A törvények kihirdetési joga.
112. §. Vannak e változhatlan törvényeink.
113. §. A király jogai az országgyülés körül.
114. §. Az országgyülés jogai.
115. §. Az ország törvényhatóságainak jogai az országgyülés körül.
116. §. A követek utasításaik.
117. §. A törvények nyelve.
118. §. Részletes országgyülések.
VI. FEJEZET. A végrehajtó hatalomról általában.
119. §. A végrehajtó hatalom szükséges volta.
120. §. A végrehajtó hatalom lényegében a királyt illeti.
121. A végrehajtó hatalom köre.
VII. FEJEZET. A legfőbb birói hatalom.
122. §. A legfőbb birói hatalom a királyt illeti.
123. §. A törvényszéki szervezet és rend a törvényhozás joga.
124. §. A kir. Curia szinte a király nevében itél.
125. §. A királynak legfőbb birói hatalmánál fogva különös jogai.
126. §. A büntető igazságszolgáltatás közül különösen a rögtönbiróság és a kegyelmezési jog.
VIII. FEJEZET. A fő felügyeleti jog. (Ius supremae Inspectionis.)
127. §. E jog körzete és tárgyai.
128. §. Különösen a sajtó ügye.
IX. FEJEZET. A király jogai a vallási ügy körül.
129. §. E jogok alapja és tárgyai.
130. §. Különösen a romai és görög kath. egyházban. I. Ius Placeti.
131. §. II. Fő egyházpártfogási jog.
132. §. A király alakítja az egyházmegyéket. Ügyel az egyházak fentartására. A főpapok után örökösödik.
133. §. A szerzetes rendek körüli kir. jog.
134. §. A mindkét vallású evang. egyházban.
135. §. A görög nem egyesült egyházban.
X. FEJEZET. A király jogai a nevelés és közoktatás ügye körül.
136. §. Királyaink e tekintetbeni intézkedéseik, és a törvények.
137. §. Az egyetemről. - Egyéb kath. iskolákról.
138. §. Az evangelica vallásuak iskoláit illetőleg.
XI. FEJEZET. A hivatalok és méltóságok körüli jog.
139. §. A közhivatalok különbféle nemei az országban és azok adási joga.
XII. FEJEZET. A fegyverjog, és rendes katonaságról.
140. §. A fegyverjog és rendes katonaság.
XIII. FEJEZET. A nemesi felkelésről.
141. §. A nemesi felkelés és nemei.
142. §. A Bandériumok.
143. §. A személyes felkelésről.
144. §. Az egyháziaknak taksáik a vár erőditésekre.
XIV. FEJEZET. A közjövedelmek forrásai. Különösen a királyi javak.
145. §. A közjövedelmek forrásai.
146. §. Kamarai javak.
147. §. Koronai és ügyészi javak.
148. §. A megürült egyházi javadalmak jövedelmei.
XV. FEJEZET. Regálék, vagy is kir. haszonvételek.
149. §. A regálék és különösen a harminczad, só- és bányaregále.
150. §. A király jogai a pénzverés körül.
XVI. FEJEZET. Az adóról.
151. §. Az adók régibb nemei. Lucrum Camerae. Porták.
152. §. Az adó ujabb időben.
153. § Egyébb közjövedelmi segédforrások.
154. §. Regulamentum Militare.
XVII. FEJEZET. A kitünő urijogról.
156. §. A kitünő urijog. (Dominium eminens).
XVIII. FEJEZET. A kül kormányzati jogok.
156. §. A külügyek kormányzása. Különösen a követségi jog.
XIX. FEJEZET. Az ország és kormányalkat Magyarországban.
157. §. Az országalkat Magyarországban monarchiai.
V. Könyv.
Az ország kormányzása.
I. FEJEZET. A kormányszékek és közigazgatási testületek általában és különösen.
158. §. A magyar kir. udv. Cancellaria.
159. §. Szerkezete és hatásköre.
160. §. A magyar királyi helytartó tanács.
161. §. Fő tartományi biztosság és a Fiumei kormányszék.
II. FEJEZET. Az ország közhatóságai.
162. §. A közigazgatási hatóságok általában, és különösen a vármegyék.
163. §. A főispán hatásköre.
164. §. Az alispánok.
165. §. Szolgabirák és esküdtek. Táblabírák.
166. §. Megyei jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárnokok. Számvevők.
167. §. A tisztujítás. (Restauratio.)
III. FEJEZET. A királyi városi, és egyébb közigazgatóságok.
168. §. A királyi városok közigazgatási.
169. §. A közigazgatás a szabad kerületekben. Községekben.
IV. FEJEZET. A közgazdálkodási intézetek.
170. §. A magyar kir. udvari kamara.
171. §. A bányászati, pénzügyi, só és harminczadi igazgatóság.
V. FEJEZET. Igazságszolgáltatási intézetek.
172. §. A királyi Curia.
173. §. A báni tábla. Kerületi táblák és első biróságú váltótörvényszékek.
174. §. Megyei biróságok, törvényszék.
175. §. Városi biróság. Bánya biróságok.
176. §. Szabad kerületek és egyébb helységek birósága.
177. §. Az úri törvényszékek.
178. §. Tengermelléki törvényszékek.
179. §. Egyházi törvényszékek.
VI. FEJEZET. Az új kormányzási rendszer.
180. §. A független magyar felelős ministeriumról.
Bevezetés
Magyarország összes törvényeinek és törvényes szokásainak összege két fő
részre oszlik: köz-, és magán-jogra.
A közjog, "Jus publicum" szabályozza az ország-alkotmány, "Constitutio" és
kormányzat - "Administratio" jogviszonyait és eloszlik belső és külsőre,
az elsőnek a bel- a külsőnek pedig a küljogi viszonyok a tárgyai.
A magánjog "Jus Privatum" Magyarország lakóinak magánjogi, vagy is
személyi, vagyoni, szerződési és családi jogviszonyait szabályozza.
E könyv feladata Magyarország közjoga, és pedig a belső; történetileg is
megérintve és az élő törvények s törvény erejével biró szokások alapján
előadva.