Előszó

KOMP - két part, közös régió

Az egymástól elzárkózó közép-európai nemzetállamok rövid - 1918-tól 1989-ig tartó - 20. századában távoli utópiának, megvalósíthatatlan értelmiségi ideának számított az európai egység gondolata. Az akadálymentes kereskedelmet, költözködést, utazást, szellemi érintkezést gátló, szigorúan ellenőrzött államhatárok, biztonsági sorompók, vasfüggönyök, szögesdrótok rendszere szerencsére mára a múlté. A gyorsan integrálódó Európában a szabadon átjárható, kultúrákat, államokat, nemzeteket összekötő határok eszméje a 21. század elején úgy vált politikai valóssággá, hogy az elméleti lehetőségek sok tekintetben megelőzték a határokon átnyúló együttműködés helyi gyakorlatát. Hovatovább másfél-két évtizede elvben akadálytalanul közlekedhetünk és a régi rossz beidegződéseket leküzdve, közös akarattal közeledhetnénk egymáshoz, ha lenne elegendő híd és út, szótár, közös tankönyv, az együttélést, egymás megismerését szolgáló kulturális, oktatási intézmény, együttműködési program, összehangolt cselekvési terv.

A közel hétszáz kilométer hosszú magyar-szlovák határon a schengeni rendszer 2007. december 20-ai bevezetésének pillanatában - minden előzetes erőfeszítés ellenére - jórészt ez volt a helyzet. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a komáromi Selye János Egyetem Kutató Intézete a határvidék legeredményesebb határon átnyúló regionális társulásával, az Ister-Granum Eurorégióval közösen ilyen megfontolásból kezdeményezte KOMP - Kulturális, Oktatási, Multietnikus Program - címmel azt a projektet, amely a 2003-ban létrejött Eurorégió 104 települése számára kínál - digitális tananyag, internetes portál és az olvasó kezében lévő könyv segítségével - egyfajta kulturális, oktatási és szellemi közlekedési-közeledési segédeszközt.

A magyar és szlovák nyelvű portálon egyebek közt megtalálható az a kilenc fejezetből álló elektronikus tananyag, amely alkalmas arra, hogy a régió magyar és szlovák tannyelvű általános, illetve alapiskoláiban az ott élő nemzetiségek kultúrájának, a nemzetiségi együttélésének az alapkérdéseivel megismerkedhessenek. Teljes szövegükben megtalálható és letölthető a projekt valamennyi települési és esettanulmánya. Az utikönyvem.hu internetes honismereti portálon belül az eurorégió valamennyi településének nyitólapját kialakítottuk a KOMP projekten belül, ami lehetővé teszi, hogy minden település anyaga folyamatosan bővíthető legyen. Ezen kívül a régió kulturális, oktatási intézményeinek címtára, tematikus térképtár, hasznos internetes címek gyűjteménye található meg a portál menüpontjai közt. Az MTA Kisebbségkutató Intézete ezen a portálon is mindenki számára elérhetővé tette a Kelet-közép-európai interetnikus tudásmenedzsment néven működő internetes oldalát, amely Magyarország és a vele szomszédos országok, régiók területének etnikai viszonyait bemutató térképek készítésére alkalmas.

Munkánkat a régió kiválasztott dél-szlovákiai és magyarországi településein, illetve az ott működő kulturális, oktatási intézményekben folyó nemzetiségek közötti együttműködés - interetnikus gyakorlat - helyszíni felmérésével, leírásával kezdtük. A terepmunka során szerzett tapasztalati ismereteket, s a kutatási eredményeket igyekeztünk beépíteni a digitális tartalomfejlesztésbe éppúgy, mint a 2008 januárjában, három csoportban lebonyolított szakmai képzésben. A 104 településre kiterjedő Eurorégió etnikai szempontból különböző településtípusokat foglal magában. A települések 20. századi történeti fejlődésében, kivált a két világháború idején és az azokat követő években a Duna mindkét partján jelentős változások mentek végbe. Így például a jelentős helyi zsidó közösségeket a Holocaust során szinte teljes egészében megsemmisítették. A korábban a régió több településén is jelentős, jellegadó népcsoportként számon tartott német közösségek száma az asszimiláció és az 1946-1947. évi kitelepítések következtében radikálisan csökkent. Hasonló magyarosodási és magyarosítási folyamatok játszódtak le a magyarországi szlovákok körében is, amelyek etnikai következményeit az 1947-1948. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere tovább súlyosbított. A kötet több tanulmánya foglalkozik a régió több településén dinamikusan növekvő roma közösségek kulturális, oktatási kérdéseivel, amelyeknek a jövőben kétségkívül a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell majd szentelni.

Kötetünk a települési felmérések, elemzések válogatását adja, mégpedig azzal a céllal, hogy az Ister-Granum Eurorégió több nemzetiségű településein kialakult gyakorlatok tapasztalatait és azok tanulságait összefoglalja, s ily módon könyv alakban az etnikumközi kapcsolatok iránt érdeklődők számára elérhetővé tegye.

A közép-európai nemzetek 20. századi kapcsolatainak alakulásában, történelmében három tényező játszott meghatározó szerepet: a nemzetállami nacionalizmusokra épülő konfliktusos szomszédsági politika, a két világháború és a két európai békerendszer nyomán létrejött európai megosztottság, valamint a kétféle - szélső jobb- és szélső baloldali totalitárius rendszer keretei közt megvalósult - diktatúra. Ezek együttes - négy-öt generáció életét befolyásoló - negatív hatását azon is le lehet mérni, hogy állami szinten milyen alacsony a presztízse, megbecsülés a szomszédságban élőknek, hogy mennyire nem ismerjük, nem tiszteljük egymás nyelvét, kultúráját.

Ami a korábbi évszázadokban a Habsburg-birodalmi keretek közt magától értetődőnek tűnt, az a nemzetállami korszakban szinte teljesen háttérbe szorult. A 18. században és a 19. század első kétharmadában az etnográfiai határok mentén sajátos kultúrájú, két- és többnyelvű városok, etnikai kontaktus övezetek, zónák alakultak ki, ahol egymás nyelvét, értelmiségi körökben egymás irodalmát, kultúráját ismerni illett. Igaz az uralkodó többségi nemzetek politikusait rendre megkísértette az asszimilációs politika szándéka, de ezek a németesítési, magyarosítási törekvések a 19. század utolsó harmadáig elakadtak a nem magyar és nem német többségű régiók, települések ellenállásán, az autonóm nemzeti egyházak által fenntartott iskolák tradícióin.

A múlt század kelet-közép-európai államaiban az államhatárok szigorú rendszere, elválasztó, ellenőrző funkcióinak a megerősödése elakasztotta a korábban természetesnek számított etnikumközi kapcsolatokat. A nemzetállamok területén maradt kisebbségek megpróbálták pótolni a nemzeti kultúrák közötti közvetítést, de a többségi érdektelenség miatt legtöbbször kevés sikerrel. Az egyoldalú, csak a kisebbségek számára kötelező kétnyelvűség, a nemzetállami bizalmatlanság és a szigorúan ellenőrzött államhatárok miatt ugyanis ez a fajta kikényszerített "hídszerep" - minden missziós tudat, szellemi helytállás, sok-sok kiváló műfordítói, kultúraközvetítői teljesítmény ellenére - felemás módon működött, és nem tudta megakadályozni a szomszédsági viszonyok negatív tendenciáinak elmélyülését.

A Kelet-Közép-Európa országai, így a Magyarország és Szlovákia határai mentén kialakult eurorégiók rendszere talán a legnagyobb hatású kísérlet a 20. századi nemzetállami határrezsimek által perifériákká züllesztett határrégiók revitalizálására, az ott élő különböző nemzetiségű közösségek közötti együttműködés elmélyítésére. Az 1989. évi rendszerváltások után húsz évvel is rendezetlennek tekinthető területeken szintén komoly szerephez juthatnak ezek a helyi összefogáson alapuló regionális társulások. A Duna két partján természetes közös központot alkotó Esztergom-Párkány az Ister-Granum Eurorégió - sok fontos gazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális feladata mellett olyan kulturális, közösségi feladatokat is el kell hogy végezzen, amelyek az egymás mellett élő nemzetek, kisebbségek, népcsoportok kultúrájának, nyelvének kölcsönös tiszteletét és megismerését, a normalitás keretei közt mindig nagy hasznot hajtó interetnikus kapcsolatokat szolgálják. A KOMP ehhez a több generációs munkához kíván segítséget adni.

Esztergom - Párkány,
2008. március Szarka László