Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezetés
Az európai akkreditáció modelljei
Akkreditáció Ausztriában
Akkreditáció Horvátországban
Akkreditáció Magyarországon
Akkreditáció Romániában
Akkreditáció Szerbia-Montenegróban
Akkreditáció Szlovákiában
Akkreditáció Szlovéniában
Akkreditáció Ukrajnában
A közép-európai akkreditációk összehasonlítása
Irodalom
Rövidítések
Melléklet: Akkreditációs szervezetek és eljárások
Summary
Fülszöveg
A közép-európai akkreditációs politikák - bár éppen erre számítottunk - nem a nyugat-európai modellek szerint alakultak. Az egyetlen kivétel talán az osztrák akkreditációs politika, amely - értelemszerűen - leginkább a német akkreditáció modelljének hatását mutatta (nem is véletlenül, földrajzi, történelmi és kulturális összefüggéseik okán).
Mi ennek az eltérésnek az oka? Nyilvánvalóan a rendszerváltozás, illetve az a folyamat, amelyen a kormányzatok és a felsőoktatási intézmények viszonya átment. Ha ezt a folyamatot 1990-től számítjuk, akkor a rendszerváltozás első szakasza - nagyjából 1990-1993 (vagy 1994) között - a kormányzati befolyásolás természetes gyöngülésével járt mind az oktatásügyben, mind a társadalmi szolgálatok egyéb szféráiban. A rendszerváltozás eredményeképp föltárult a korábbi kormányzatok illegitimitása; az ti., hogy nem(csak) a közigazgatás (államigazgatás) szervei voltak, hanem "államhatalmi szervek" is - ami azt jelenti, hogy a korábbi totális rendszerek elnyomó gépezetének részét képezték. Tőlük megszabadulni, befolyásuktól függetlenedni - a rendszerváltozás egészének egyik jelszavává vált. Az állam tehát nem pénzügyi okokból, nem a kordivatot követve vagy bármi más elvi megfontolásból "vonult vissza" a felsőoktatásból a rendszerváltozáskor, hanem kitessékelték onnan.
Különös módon a rendszerváltó államok kormányzatát az európai csatlakozás teszi ismét legitimmé. Mint más nemzetközi szervezetekkel (pl. Világbank, Monetáris Unió, NATO), az Európai Unióval is a kormány tárgyal és a parlament dönt, hagy jóvá. Azok a külpolitikai törekvések tehát, amelyek a rendszerváltó társadalmakat mozgósították, államaik és kormányzataik révén valósult meg. Ez fölértékelte az állami beavatkozást, hiszen a kormányzatok unos-untalan az új szövetségi kötelezettségeikre hivatkozhattak.
Az akkreditáció - amely az így átalakuló felsőoktatási politika egyik eszközét képezi - ilyenformán nem egyszerűen "minőségbiztosítást" jelent. Sokkal inkább egy elfogadható és korszerűsített formája annak a kormányzati beavatkozásnak, amely az ezredforduló óta egyre növekszik, új meg új formákat ölt, és arra törekszik, hogy a felsőoktatást - korábbi különállásától megfosztva - integrálja a nemzeti oktatás rendszerébe.
A "Társadalom és oktatás" sorozat megjelent kötetei:
Lukács Péter – Várhegyi György (1989):: Csak reformot ne… Edukáció, Budapest
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Edukáció, Budapest
Mihály Ottó (1990): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest
Nagy Mária (1990): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest
Sáska Géza – Vidákovich Tibor (1990): Tanterv vagy vizsga? Educatio, Budapest
Péteri Gábor (1990): Mire, mennyit, hogyan? Educatio, Budapest
Lukács Péter (1991): Színvonal és szelekció. Educatio, Budapest
Saád József (1991): Regionális együttműködés a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Nagy Péter Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest
Setényi János (1992): Harc a középiskoláért: kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában. Educatio, Budapest
Kozma Tamás – Lukács Péter (1992): Szabad legyen, vagy kötelező? Educatio, Budapest
Kozma Tamás (1992): Reformvitáink. Educatio, Bp.
Sáska Géza (1992): Ciklikusság és centralizáció. Educatio, Budapest
Halász Gábor (1993): Az oktatás jövője és az európai kihívás. Educatio, Budapest
Andor Mihály – Liskó Ilona (1994): Az utolsó igazgatóválasztás. Educatio, Budapest
Ladányi János (1994): Rétegeződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolában. OI, Budapest
Hrubos Ildikó (2002): Az ismeretlen szakképzés. Az AIFSZ kutatásának tapasztalatai. OI–Új Mandátum, Budapest
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2002): Határokon innen, határokon túl: regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. OI–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó – Szentannai Ágota – Veroszta Zsuzsanna (2003 ): A „bolognai folyamat”: az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei. OI–Új Mandátum, Budapest
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó (2004): A gazdálkodó egyetem. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Polónyi István (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón. Budapest Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter – Nagy Péter Tibor (2004): Oktatáspolitika: válogatás a hazai szakirodalomból. Budapest, Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2005): Kisebbségi oktatás Közép Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter (2005): A felsőoktatás tömegesedése. Felsőokt. Kutint., Budapest
Karády Viktor (2005): A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás – Rébay Magdolna (2006): Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Bajomi Iván (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Havas Gábor – Liskó Ilona (2006): Óvodától a szakmáig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Rendszerek és váltások. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Közműveltség és magántudás. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé: oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest
Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez, 1825–1914. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2013): Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve – oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból. Budapest, Gondolat
Nagy Péter Tibor – Veroszta Zsuzsa (2014): A felsőoktatás kutatása. Gondolat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Bölcsészdiploma és társadalom. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2016): Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat, Budapest
Mandel Kinga Magdolna (2016): Kihívások. Középpontban a székelyföldi oktatás kérdései. Gondolat, Budapest