
CÍMLAP
Sikos T. Tamás
Marketingföldrajz
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
1. A marketingföldrajz alapjai
1.1 A marketingföldrajz kialakulása
1.2 Mit értünk marketingföldrajzon?
1.3 A marketingföldrajz összetevői
1.4 A marketingföldrajz kapcsolata a rokontudományokkal
1.5 A marketing holisztikus-intézményi megközelítésének földrajzi elmélete
1.6 Urbanizáció és marketing
1.7 A marketingföldrajz iskolái
1.8 A marketingföldrajz speciális amerikai értelmezése
1.9 A marketingföldrajz angolszász megközelítése
1.10 Marketingföldrajz és marketing
Irodalom
2. A marketingföldrajz tradicionális elméleti alapjai
2.1 Elméleti alapok: a gazdasági telephelyelmélet
2.2 A központi telephelyelmélet klasszikus modellje
2.2.1 A christalleri modell
2.2.2 A Christaller-féle változtatások
2.2.3 A Lösch-féle változtatások
2.2.4 Berry és Garrison változtatása
2.2.5 Az elmélet kritikája
2.3 Általános kölcsönhatáselmélet
2.3.1 Kereskedelmi területek kiterjedésének modellje
2.3.2 Mitől függ a kereskedelmi zóna mérete?
2.3.3 A város kereskedelmi veszteségének meghatározása
2.3.4 Növekedési potenciál modellek
2.3.5 Az elmélet értékelése
2.4 Az elmélet jövőbeni fejlődésének távlatai
Irodalom
3. Növekedés és fejlődés a kereskedelemben
3.1 Nagykereskedelem
3.2 Kiskereskedelem
3.2.1 A bolti kiskereskedők
3.2.2 Az üzletláncok
3.2.3 A szövetkezetek
3.2.4 Az áruházak
3.2.5 Bevásárlóközpontok
3.2.6 Hipermarketek
3.2.7 Csomagküldő szolgálatok
3.2.8 Kiskereskedelmi piacok
3.3 Pillantás a jövőbe
3.4 A kereskedelem főbb elosztó csatornái
3.5 A kiskereskedelmi szektor általános jellemzői
3.5.1 Regionális különbségek Nagy-Britannián belül
3.5.2 Különbségek Európa és az USA között
3.5.3 A magyar fejlődés sajátosságai
3.5.4 Budapest kereskedelmi zónái
Irodalom
4. A bevásárlóközpontok hierarchiája és típusai
4.1 A Berry-féle osztályozás
4.2 A Thorpe-féle osztályozás
4.3 A Dawson-féle osztályozás
4.3.1 A helyi központ
4.3.2 A kerületi központ
4.3.3 A regionális központ
4.3.4 Üzletsor és a szuper regionális központ
4.3.5 Bevásárlónegyedeken belüli központok
4.3.6 Többféle hasznosítású központok
4.3.7 Kiegészítő központok
4.3.8 Specializált központok
4.3.9 Centralizált központok
4.4 Budapest bevásárlóközpontjainak tipológiája
Irodalom
5. Az üzletek telephelyének optimális megválasztása
5.1 Üzleti telephelyválasztás: művészet vagy tudomány?
5.1.1 Az üzleti telephelyválasztás célkitűzései
5.1.2 Üzleti egységek telephelyválasztásának stratégiai jellemzői
5.2 Irányelvek egy üzleti telephelyválasztási stratégia elkészítéséhez
5.2.1 Azon terület értékelése, ahol a cég már jelen van
5.2.2 Új piaci terület értékelése
5.2.3 Esetleges felvásárlások mérlegelése
5.3 A telephelyválasztás Nelson-féle elvei
5.3.1 A forgalmi volumen becslésének módszerei
5.3.2 A kereskedelmi egységekkel való telítődés
5.3.3 A piac felmérését zavaró tényezők
5.4 A kiskereskedelmi teljesítmények értékelése
5.4.1 Egyváltozós elemzési módszerek
5.4.2 Egyszerű becslési módszerek
5.4.3 Térbeli vonatkozások
5.4.4 A piaci terület elemzésének és a piac bővítésének módszertana
5.4.5 Sokváltozós adatbázis
Irodalom
6. A GIS technika alkalmazása a marketingelemzésben
6.1 A GIS alapjai
6.2 A GIS és a marketing kapcsolata
6.3 A geomarketing egy gyakorlati alkalmazása
Irodalom
7. A kiskereskedelmi hálózat változása bostonban 1946 és 1993 között
7.1 Adatbázis és osztályba sorolás
7.2 A shift and share vizsgálati módszer
7.3 A shift and share elemzés eredményei
7.3.1 Kiskereskedelmi szempontból dinamikus fejlődést mutató bevásárlókörzetek
7.3.2 Mérsékelt vagy gyenge kiskereskedelmi jelentőségű körzetek
7.3.3 Erős kiskereskedelmi visszaesést mutató bevásárlókörzetek
7.4 Boston City kiskereskedelmében 1946 és 1993 között bekövetkezett változások okai és következményei
7.4.1 Változások a bevásárlóközpontok hierarchiájában
7.4.2 A kiskereskedelmi egységek számának csökkenése
7.4.3 Kisebb mérvű hanyatlás a szolgáltatások terén
7.4.4 Az üres helyiségek és a nem gazdasági célú hasznosítás területi megoszlása
7.4.5 Népességszám-változás
7.4.6 A jövedelmi viszonyok változása
7.4.7 Az etnikai összetétel változásai
7.5 Következtetések
Irodalom
8. A budapesti CBD kiskereskedelmi szerkezetének változása 1994 és 1998 között
8.1 A CBD fogalma és meghatározása
8.2 A budapesti CBD belső szerkezetének elemzése
8.3 A Váci utca északi felének kereskedelmi szerkezetváltozása 1994 és 1998 között
8.4 Következtetések
Irodalom
Táblázatjegyzék
Ábrajegyzék
Névmutató
Bevezető
A könyv alapvető célja megismertetni az olvasóval a marketingföldrajz
elméleti és módszertani alapjait, az új "határtudomány" kialakulásának
folyamatát és perspektíváit. A marketingföldrajz mint interdiszciplináris
tudomány már nevével is jelzi, hogy két nagy tudományterület mezsgyéjén, a
marketing tágabb értelemben a közgazdaságtudomány és a földrajz területein
fejlődött ki. A marketingföldrajz magában foglalja a városmarketing, a
településmarketing, továbbá a régiómarketing szakterületeket. Kialakulását
és fejlődését alkalmazott tudomány jellege nagyban elősegítette. Igen
szoros a kapcsolata a regionális tudománnyal, mely a gazdaság térbeli
folyamatait, a térszerkezet-formáló hatásokat is vizsgálja. A
marketingföldrajz tárgyában túllép a kereskedelem földrajzán, melyet
mint tudományágat integrálja magába. William Applebaum 1954-ben a
marketingföldrajzot a gazdaságföldrajz egyik leginkább fejlődésre képes
területének nevezte. Az utóbbi évtizedekben a tudományterület önállósult
saját fejlődési pályát járt be. A marketingföldrajz feladata Applebaum
megfogalmazása szerint a piac lehatárolása és felmérése, és azon elosztási
csatornák vizsgálata, amelyeken keresztül a javak a termelőtől a
fogyasztóhoz áramlanak. A könyv keretei között vizsgáljuk a kis- és
nagykereskedelem összefüggéseit, térbeli kapcsolat rendszerét. A
kereskedelem térszerkezete, hálózati struktúrája folyamatosan változik,
melynek okai jórészt a gazdaság és társadalom állandó mozgásában
keresendőek. Különösen nagy változások mentek végbe ezen a téren
Magyarországon és az egész kelet-európai régióban a 90-es évektől
kezdődően, a szabadpiaci viszonyok kialakulása, a külföldi tőkebeáramlás
hatása következtében.
A marketingföldrajz olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. a
gazdasági-társadalmi-demográfiai tényezők hatása a kereskedelmi hálózat
térbeli kialakulására, milyen korrelációs kapcsolat van a kereskedelmi szféra
privatizációs folyamata és a térbeli differenciálódás között. A diszciplína
a térbeli kapcsolatok feltárásához elsősorban a matematikai-statisztika
módszereit alkalmazza, mely eszközrendszerhez szorosan kapcsolódik a
Földrajzi Információs Rendszer (GIS).
A marketingföldrajz mint modern üzleti tudomány alkalmas a piac
lehatárolására és felmérésére, valamint termékek mozgásának követésére a
termelőtől a fogyasztóig az elosztási csatornák rendszerében. Természetesen
itt olyan fontos kérdések merülnek fel, mint piac méret, a vonzáskörzetek
lehatárolása, optimális telephelyválasztás és különböző típusú kereskedelmi
egységek versenyképessége. További fontos és vizsgálandó kérdés az üzletek
helyének optimális megválasztása, jövőbeni eredményességének becslése, ami
nyelvezetünkben az üzletek piacpotenciálját, vonzáskörzetét és jövedelemtermelő
képességét jelenti.
Az USA-ban 1950-es években kezdtek gombamódra szaporodni a
bevásárlóközpontok; ez a folyamat jelenleg is zajlik Magyarországon, ezért
egyre aktuálisabbá vált többek között az optimális telephelyválasztás a
kis és nagy befektetők számára egyaránt. Éppen ezért jelen könyv külön
fejezetben foglalkozik az optimális telephelyválasztás kérdésével. A
könyv keretei között közreadjuk Boston Cityben és Budapest CBD-ben végzett
kiskereskedelmi szerkezet váltásról szerzett kutatatási eredményeket.
A könyvet egyetemi, főiskolai hallgatók, kutatók és az üzleti szféra
szakemberei számára egyaránt ajánljuk.
Budapest, 1999. június
A szerző