Ajánlás

Benicki Máriának,
unokám' szülöttének.
Csongrád-vár-megyében Szegvárra.

Néked is egy könyvet ajánlok Kedves Máriám. Ezt (mivel Szegvárt nem sok üdő várva el-hagyod) Szegeden olvashatnád; ha csöcsömős nem vólnál.

Csereit szántam részedre, egy Honvári Szülemént, a' böcsületes Házasulandónak példáját. Sokat szenvedett, a' rosz, és magok'-javát kereső mátkák miatt. Maga jó vólt; a' Gonosz-lelküektűl még-is sokat kölletött tűrnie, kiktűl soha mentt nem lészen a' firfiség.

Csereit a' Búdosásban-is veszteg nem hagyta a' Szerencsének gonosz üldözése. De ő (nagy lelkű, és Erős szívű lévén) meg-győzte a' viszontagságokat.

Ki tudgya: minő Szerentsétlenségekre nösz te-is e' meg-fordúltt világon; ahol azon iparkodnak immár: hogy-hogy csalhassa-meg egyik a' másikát.

Előre intelek: vígyázz magadra. Ha fel-nösz; szívedet tenyeredenn ne hordozd. Vedd eszedre, kivel mit közölsz. A' Csalogatókat édes szavaikrúl ösmérd-meg, valamint a' Harist. Ez szaván árúllya-el magát, és azonn fogattatik-meg.

Élly édes Máriám, nékem leg-kedvessebb Unokám. Írtam Szegeden Szűn-napjaimban 1807-dik esztendőben, és huszon-kettedik Oktoberben, mely napon egy esztendős lettél.